Németh László: Iszony

11. tétel

Németh László: Iszony

Németh László (1901-1975)

• a népi írók táborához tartozott, aktív munkatársa volt a mozgalomnak
• fő műfajai: esszé, regény, dráma, önéletrajz
• írt verset, kritikát, elbeszélést és kiváló műfordító volt
• a Nyugat szerkesztője (Osvát Ernő) szerint: „a magyar szellemi erők organizátora”
• 1925-ben megnyerte a Nyugat pályázatát Horváthné meghal című elbeszélésével
• nem tartozott a Nyugat körébe
• 1931-ben lett a Nyugat kritikusa, esszésorozatban mutatta be nemzedékének legjelesebb alkotóit
• 1932 őszén indította meg egyszemélyes folyóiratát, a Tanút
• folyóiratok: Napkelet, Válasz, Híd
• 1957-ben Kossuth-, 1965-ben Herder-díjat kapott
• legfontosabb regényei: Emberi színjáték
  Bűn (1936)
  Gyász (1935)
  Iszony (1947)
  Égető Eszter (1956)
  Irgalom (1965)
• legfontosabb drámái: Villámfénynél (1938)
  VII. Gergely (1939)
  Galilei (1953)
  Apáczai
  A két Bólyai (1961)
• sok regényadaptációt készített (pl.: Anna Karenina, Nora), tanulmány- és esszékötetet írt
• az esszéíró: az esszéi a magyar társadalom sorskérdéseivel foglalkoznak
• a nyugati és keleti út között egy harmadik megoldást keresett (harmadikutasság)
• a vállalkozás szerinte maga az élet, a harmonikus személyiség megteremtésének kísérlete
• a közép- és kelet-európai népek (kisebbség) történelmi sorsközösségét hirdette
• a munkás fogalmát a dolgozó, alkotó ember értelmében használja
• sötéten látja a jövőt
• egész életét átfogta a pedagógiai ethosz (önnevelés és mások tanítása)
• szépirodalmi művei is felelősségre ébresztenek, életcélt jelölnek ki
• a regényíró: a XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományának folytatója, jelentős mértékű újítója
• regényhősei alapvető problémája az emberi személyiség kettőssége
• a szolgálat elve és erkölcse, elidegenedettség
• szerinte nem lehet eszményi életutat bejárni
• a feloldási törekvések az 1945 utáni regényekben válnak hatékonyabbá
• a drámaíró: kiemelkedő történelmi személyiségeket, illetve „közembereket” választ drámahősül, kik az igazság felismerése és kimondása miatt kerülnek konfliktusba
• legtöbb műve a lelki folyamatok vívódásának az ábrázolása
• jellemző rá a sűrített nyelv is

Iszony (1947)

• művét vagy húsz nyelvre lefordították, akkora sikert aratott
• az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye
• 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára (folytatásokban közölték)
• Móricz halálával a lap megszűnt, az írás is félbe maradt
• 1947-ben vette elő ismét kiadói biztatására a kéziratot (2. és 3. rész- vásárhelyi korszak)
• Németh László négy regényében nő a főszereplő (Gyász, Iszony, Irgalom, Égető Eszter), s ezek női sorsokat mutatnak be
• cím: szerette az egyszavas címeket, mely előre utaló, összegző
• címe elidegenedést fejez ki (életérzés)
• témája: egy házasság története
• a házasság egy katasztrófa történetsora
• a számadás önelemzés is:
• a főhős, Kárász Nelli mondja el házasságának történetét (mely számára elviselhetetlen)
• a visszatekintés célja egy baljós kapcsolat rekonstrukciója
• az elbeszélői nézőpont Nellié, mely nem lehet tisztán objektív
• a regény története 1920 körül indul, ám a konkrét évszámoknak nincsen jelentősége
• a múlt véglegesen lezárul a mű végén
• Nelli megőrzi világidegenségét, s megtalálja hozzá a társadalom számára elfogadható szerepet
• a cselekmény nem sokkal Nelli és Sanyi megismerkedése után indul
• előéletéből nagyon kevesek tart szükségesnek közölni, s a házasság utáni történet is rövid
• az emlékezés azt mutatja be, miként nyeri vissza a kezdetihez hasonló állapotát Nelli
• ami Nellit Sanyihoz láncolja az paradox módon mindig egy-egy rokon halála
• a mű drámai fordulatot azután vesz, hogy Nelli és Imre beszélgettek egymással
• ettől kezdve válik „szörnyeteggé”
• válságos helyzet alakul ki Jókutival való kapcsolatának tisztázásakor
• Nelli sorsa arra is példa, hogy a „megszokni vagy megszökni” igazsága sem mindig érvényesülhet
• Nelli a megszokásra nem képes, megszökni nincs módja
• iszonyának különböző rétegei vannak
• a tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember házassága
• Nelli apáca-típus volt, magányra termett
• Sanyi nyitott társadalmi ember
• különbségük a munkában is megnyilvánul (minőségember és életterv nélküli személy)
• Nelli elsősorban a körülmények áldozata, Sanyi Nellié
• szerkezete: a regény három szerkezeti egységre tagolódik
• 1. rész: Az esküvőig
• a Takaró fiúk újévi köszöntése Huszárpusztán
• Sanyi és Nelli házassága a környezet hatására és Sanyi akaratából
• Nelli egyre jobban idegenkedik Sanyitól és a házasságágtól
• 2. rész: A házasság
• házasságukból gyermek születik, Zsuzsika, de Nellit az anyaság nem változtatja meg
• Sanyi apjának halála után beköltöznek a faluba, de idegensége sem változik Nellinek
• Nellit a társasági élet sem oldja fel, sőt egyre feszültebb a viszonya mindenkivel
• Nelli megszökik, s Cencen új életet próbál kezdeni
• Jókuti házassági ajánlatot tesz, de Nelli kiadja az útját
• Sándor édesanyja haldoklik, ezért Nelli visszaköltözik
• majd Sanyi is megbetegszik, s később egy erőszakoskodás során Nelli megfojtja
• 3. rész: A történet vége
• Nelli nem érez bűntudatot, s önmagával is megbékél
• Jókuti ismét megjelenik Nelli életében, immáron utoljára
• ellentétpárok: Nelli és Sanyi
• Sanyi jóképű, gazdag családból származó fiatal férfi
• extrovertált, társasági lény
• megvolt benne a hajlandóság a változásra, jobban akart alkalmazkodni
• Nelli érzelem- és szerelemhiányban élő ember
• mindenkit elutasított, senki sem tudott kedvére tenni
• Sanyi ragadozó, Nelli növény természetű
• a bűntudat nem jelenik meg Nelliben
• a világtól való elidegenedése, iszonyodása a bűn iránt is érzékennyé teszi
• „Az, ami történt, úgy történt, ahogy a kő leesik vagy, ahogy a sokat hajlított ág egy percben visszarúg.”
• „Nem bűntudatot éreztem, csak dacot, haragot a világ ellen, amely élni lökött, s aztán ezt csinálta velem.”
• „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”
• értelmezési lehetőségek:
• női lélek rajza (egy bizonyos nőtípus)
• társadalmi rajz: a századelő Magyarországának képe
• mitikus: Artemisz Diana istennőt meglesi fürdőzés közben, aki szarvassá változtatja, majd széttépeti a kutyáival (görög mitológia)
• Sanyi is megsértett egy személyes világot, amit a nő nem szeretett volna megosztani vele
• regénytípusai:
• „görögös” énregény (pl.: Oidipusz)
• visszafelé elemzi magát miközben halad a cselekmény előre
• tudatregény
• az elbeszélő tudatának működésén keresztül ismerjük meg, ami a cselekményben történik