17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus
Az érvelés alapfeltétele: ismert, jól körülhatárolt téma, világos fogalomtár. A fogalommal csak akkor vagyunk tisztában, ha ismerjük a definícióját. Önmagával soha nem definiálunk semmit. Pl.: Kiskőrös: város, ahol Petőfi született
Érvelés: - bizonyítás: érvelés vmi. mellett, egy állítás helyességének igazolása
- cáfolat: vmi ellen érvelni, egy állítás helyességének tagadása
Az írásbeli meggyőzés az értelemre és az érzelemre is hat. Fontos a jól átgondolt felépítés.
Lépései:
1. Bevezetés (az érzelmekre is hasson):
2. Témamegjelölés
3. Részletezés
Fogalommagyarázat
Példák (irodalmi)
Kitérők személyes élményekkel
Először a fő téma kifejtése, ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható
4. Bizonyítás - Cáfolás
Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel.
— Összegyűjtött adatok
* Bizonyítékok
* Következtetések levonása
A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése.
5. Befejezés, összegzés
A fő gondolatok megismétlése, összegzés. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható.
Az érvelés módszerei : logikai következtetési formák
1. A dedukció (levezetni lat.) módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket. Tehát ez, a két előzményből a zárótételben következtetésre jut.
általános ® egyes (Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.)
egész ® rész (Ez a vers nagyon zenei, mert szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták.)
2. Az indukció (bevezetni lat.) az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést.
egyes ® általános (Caesar meghalt, Brutus meghalt, Szókratész meghalt. Minden ember halandó.)
rész ® egész (Ez a vers szimultán verselésű, sok benne az alliteráció és a figura etimologica, rímei tiszták, tehát a vers nagy zeneiséggel bír.)
Az érvelő esszé: „a negyedik műnem” olyan szaktudományos értekezés, mely mondanivalóját szépírói eszközökkel fejezi ki. Tudományos téma, irodalmi igényű megfogalmazásban. Irodalmi érvelő fogalmazás. Az érvelő szövegtípus kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, előrehaladó szerkezet jellemzi. Érdeklődést keltőnek kell lennie. Fontos az erős tagolás.
Műfajai: esszé, értekezés, följegyzés, kritika, kutatási beszámoló, recenzió, referátum, tanulmány, vitaindító, vitairat…
Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.
Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.
A cáfolat: Az érvelés része a cáfolat is. Meg kell keresnünk a másik érvelésének gyenge pontját. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét! Bírálhatjuk például a források a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek egyoldalúságát stb.
Az érv felépítése
1. Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.)
2. Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.)
3. Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt nem rosszalkodna.)
Az érvek fajtái
1. A definícióból levezetett érvek: valamely bizonyított tételt, definíciót használjuk
2. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek: alapja az okfejtés
3. A körülményekből levezethető érvek: pl.: Édes Anna elkövette a gyilkosságot, mert kegyetlenül bántak vele a gazdái.
4. Az összehasonlításon alapuló érvek: az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat).
5. A bizonyítékokból származtatott érvek: tények, statisztikai adatok, kutatási eredmények, jelentések, beszámolók stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.
6. Az ellentéten alapuló érvek: bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis.
7. Valószínűségen alapuló érvek: alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad. Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, hamarosan nagy vihar lesz.
8. Tekintélyre vonatkozó érvek: egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
▼
2010
(79)
-
▼
június
(55)
- Csoóri Sándor életrajz!
- Reálosoknak: Szabó Lőrinc
- Reálosoknak: Az aranyember toposzai
- Reálosoknak: Madách
- Reálosoknak: Színház- és drámatörténet
- Reálosoknak: Örkény
- Reálosoknak: Realizmus
- Reálosoknak: Vörösmarty
- Reálosoknak: Kölcsey
- Szerelemfelfogások
- Bazsi üzenete
- Női sorsok az irodalomban
- Görög eposzok Nem véletlen nevezik az ókori Görö...
- Segítség az Ember tragédiája című dráma feldolgozá...
- A Vörösmarty Színház
- Rómeó és Júlia filmadaptáció(Di Capiroval!)
- A klasszicizmus
- A kisember, mint hős megjelenése az irodalomban
- A homéroszi eposzok
- Nagy László versek
- Örkény látásmódja
- Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel
- Radnóti és Pilinszky összehasonlítása
- A realizmus
- Vörösmarty és Kölcsey
- Csokonai Vitéz Mihály munkássága
- József Attila életmű
- Kosztolányi Dezső, mint költő
- Babits Mihály életmű
- Ady Endre: Új versek
- Arany János balladái 2.
- Petőfi Sándor költészete
- A főbb stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői
- Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a s...
- 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés mű...
- 16. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépés...
- 15. A szöveg felépítése, egységei, szerkesztési sz...
- A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatik...
- 13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett ...
- 12. A mondatok osztályozása és szintagmák
- A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
- A hangképző szervek, a magán- és mássalhangzók ren...
- 9. Tétel- Az információs társadalom hatása a mai m...
- 8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és ha...
- A NYELVÚJÍTÁS
- A magyar nyelv rokonsága
- 5. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
- 4. A kommunikáció formái: írásbeliség, szóbeliség
- 3. A beszélgetés mint közvetlen személyközi kommun...
- Nyelvi szinkrónia és diakrónia
- 1. A NYELV, MINT JELRENDSZER
- Móricz Zsigmond: Rokonok(film és könyv)
- Avantgard
- Németh László: Iszony
- Balassi Bálint vitézi költészete
-
▼
június
(55)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése