2010. június 2., szerda

Németh László: Iszony

11. tétel

Németh László: Iszony

Németh László (1901-1975)

  • a népi írók táborához tartozott, aktív munkatársa volt a mozgalomnak
  • fő műfajai: esszé, regény, dráma, önéletrajz
    • írt verset, kritikát, elbeszélést és kiváló műfordító volt
  • a Nyugat szerkesztője (Osvát Ernő) szerint: „a magyar szellemi erők organizátora”
  • 1925-ben megnyerte a Nyugat pályázatát Horváthné meghal című elbeszélésével
    • nem tartozott a Nyugat körébe
    • 1931-ben lett a Nyugat kritikusa, esszésorozatban mutatta be nemzedékének legjelesebb alkotóit
  • 1932 őszén indította meg egyszemélyes folyóiratát, a Tanút
    • folyóiratok: Napkelet, Válasz, Híd
  • 1957-ben Kossuth-, 1965-ben Herder-díjat kapott
  • legfontosabb regényei: Emberi színjáték
    Bűn (1936)
    Gyász (1935)
    Iszony (1947)
    Égető Eszter (1956)
    Irgalom (1965)
  • legfontosabb drámái: Villámfénynél (1938)
    VII. Gergely (1939)
    Galilei (1953)
    Apáczai
    A két Bólyai (1961)
  • sok regényadaptációt készített (pl.: Anna Karenina, Nora), tanulmány- és esszékötetet írt
  • az esszéíró: az esszéi a magyar társadalom sorskérdéseivel foglalkoznak
    • a nyugati és keleti út között egy harmadik megoldást keresett (harmadikutasság)
    • a vállalkozás szerinte maga az élet, a harmonikus személyiség megteremtésének kísérlete
    • a közép- és kelet-európai népek (kisebbség) történelmi sorsközösségét hirdette
    • a munkás fogalmát a dolgozó, alkotó ember értelmében használja
    • sötéten látja a jövőt
    • egész életét átfogta a pedagógiai ethosz (önnevelés és mások tanítása)
    • szépirodalmi művei is felelősségre ébresztenek, életcélt jelölnek ki
  • a regényíró: a XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományának folytatója, jelentős mértékű újítója
    • regényhősei alapvető problémája az emberi személyiség kettőssége
      • a szolgálat elve és erkölcse, elidegenedettség
    • szerinte nem lehet eszményi életutat bejárni
    • a feloldási törekvések az 1945 utáni regényekben válnak hatékonyabbá
  • a drámaíró: kiemelkedő történelmi személyiségeket, illetve „közembereket” választ drámahősül, kik az igazság felismerése és kimondása miatt kerülnek konfliktusba
    • legtöbb műve a lelki folyamatok vívódásának az ábrázolása
    • jellemző rá a sűrített nyelv is

Iszony (1947)

  • művét vagy húsz nyelvre lefordították, akkora sikert aratott
    • az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye
  • 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára (folytatásokban közölték)
    • Móricz halálával a lap megszűnt, az írás is félbe maradt
    • 1947-ben vette elő ismét kiadói biztatására a kéziratot (2. és 3. rész- vásárhelyi korszak)
  • Németh László négy regényében nő a főszereplő (Gyász, Iszony, Irgalom, Égető Eszter), s ezek női sorsokat mutatnak be
  • cím: szerette az egyszavas címeket, mely előre utaló, összegző
    • címe elidegenedést fejez ki (életérzés)
  • témája: egy házasság története
    • a házasság egy katasztrófa történetsora
  • a számadás önelemzés is:
    • a főhős, Kárász Nelli mondja el házasságának történetét (mely számára elviselhetetlen)
    • a visszatekintés célja egy baljós kapcsolat rekonstrukciója
    • az elbeszélői nézőpont Nellié, mely nem lehet tisztán objektív
  • a regény története 1920 körül indul, ám a konkrét évszámoknak nincsen jelentősége
    • a múlt véglegesen lezárul a mű végén
    • Nelli megőrzi világidegenségét, s megtalálja hozzá a társadalom számára elfogadható szerepet
  • a cselekmény nem sokkal Nelli és Sanyi megismerkedése után indul
    • előéletéből nagyon kevesek tart szükségesnek közölni, s a házasság utáni történet is rövid
    • az emlékezés azt mutatja be, miként nyeri vissza a kezdetihez hasonló állapotát Nelli
    • ami Nellit Sanyihoz láncolja az paradox módon mindig egy-egy rokon halála
    • a mű drámai fordulatot azután vesz, hogy Nelli és Imre beszélgettek egymással
      • ettől kezdve válik „szörnyeteggé”
    • válságos helyzet alakul ki Jókutival való kapcsolatának tisztázásakor
  • Nelli sorsa arra is példa, hogy a „megszokni vagy megszökni” igazsága sem mindig érvényesülhet
    • Nelli a megszokásra nem képes, megszökni nincs módja
    • iszonyának különböző rétegei vannak
  • a tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember házassága
    • Nelli apáca-típus volt, magányra termett
    • Sanyi nyitott társadalmi ember
    • különbségük a munkában is megnyilvánul (minőségember és életterv nélküli személy)
    • Nelli elsősorban a körülmények áldozata, Sanyi Nellié
  • szerkezete: a regény három szerkezeti egységre tagolódik
    • 1. rész: Az esküvőig
      • a Takaró fiúk újévi köszöntése Huszárpusztán
      • Sanyi és Nelli házassága a környezet hatására és Sanyi akaratából
      • Nelli egyre jobban idegenkedik Sanyitól és a házasságágtól
    • 2. rész: A házasság
      • házasságukból gyermek születik, Zsuzsika, de Nellit az anyaság nem változtatja meg
      • Sanyi apjának halála után beköltöznek a faluba, de idegensége sem változik Nellinek
      • Nellit a társasági élet sem oldja fel, sőt egyre feszültebb a viszonya mindenkivel
      • Nelli megszökik, s Cencen új életet próbál kezdeni
      • Jókuti házassági ajánlatot tesz, de Nelli kiadja az útját
      • Sándor édesanyja haldoklik, ezért Nelli visszaköltözik
      • majd Sanyi is megbetegszik, s később egy erőszakoskodás során Nelli megfojtja
    • 3. rész: A történet vége
      • Nelli nem érez bűntudatot, s önmagával is megbékél
      • Jókuti ismét megjelenik Nelli életében, immáron utoljára
  • ellentétpárok: Nelli és Sanyi
    • Sanyi jóképű, gazdag családból származó fiatal férfi
      • extrovertált, társasági lény
      • megvolt benne a hajlandóság a változásra, jobban akart alkalmazkodni
    • Nelli érzelem- és szerelemhiányban élő ember
      • mindenkit elutasított, senki sem tudott kedvére tenni
    • Sanyi ragadozó, Nelli növény természetű
  • a bűntudat nem jelenik meg Nelliben
    • a világtól való elidegenedése, iszonyodása a bűn iránt is érzékennyé teszi
    • „Az, ami történt, úgy történt, ahogy a kő leesik vagy, ahogy a sokat hajlított ág egy percben visszarúg.”
    • „Nem bűntudatot éreztem, csak dacot, haragot a világ ellen, amely élni lökött, s aztán ezt csinálta velem.”
    • „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”
  • értelmezési lehetőségek:
    • női lélek rajza (egy bizonyos nőtípus)
    • társadalmi rajz: a századelő Magyarországának képe
    • mitikus: Artemisz Diana istennőt meglesi fürdőzés közben, aki szarvassá változtatja, majd széttépeti a kutyáival (görög mitológia)
      • Sanyi is megsértett egy személyes világot, amit a nő nem szeretett volna megosztani vele
  • regénytípusai:
    • „görögös” énregény (pl.: Oidipusz)
      • visszafelé elemzi magát miközben halad a cselekmény előre
    • tudatregény
      • az elbeszélő tudatának működésén keresztül ismerjük meg, ami a cselekményben történik

1 megjegyzés:

Rendszeres olvasók

Blogarchívum