A magyar nyelv rokonsága

A magyar nyelv rokonsága

Nyelvrokonság:

+ az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös ős-vagy alapnyelvből származnak
+ az alapnyelvből önálló nyelvek fejlődtek ki, de az eredeti vonásokat megőrizték



A nyelvrokonság bizonyítékai:

+ alapszókincs közös jellege –> névmások, számnevek, testrésznevek, rokonsági terminológia…
+ rokon szavak jelentéskörének hasonlósága
+ nyelvtani sajátosságok:

# alaktani elemek -> ragok, jelek, képzők

# mondattani sajátosságok

+ hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek
+ más tudományterületek kutatási eredményei – történettudomány régészet, néprajz…,



Nem bizonyító erejű hasonlóságok:

+ lexikális elemek (szavak) –> 30-40 hang -> egyezést okozhat pl.: kínai nü – magyar nő
+ hangutánzó szavak –> pl.: német Kukuck – magyar kakukk

mama, baba, papa – a gyerek, csak néhány szót tud kiejteni

+ szókölcsönzés –> pl.: latin forma – magyar forma



Az uráli-finnugor nyelvcsalád

* a finnugor elnevezés a finnek és az ugorok összekapcsolásából keletkezett (földrajzilag két legtávolabbi nép)

+ az uráli nyelvcsalád a finnugor és a szamojéd nyelvek csoportjára osztható

* a magyar nyelv finnugor eredetű –> az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik. (Az ősi együttélés helyét az Ural- hegység nyugati lejtőjére teszik, a szamojédekkel való még ősibb együttélést Nyugat-Szibériába.)
* a finnugorság ősi nyelve a finnugor alapnyelv –> Kr.e.III. évezredben nyelvjárási különbségekkel beszélték

+ a legnagyobb létszámú finnugor nép a magyar –> legközelebbi rokonaink a obi-ugor nyelvek

Az uráli – finnugor nyelvrokonság bizonyítékai

+ alapszókincs szavainak hasonlósága

o testrészek - kéz, láb, fej, ujj, szív, epe, máj

o rokoni viszonyok - anya, atya, fiú, anyós, ángy, ip, após
o számok - egy, kettő, három
o névmások - te
o használati tárgyak - háló, kés, nyíl, nyereg, ostor, öv, szíj
o természeti jelenségek - ég, hó, víz, jég
o létezést és az elemi cselekvést kifejező igék - van, él, eszik, alszik, megy, lesz, nyel, nevet
o anyagok – kő, vas, arany, ezüst, ólom
o állatok – fecske, fogoly, holló, hal, keszeg, nyúl, egér, sün, légy, méh
o egyéb szavak - igen, izé, ének, had, odú, zaj, titok, szó, magyar
+ rokon szavak jelentésköre megegyezik
# magyar ház – finn kota ->jelentése ’főzőház, kunyhó’
# magyar vaj – finn voi ->jelentése ’zsiradék’
* szabályos hangmegfelelés
o finn kota hangzásában eltér a magyar ház szótól – eredetük mégis közös -> a finn szókezdő k a magyarban hátul képzett magánhangzó előtt h lett: kolme - három, kala-hal
o a szókezdő k - elől képzett hangok előtt megmaradt: kéz – finn käsi, osztják két, votják ki



+ rokon nyelvek nyelvtani rendszerének hasonlósága
# az uráli nyelvek:
* mind toldalékoló jellegűek
* az igei személyragok és a birtokos személyjelek jó része személyes névmásokból alakult ki
* jelző + jelzett szó szórendi szabálya
* finnugor eredetű:
o határozórag pl.: -n, -t, -tt, -vá, -vé, -l
o fokozás: -bb
o idő-és módjelek
o képzők: pl.: -s, -t, -d, -ó, -ú, -ű, -ő
+ más tudományok
# a finnugor népek életmódja az őshazában gyűjtögető, halászó, vadászó életmód volt -> finnugor eredetű állatnevek: menyét, róka, lúd
# bőrruhájukat öv, szíj, szalag tartotta össze
# sámánhitük papja a táltos volt – révül, részeg, regős, regény, rege, rekkenő hőség



A nyelvrokonság kutatói

* Sajnovics János (1733 – 1785)
o csillagász, jezsuita szerzetes
o könyve: Demonstratio idioma Hungarorum et Lapponum idem Esse – A magyar és a lapp nyelv azonos voltának bizonyítása
o Felfigyelt a két nyelv hangzásának és hanglejtésének hasonlóságára
+ Gyarmathi Sámuel (1751 – 1830)
# orvos, tanár
# könyve: Affinitas linnguae Hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata- A magyar nyelnek finn nyelvekkel való, nyelvtanilag bizonyított összetartozása
# a lapp nyelven kívül már más finnségi, sőt a szamojéd nyelvet is bevonta a vizsgálatba
* Reguly Antal (1819 – 1858)

o az első magyar nyelvtudós, aki eljutott az obi-ugorokhoz -> nagy mennyiségű népköltészeti alkotást gyűjtött

o Budenz József (1836 – 1892)

+ a világ első finnugor tanszékét ő alapította a budapesti egyetemen

„ugor – török háború” – finnugor vagy török nyelvrokonság

# Vámbéry Ármin (1832 – 1913) – török oldal (turkológus)
# Budenz József és Hunfalvy Pál (1810 – 1891) – finnugor oldal