15. A szöveg felépítése, egységei, szerkesztési szabályai
Szövegnek tekinthetünk minden formába öntött megnyilatkozást, amely tartalmilag a teljesség, megformáltságban a kerekség, lezártság érzetét kelti. Terjedelme és megformáltsága a beszélő mondanivalójához és a közlés céljához, szerepéhez (tájékoztatás, kifejezés, felhívás) igazodik, lehet rögtönzött, mindennapi szöveg (pl. párbeszéd), de lehet igényesen megszerkesztett mű (pl. önéletrajz, dolgozat, értekezés) is. A szöveg a kommunikációs folyamat része, egymáshoz kapcsolódó mondatok láncolata, gyakran a mondatnál nagyobb egységekre is bontható: bekezdésekre, fejezetekre.
A szerkezet alapvetően három részből áll (makroszerkezet):
bevezetés: ide kerül az értekezés céljának megjelölése, a téma körülhatárolása, főbb szempontok megjelölése. Előremutatás a szöveg egészére, felkelti az érdeklődést.
tárgyalás: kifejtés (érvelés, cáfolat), a szöveg legterjedelmesebb része, mely több kisebb egységre, bekezdésekre tagolható. A bekezdések alkotják a szöveg mikroszerkezetét, és ezek is három részre ragolhatók: tételmondat, kifejtés, következtetés. A tételmondatok legtöbbször a bekezdés elejére kerülnek, összefoglaló szerepük van, kiemelt hangsúlyt kapnak. A bekezdés többi mondata a tételmondatot bizonyítja érveléssel vagy cáfolással (tények összegzése, következtetés levonása). A hatás szempontjából fontos a megfelelő mondatfajták és a közlő szándékának megfelelő hangnem megválasztása.
befejezés: összefoglaló szerepe van, visszatekint a szöveg egészére, esetleg tanulságot von le.
A szöveg szerkesztésének időrendi sorrendje:
a téma pontos körülhatárolása a címnek megfelelően
anyaggyűjtés (pl. szemelvények , részletek kiválasztása cédulákkal)
az anyag elrendezése (vázlat készítése, majd az anyag ez alapján való rendszerezése)
megszövegezés a szövegkohézió szabályainak megfelelően
A szöveg szerkezete legyen:
kapcsolatos: minden résznek össze kell függnie az előzővel és következővel (kohézió)
tagolt: a részek ne mosódjanak össze, világosan különüljenek el egymástól
haladó: a befogadó (olvasó, hallgató) érezze, hogy újabb ismereteket szerez
kerek, lezárt: a befejezés pontosan foglalja össze, egyszerűen zárja le a témát.
2010. június 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
▼
2010
(79)
-
▼
június
(55)
- Csoóri Sándor életrajz!
- Reálosoknak: Szabó Lőrinc
- Reálosoknak: Az aranyember toposzai
- Reálosoknak: Madách
- Reálosoknak: Színház- és drámatörténet
- Reálosoknak: Örkény
- Reálosoknak: Realizmus
- Reálosoknak: Vörösmarty
- Reálosoknak: Kölcsey
- Szerelemfelfogások
- Bazsi üzenete
- Női sorsok az irodalomban
- Görög eposzok Nem véletlen nevezik az ókori Görö...
- Segítség az Ember tragédiája című dráma feldolgozá...
- A Vörösmarty Színház
- Rómeó és Júlia filmadaptáció(Di Capiroval!)
- A klasszicizmus
- A kisember, mint hős megjelenése az irodalomban
- A homéroszi eposzok
- Nagy László versek
- Örkény látásmódja
- Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel
- Radnóti és Pilinszky összehasonlítása
- A realizmus
- Vörösmarty és Kölcsey
- Csokonai Vitéz Mihály munkássága
- József Attila életmű
- Kosztolányi Dezső, mint költő
- Babits Mihály életmű
- Ady Endre: Új versek
- Arany János balladái 2.
- Petőfi Sándor költészete
- A főbb stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői
- Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a s...
- 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés mű...
- 16. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépés...
- 15. A szöveg felépítése, egységei, szerkesztési sz...
- A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatik...
- 13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett ...
- 12. A mondatok osztályozása és szintagmák
- A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
- A hangképző szervek, a magán- és mássalhangzók ren...
- 9. Tétel- Az információs társadalom hatása a mai m...
- 8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és ha...
- A NYELVÚJÍTÁS
- A magyar nyelv rokonsága
- 5. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
- 4. A kommunikáció formái: írásbeliség, szóbeliség
- 3. A beszélgetés mint közvetlen személyközi kommun...
- Nyelvi szinkrónia és diakrónia
- 1. A NYELV, MINT JELRENDSZER
- Móricz Zsigmond: Rokonok(film és könyv)
- Avantgard
- Németh László: Iszony
- Balassi Bálint vitézi költészete
-
▼
június
(55)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése