Rómeó és Júlia filmadaptáció(Di Capiroval!)

Adaptáció:Rómeó és Júlia:Baz Luhrmann(dicaprios)
Mark Anthony „Baz” Luhrmann (szül.: 1962. szeptember 17.) egy Oscar- és Golden Globe-jelölt ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer.

A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. A film és annak zenéje az MTV-generációt célozta meg sikeresen, akik egyidősek a történet főszereplőivel. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát pedig az a Claire Danes alakította, akinek dicsérték szerepbéli tartását és korát meghazudtoló bölcsességét, és úgy tartják, ő az első Júlia a filmvásznon, akitől spontánnak hangzik a Shakespeare-i szöveg.. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beach durva, erőszakos és felületes társadalmában játszódik. . A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefoolcímű dala vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása.


téma:
A történet maradt a régi, a környezet azonban merőben más, semmi köze Shakespeare kellemes, reneszánsz atmoszférát árasztó városkájához: a mindent bevilágító neonreklámok fényét Jézus és Szűz Mária szobrok, valamint mindenhol előforduló (ugyancsak neon) keresztek törik meg, a fülledt hőség betársulásával pedig egy nagyon különös latino-hangulat lengi be a pálmafákkal és testüket kínáló nőkkel szegélyezett Verona Beach utcáit. A sétányokat díszes ruhákban menetelő nemesek helyett hawaii-ingbe öltözött fiatalok töltik meg élettel - na és persze halállal, köszönhetően az egyre jobban elfajuló Montague-Capulet viszálynak, amelynek leállításáról még Prince rendőrfőnök is csak álmodozhat.
A két család harcos bulldogjainak kardokból és tőrökből álló fegyvertára is "Sword" márkájú pisztoly-arzenálra lett lecserélve, Rómeó ecstasytól felpörögve indul el a transzvesztitának beöltözött Mercutióval az álarcosbálra, a be- és kivonuló kardalokat egy tv-riporternő hadarja el . A leglényegesebb változtatás a végkifejlet: Júlia akkor ébred fel, amikor Rómeó épp a mérget issza, végső monológját pedig elhagyták, szótlanul lesz öngyilkos. Kimaradt Páris meggyilkolása is.... de az eltéréseket napestig lehetne sorolni megállás nélkül; a film csavarja épp egy változatlan állandóban leledzik, méghozzá Shakespeare eredeti szövegkönyvében.
Amennyire érdekesen hangzik, annyira szokatlan is az első öt percben a rímekben és néha inverz-szórendben beszélő évszázados karakterek látványa és hangzása, de utána megszokja az ember, és egyenesen élvezni kezdi a modernség és a hagyomány találkájának ilyen fokú paradoxonját.
És miközben a Montague és a Capulet család tagjai szó- és pisztolypárbajt vívnak egymással, a háttérben a The Cardigans-tól a Lovefool című dal hallható, máskor éppen egy pörgős gospel-szám kényszerít minket kiugrani kényelmes fotelünkből, vagy Thom Yorke és bandája kétszer.... És pont beleillenek Luhrmann világába, főleg a bevezetőben már megemlített Exit Music című Radiohead szám, amely mintha a két tragikus véget ért szerelmes szócsöve lenne a túlvilágról. Pont olyan kísérteties, mint amilyennek hangzik.
Ettől a kényelmetlen apróságtól eltekintve azonban a Rómeó + Júlia egy remek film, lélek és szív egyesül benne egy pörgős, minden porcikájában modern világgal, amely levegőjében golyók és kábítószeres tabletták repkednek többszáz éves szövegek és az egyik leguniverzálisabb mondanivaló társaságában. Ha a szövegek megértésének és a képek feldolgozásának együttes folyamata időnként akadályt tol a mozi szórakoztató-képessége elé, a filmre olykor túlzásba vitt színpadiasság jellemző.
Baz Luhrman - 1997- ausztrál filmrendezőalkotása tehát:

 modern feldolgozás, követi a mai kor igényeit - ez a film minden szintjén jelen van - ábrázolásmód, szereplők, zene
 tömegfilmes elemeket használ: üldözéses jelenet, autó, fegyver, slágerzene
 a klasszikus szövegbe keveredik a szleng
 klipszerű vágásokat használ, ezzel is gyorsítja a film ritmusát
 az erőszakot naturalisztikusan ábrázolja
 szélsőséges arckaraktereket választ - leképezi a '90-es évek amerikai társadalmát - Mercutiót egy néger színész alakítja, a báli énekes
 színészei sztárok - közönséget vonz a moziba - használja a „sztárcsinálás" kellékeit - sztárbeállítások
 a narrátor szerepét a televíziós bemondónő tölti be
 a távoli képek gyakoribbak, nagyobb teret fognak át
 aktualizáló szándék jelenik meg a helyszín megválasztásában, jelmezekben, zenében
 komikusan hat, a modern ruházat és az archaizáló nyelvezet egymás mellett szerepeltetése miatt
 a mondanivaló nem változik, csak átültettük 20. századi körülmények közé
 változás a kriptajelenetben
 például a tömegfilm elemeinek alkalmazása: üldözéses jelentek, autók, fegyverek, zene, klipvágás, erőszak naturalisztikus látványának hangsúlyozása (lövöldözés, tűz, verekedés stb.), televízió/hírek információformáló szerepe, sztárbeállítások/sztárcsinálás kellékei, slágerzene, szélsőséges arckarakterek (pl. Tybalt, Mercutio), szexualitás ("jó kis szuka, hol a luka", Mercutio)
- aktualizációs szándék: helyszínek, jelmez/ruha, zene, korabeli társadalmi tagozódás helyett, a mai amerikai társadalom rétegződését tükröző szereposztás (afro-amerikai "herceg", Mercutio stb.)
- színészkarakter: maffiózó papák, extrovertált Capuletné, modern Júlia (a 90-es évekre jellemző kamaszlány vonásai), feminin Romeo, erőszakos Tybalt, Lőrinc barát
- nyelv: az eredeti szöveg és a szleng keveredése, szövegmondás pongyolasága, spontaneitása


Rendező Baz Luhrmann
Producer Baz Luhrnmann
Gabriella Martinelli
Alapmű William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Forgatókönyvíró Baz Luhrmann
Craig Pearce
Főszerepben Leonardo DiCaprio
Claire Danes
John Leguizamo
Paul Sorvino
Zene Nellee Hooper
Craig Armstrong