19. nyelvtan tétel
Stílus és jelentés
Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek
A stílus az a sajátos mód, ahogyan a közölnivalónkat a nyelvi eszközök megválogatásával kifejezzük. A stílusréteg a társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai eszközök rendszere, illetve az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek együttese.
Osztályozásuk:
* Beszélt nyelvi stílusrétegek
+ társalgási (választékos, bizalmas, argó, durva, trágár)
+ előadói
+ szónoki
+ felolvasói
* Írott nyelvi stílusrétegek
+ tudományos
+ szakmai
+ hivatalos
+ publicisztikai
+ levélstílus
+ Vegyes: esztétikai (szépirodalmi), népies
Egy másik felosztás szerint (beszélő és hallgató viszonya szerint)
* bizalmas (mindennapi családi, baráti, munkahelyi beszélgetések) Választékos stílust megkívánó beszédhelyzetben bizalmaskodássá, durva stílussá válhat.
* közömbös: (idegenek közötti alkalmi párbeszédek, hírközlés) Használhatjuk, ha a közlendő tartalom és nem a beszélő és a hallgató viszonya a fontos.
* választékos (ünnepélyes, hivatalos helyzetekben használjuk, illetve ha a beszélő felek között nagy a társadalmi vagy korkülönbség) Emelkedett, ünnepélyes, udvarias, művelt közléstípus.
A stílusrétegeken belül elkülöníthetünk stílusárnyalatokat is. A stílusárnyalatot a szövegbeli nyelvi elemek bizalmas, választékos vagy közömbös volta, illetve ezek aránya határozza meg.
Bizalmas stílus stílusárnyalatai: bizalmas, durva, trágár
Választékos stílus stílusárnyalatai: választékos, ünnepélyes, fennkölt
Érzelmi, hangulati töltés szerint a szavakat pozitív vagy negatív festői árnyalatúnak tarthatjuk.
A stílusárnyalat jellemzője, hogy kifejezheti a beszélő lelki állapotát, viszonyulását a témához.
Hivatalos stílus
Az állami szervezetek, gazdasági, jogi érintkezési formája (törvényalkotás, rendeletek, közlemények). Rendeltetése: tényközlés, tájékoztatás.
Jellemzői: avult formák, fordulatok részleges megőrzése, elidegenítést hoz éltre, körülményeskedő, az egyéni hangvétel háttérbe szorul.
Szó- és kifejezéskészlete: sok, sajátos műszó, szóhalmozás, alárendelés, elvont tartalmú névszók gyakorisága, tárgyra jellemző szakszavak, szakkifejezések
Mondatszerkesztése: körülményes, elvont, alárendelés
Szövegtípusai
* Szóban
+ tárgyalás
+ felszólalás
+ hozzászólás
+ előadás
+ szónoklat
* Írásban
+ rendelet
+ határozat
+ törvény
+ értesítés
+ hivatalos levél
A hivatalos stílus nyelvtani sajátosságai:
* névelőelhagyás (elnök szót kér)
* túlzott igekötő használat (lerendez)
* terjengős névutók használata (alapján, céljából)
* -lag, -leg ragos határozószók kedvelése (fegyelmileg)
* szenvedő igealakok (elrendeltetik)
* -hat, -het igeképző, -ható, -hető, -hatóság, -hetőség képzőbokor alkalmazása (felépíthetősége)
* -andó, -endő képzős igenevek állítmányként és célhatározóként való használata (tervet teljesítendő)
2010. június 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
▼
2010
(79)
-
▼
június
(55)
- Csoóri Sándor életrajz!
- Reálosoknak: Szabó Lőrinc
- Reálosoknak: Az aranyember toposzai
- Reálosoknak: Madách
- Reálosoknak: Színház- és drámatörténet
- Reálosoknak: Örkény
- Reálosoknak: Realizmus
- Reálosoknak: Vörösmarty
- Reálosoknak: Kölcsey
- Szerelemfelfogások
- Bazsi üzenete
- Női sorsok az irodalomban
- Görög eposzok Nem véletlen nevezik az ókori Görö...
- Segítség az Ember tragédiája című dráma feldolgozá...
- A Vörösmarty Színház
- Rómeó és Júlia filmadaptáció(Di Capiroval!)
- A klasszicizmus
- A kisember, mint hős megjelenése az irodalomban
- A homéroszi eposzok
- Nagy László versek
- Örkény látásmódja
- Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel
- Radnóti és Pilinszky összehasonlítása
- A realizmus
- Vörösmarty és Kölcsey
- Csokonai Vitéz Mihály munkássága
- József Attila életmű
- Kosztolányi Dezső, mint költő
- Babits Mihály életmű
- Ady Endre: Új versek
- Arany János balladái 2.
- Petőfi Sándor költészete
- A főbb stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői
- Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a s...
- 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés mű...
- 16. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépés...
- 15. A szöveg felépítése, egységei, szerkesztési sz...
- A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatik...
- 13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett ...
- 12. A mondatok osztályozása és szintagmák
- A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
- A hangképző szervek, a magán- és mássalhangzók ren...
- 9. Tétel- Az információs társadalom hatása a mai m...
- 8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és ha...
- A NYELVÚJÍTÁS
- A magyar nyelv rokonsága
- 5. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
- 4. A kommunikáció formái: írásbeliség, szóbeliség
- 3. A beszélgetés mint közvetlen személyközi kommun...
- Nyelvi szinkrónia és diakrónia
- 1. A NYELV, MINT JELRENDSZER
- Móricz Zsigmond: Rokonok(film és könyv)
- Avantgard
- Németh László: Iszony
- Balassi Bálint vitézi költészete
-
▼
június
(55)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése