József Attila életmű

6. József Attila életmű
1905. április 11-én született Budapesten (tiszteletére április 11. a költészet napja) Apja 3 év múlva elhagyja családját, állandó nélkülözésben élnek.
1910-1912 nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre, itt kezdi iskoláit.
1912 - visszatér Pestre, folytatódik a nélkülözés
1919- édesanyja meghal, nővérének, Jolánnak a férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja.
1920-tól a makói gimnázium diákja
1922 - megjelenik első kötete, a Szépség koldusa. Költői pályájának legtermékenyebb évei következnek: 1922 és '25 között írta műveinek mintegy felét.
1924 - a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója
1925 őszétől a bécsi egyetem hallgatója
1926 - ősszel kijut Párizsba, a Sorbonne hallgatója
1927-28 - két szemeszter a pesti egyetemen
1928 - a Vágó Márta -szerelem és a csalódás: Márta Londonba utazik, kapcsolatuk megszakad
1928 - először kerül szanatóriumba idegbetegséggel
1930 - az illegális kommunista párt tagja lesz, a mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki élettársa lesz. Megismerkedik a pszichoanalízissel.
1933 - megszakad a kapcsolata a munkásmozgalommal, s megromlik kapcsolata Szántó Judittal is
1935 - Gyömrői Edithez kerül kezelésre, viszonzatlan szerelme meggyorsítja lelki szétesését
1936 - márciustól a Szép szó egyik szerkesztője
1937 - Kozmutza Flóra (későbbi Illyés Gyuláné) iránti szerelme is beteljesületlen. Betegsége elhatalmasodik rajta. December 3-án egy tehervonat halálra gázolja Balatonszárszón.
Óda
Óda: a vers címe műfaji megjelölés is, komoly témáról szóló, emelkedett hangvételű költemény. A vers címe előlegezi a szándékot. A férfi és a nő kapcsolatáról szól a vers. 1933-ban írta Lillafüreden, ahol az írók gazdasági egyesülete (IGE) kongresszusán vett részt. Egy futó, rövid kapcsolat (Marton Márta), rövid szerelmi fellángolás az élményalapja. Alkalom volt ez a kapcsolat arra, hogy az érzelmeiről, a férfi és a nő kapcsolatáról, a szerelemről kifejtse filozofikus gondolatait. A költemény több megszámozott részből áll, az első rész helyzetkép, a költő megjelöli a helyet, időpontot, gyönyörű tájleírást ad, és a tájban megjelenő nőalak a kezdő állóképet vízióvá változtatja.
• Második rész: a költemény második egysége, szenvedélyes hangú vallomás, a távol levő nőt szólítja meg gondolatban. Az ellentétek, a felkiáltás, felsorolások teszik rendkívül feszültté ezt a vallomást.
• Harmadik rész: hasonlatokkal indít a költő, ezek a hasonlatok ugyanazt a jelentést variálják, a költő számára mindennél fontosabb az összetartozás kérdése. A záró strófa megszemélyesítései érzékeltetik, hogy bár eltűnt a nő az életéből, őt mégis jelenvalónak érzi, emléke elevenen él a szívében.
• A negyedik rész biológiai verzió, két felkiáltásszerű költői kérdés vezeti be, ezután a szeretett nő fiziológiai leírása következik. Ez a téma irodalmunkban szokatlan. A költő azonban ezt a költőietlen témát is felmagasztosítja.
• Ötödik rész: a vers tetőpontja, kétségbeesett könyörgés a távol lévő nőhöz, a költő könyörög és követel egyszerre. Szürrealista látomás a zárójeles rész. A viszonzatlan szerelem félelme és kétségbeesése fejeződik ki ebben a képben.
• Hatodik rész: zárlat. Zárójelbe tett alcímmel kezdődik, mellékdal. az előző részek feszültsége a mellékdalban feloldódik, az otthon iránti vágy, a gyengéd szerelem óhajtása fogalmazódik itt meg, az egyszerű dalforma és a meghittség, a békés kapcsolatok óhajtását érzékelteti. Csak a talán szó sejteti, hogy a költő számára álom ez a békés kapcsolat, maga sem hisz álmai megvalósulásában (Valószínűsíthető, hogy nem Marton Mártának szól, hanem élettársának Szántó Juditnak)