11. tétel
Németh László: Iszony
Németh László (1901-1975)
- a népi írók táborához tartozott, aktív munkatársa volt a mozgalomnak
- fő műfajai: esszé, regény, dráma, önéletrajz
- írt verset, kritikát, elbeszélést és kiváló műfordító volt
- a Nyugat szerkesztője (Osvát Ernő) szerint: „a magyar szellemi erők organizátora”
- 1925-ben megnyerte a Nyugat pályázatát Horváthné meghal című elbeszélésével
- nem tartozott a Nyugat körébe
- 1931-ben lett a Nyugat kritikusa, esszésorozatban mutatta be nemzedékének legjelesebb alkotóit
- 1932 őszén indította meg egyszemélyes folyóiratát, a Tanút
- folyóiratok: Napkelet, Válasz, Híd
- 1957-ben Kossuth-, 1965-ben Herder-díjat kapott
- legfontosabb regényei: Emberi színjáték
Bűn (1936)
Gyász (1935)
Iszony (1947)
Égető Eszter (1956)
Irgalom (1965) - legfontosabb drámái: Villámfénynél (1938)
VII. Gergely (1939)
Galilei (1953)
Apáczai
A két Bólyai (1961) - sok regényadaptációt készített (pl.: Anna Karenina, Nora), tanulmány- és esszékötetet írt
- az esszéíró: az esszéi a magyar társadalom sorskérdéseivel foglalkoznak
- a nyugati és keleti út között egy harmadik megoldást keresett (harmadikutasság)
- a vállalkozás szerinte maga az élet, a harmonikus személyiség megteremtésének kísérlete
- a közép- és kelet-európai népek (kisebbség) történelmi sorsközösségét hirdette
- a munkás fogalmát a dolgozó, alkotó ember értelmében használja
- sötéten látja a jövőt
- egész életét átfogta a pedagógiai ethosz (önnevelés és mások tanítása)
- szépirodalmi művei is felelősségre ébresztenek, életcélt jelölnek ki
- a regényíró: a XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományának folytatója, jelentős mértékű újítója
- regényhősei alapvető problémája az emberi személyiség kettőssége
- a szolgálat elve és erkölcse, elidegenedettség
- szerinte nem lehet eszményi életutat bejárni
- a feloldási törekvések az 1945 utáni regényekben válnak hatékonyabbá
- a drámaíró: kiemelkedő történelmi személyiségeket, illetve „közembereket” választ drámahősül, kik az igazság felismerése és kimondása miatt kerülnek konfliktusba
- legtöbb műve a lelki folyamatok vívódásának az ábrázolása
- jellemző rá a sűrített nyelv is
Iszony (1947)
- művét vagy húsz nyelvre lefordították, akkora sikert aratott
- az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye
- 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára (folytatásokban közölték)
- Móricz halálával a lap megszűnt, az írás is félbe maradt
- 1947-ben vette elő ismét kiadói biztatására a kéziratot (2. és 3. rész- vásárhelyi korszak)
- Németh László négy regényében nő a főszereplő (Gyász, Iszony, Irgalom, Égető Eszter), s ezek női sorsokat mutatnak be
- cím: szerette az egyszavas címeket, mely előre utaló, összegző
- címe elidegenedést fejez ki (életérzés)
- témája: egy házasság története
- a házasság egy katasztrófa történetsora
- a számadás önelemzés is:
- a főhős, Kárász Nelli mondja el házasságának történetét (mely számára elviselhetetlen)
- a visszatekintés célja egy baljós kapcsolat rekonstrukciója
- az elbeszélői nézőpont Nellié, mely nem lehet tisztán objektív
- a regény története 1920 körül indul, ám a konkrét évszámoknak nincsen jelentősége
- a múlt véglegesen lezárul a mű végén
- Nelli megőrzi világidegenségét, s megtalálja hozzá a társadalom számára elfogadható szerepet
- a cselekmény nem sokkal Nelli és Sanyi megismerkedése után indul
- előéletéből nagyon kevesek tart szükségesnek közölni, s a házasság utáni történet is rövid
- az emlékezés azt mutatja be, miként nyeri vissza a kezdetihez hasonló állapotát Nelli
- ami Nellit Sanyihoz láncolja az paradox módon mindig egy-egy rokon halála
- a mű drámai fordulatot azután vesz, hogy Nelli és Imre beszélgettek egymással
- ettől kezdve válik „szörnyeteggé”
- válságos helyzet alakul ki Jókutival való kapcsolatának tisztázásakor
- Nelli sorsa arra is példa, hogy a „megszokni vagy megszökni” igazsága sem mindig érvényesülhet
- Nelli a megszokásra nem képes, megszökni nincs módja
- iszonyának különböző rétegei vannak
- a tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember házassága
- Nelli apáca-típus volt, magányra termett
- Sanyi nyitott társadalmi ember
- különbségük a munkában is megnyilvánul (minőségember és életterv nélküli személy)
- Nelli elsősorban a körülmények áldozata, Sanyi Nellié
- szerkezete: a regény három szerkezeti egységre tagolódik
- 1. rész: Az esküvőig
- a Takaró fiúk újévi köszöntése Huszárpusztán
- Sanyi és Nelli házassága a környezet hatására és Sanyi akaratából
- Nelli egyre jobban idegenkedik Sanyitól és a házasságágtól
- 2. rész: A házasság
- házasságukból gyermek születik, Zsuzsika, de Nellit az anyaság nem változtatja meg
- Sanyi apjának halála után beköltöznek a faluba, de idegensége sem változik Nellinek
- Nellit a társasági élet sem oldja fel, sőt egyre feszültebb a viszonya mindenkivel
- Nelli megszökik, s Cencen új életet próbál kezdeni
- Jókuti házassági ajánlatot tesz, de Nelli kiadja az útját
- Sándor édesanyja haldoklik, ezért Nelli visszaköltözik
- majd Sanyi is megbetegszik, s később egy erőszakoskodás során Nelli megfojtja
- 3. rész: A történet vége
- Nelli nem érez bűntudatot, s önmagával is megbékél
- Jókuti ismét megjelenik Nelli életében, immáron utoljára
- ellentétpárok: Nelli és Sanyi
- Sanyi jóképű, gazdag családból származó fiatal férfi
- extrovertált, társasági lény
- megvolt benne a hajlandóság a változásra, jobban akart alkalmazkodni
- Nelli érzelem- és szerelemhiányban élő ember
- mindenkit elutasított, senki sem tudott kedvére tenni
- Sanyi ragadozó, Nelli növény természetű
- a bűntudat nem jelenik meg Nelliben
- a világtól való elidegenedése, iszonyodása a bűn iránt is érzékennyé teszi
- „Az, ami történt, úgy történt, ahogy a kő leesik vagy, ahogy a sokat hajlított ág egy percben visszarúg.”
- „Nem bűntudatot éreztem, csak dacot, haragot a világ ellen, amely élni lökött, s aztán ezt csinálta velem.”
- „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”
- értelmezési lehetőségek:
- női lélek rajza (egy bizonyos nőtípus)
- társadalmi rajz: a századelő Magyarországának képe
- mitikus: Artemisz Diana istennőt meglesi fürdőzés közben, aki szarvassá változtatja, majd széttépeti a kutyáival (görög mitológia)
- Sanyi is megsértett egy személyes világot, amit a nő nem szeretett volna megosztani vele
- regénytípusai:
- „görögös” énregény (pl.: Oidipusz)
- visszafelé elemzi magát miközben halad a cselekmény előre
- tudatregény
- az elbeszélő tudatának működésén keresztül ismerjük meg, ami a cselekményben történik
A mamáddal kocsikázom!
VálaszTörlés