1. A NYELV, MINT JELRENDSZER

1. A NYELV, MINT JELRENDSZER

"Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami egyebet tár elébe. "

(Szent Ágoston)

A JELRŐL ÁLTALÁBAN

A szakértők többféleképpen határozzák meg a jel fogalmát, de abban mindenki egyetért, hogy a jel mindig valamilyen önmagán túli valóságra utal. Gyakorlatilag bármi lehet jel pl. a kék szín a térképeken, egy sípszó egy mérkőzésen, egy kérdőjel a mondat végén. Minél inkább jel valami, annál inkább közmegegyezés, konvenció kapcsolja össze azzal, amire vonatkozik.

A jeleket „lefordítjuk”, jelentésüket megfejtjük, és ösztönösen, vagy tudatosan felhasználjuk. A jelek felhasználásuk során jelzésekké válnak. Vannak egyedi, egyéni jelek, de a jelek többsége egy-egy nagyobb rendszerbe, jelrendszerbe illeszkedik.

JEL		JELZÉS	JELRENDSZER
A valóság egy darabjának felidézője		Üzenet, tájékoztatás.	Rokon jelzések gyűjtőtábora.
JELÖLŐ	JELENTÉS
Amit érzékelünk (látunk, hallunk, stb.). Pl.: STOP feliratú KRESZ-tábla H-betű	Amit kifejez a jelölő. Amire a jelet használjuk. Pl.: Elsőbbségadás kötelező Kórház / helikopter-leszálló

A JELEK TULAJDONSÁGAI

• Érzékszerveinkkel felfoghatók (láthatóak, hallhatóak, tapinthatóak stb.).
• Önmaguknál mindig többet jelentenek.
• Létrehozásuk absztrakción (elvonatkoztatáson) alapul.
• Az általánosítás, az osztályok közös nevei dolgok milliói között segítik az eligazodást.
• Csak az emberek közötti érintkezésben tölthetik be lényegi szerepüket, a jelzést.
• Sohasem elszigeteltek, mindig egy kisebb-nagyobb közösség használja őket. A közösség minden tagja elfogadja.
• Lényegi szerepük a jelzés, a tájékoztatás. Ez a tulajdonságuk - ha nem is akaratlagosan - érvényes az ún. "véletlen jelek" -re is, pl. a lábnyomok.
• Egy jelrendszer tagjai.

A JELEK CSOPORTOSÍTÁSA

A jelölő és a jelölt viszonya alapján három csoport különböztethető meg. A csoportosítás szempontja, hogy a jelölő, tehát az érzékelhető hangsor, kép stb. mennyire önkényes, vagy mennyire hasonlít az ábrázolt jelenségre. Hasonlóságról beszélünk, amikor a jelölő látványa, hangja stb. teljes egészében felidézi a jelentést [ikon]. Kapcsolatról, amikor tartalmi érintkezés van jelölő és jelölt között [index]. Társadalmi megállapodásról, amikor a jelölő önkényes kitalálás eredménye, semmilyen összefüggés nincs a jelölttel

HASONLÓSÁG [IKON]	ÉRINTKEZÉS, KAPCSOLAT [INDEX]	TÁRSADALMI MEGÁLLAPODÁS [SZIMBÓLUM]
A jelölő felidézi a jelentést, hasonlít rá. (pl. a közlekedési lámpa tilos mezőjében szereplő álló és a szabad mezőben levő lépő emberalak)	A jelölő nem közvetlen hasonlóság alapján idézi fel a jelentést, de közöttük kapcsolat, tartalmi érintkezés van. (pl. a járművek számára égő közlekedési lámpa zöld mezőjében szereplő előre és jobbra mutató nyíl jelzi, hogy ebbe a két irányba haladhatnak)	Jelölő és jelölt viszonya pusztán az emberek közötti (társadalmi) megállapodáson alapul. (pl. a közlekedési lámpák színei)

A NYELV FOGALMA

A nyelv a legegyetemesebb, leggyakrabban használt jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. Rendszer jellege a változtatható jelek, és a viszonylag állandó szabályrendszer összekapcsolásából adódik. A nyelv alkalmazása, azaz a beszéd és az írás tulajdonképpen a megfelelő nyelvi jelek kiválasztását és a megfelelő szabályok segítségével való összekapcsolását jelenti.

A NYELV RENDSZER JELLEGE

A nyelv legkisebb elemei a fonémák (a beszédben hang, az írásban betű alakjában találkozhatunk velük). Egyes nyelvészek szerint a fonéma nem önálló nyelvi jel, csak jelelem, mivel nincs önálló jelentése. A legkisebb, önálló jelentéssel is rendelkező nyelvi jelek a morfémák, amelyeknek összekapcsolásával értelmes szavakat, szószerkezeteket, tagmondatokat, mondatokat, bekezdéseket és szöveget hozhatunk létre, ezek már általunk szerkesztett nyelvi jelek.

JELEK			SZABÁLYRENDSZER
Szinakrón és diakrón módon (is) változnak			Viszonylag állandó. Jóval lassabban változik, mint a jelek csoportjai. Vörösmarty Mihály szerint ez a nyelv "csontozata".
FONÉMÁK	MORFÉMÁK	SZERKESZTETT JELEK
Nincs önálló jelentésük, csak jelentés-megkülönböztető szerepük van (pl. bár-kár-nyár-vár).	Önálló hangtesthez önálló jelentés járul. abszolút szótövek toldalékok (képző, jel, rag)	szó szószerkezet [szintagma] tagmondat mondat bekezdés szöveg