Reálosoknak: Színház- és drámatörténet

17. Színház- és drámatörténet

A klasszicizmus

Klasszicizmus:

• XVII. században virágzik
• minden művészeti ágat áthat → e kor korstílusa
• intellektuális figyelem, mértéktartás, fegyelmezettség jellemzi
• megveti a felesleges díszítést, a hebehurgya dolgokat
• tiszta műfajokat kedvelik (általában ókoriakat)
• áttekinthető szerkezetű művek
• kifejezések fennköltek, pátoszosok, tiszták, jól érthetőek
• világátfogó elmélete van → városközpontú elit → írói csoportosulások (szalonok)

Dráma: az epika és a líra mellett a harmadik műnem; színpadra szánják, dialógus formájú, cselekményes mű

Színház története:

• görögöknél: nappal nyitott, domboldalon félköríves nézőtér; szabad érzelemnyilvánítás; csak férfi színészek → maszk használata; egy művet csak egyszer adnak elő → sok elveszik; versenyeznek
• középkor: visszaszorul a dráma; csak misztériumdrámák, azaz vallásosak
• reneszánsz korban: shakespeare-i színpad, színház:

☺nem teljesen nyitott (kör vagy nyolcszögletű)

☺nézőtér zárt

☺csak férfi színészek → kosztümök

☺elő-, hátsó-, felsőszínpad

☺nincs tagolva (függöny nincs behúzva)

☺nincs térbeli, időbeli egység

• francia klasszicista: Napkirálynak igénye van a szórakozásra, a kultúrára → körülveszi magát művészekkel; olasz (commedia dell’arte) és francia (farce) vásári komédiák az alapjai; az előadók vándorszínészek → céljuk: improvizációval mulattatni a nem éppen művelt közönséget; 1639-ben Richelieu bíboros létrehozza az első színházi termet → királyra hagyja → királyi társulat (tagja Moliére is); zárt termek, megvilágítás használata; nem versenyszerű → arisztokraták szórakoztatása; előkelő vendégek a színpadhoz legközelebb ülhettek (díszszékek); balett a legelittebb (király is részt vesz benne); tragédia ível fel; komédia nincs kiművelve (nem elismert műfaj)

Klasszicista alapelvek:

• mintakövetés: szabályok vannak, amelyek tudatosan az ész által leképezhetőek → „ész uralma”
• drámaalkotás alapja: Arisztotelész: Poetica (félreértelmezték)
• szakítás a középkori színházi hagyományokkal
• Shakespeare nyomdokait nem ismerik
• alapelve: Boileau: Ars poetica → hármas egység elve (idő, cselekmény, tér egysége): „Történjék egy eset, egy helyen, egy napon…”
• illendőség, mértéktartás jellemzi
• nincs durvaság, nyersesség, illetlenség a darabokban, a színpadon

Moliére:

• igazi nevén: Jean-Baptiste Poqlein
• 1622-1673
• 1658-tól a királyi társulatban játszik
• célja: komédia arisztokratikus szintre való emelése
• főbb művei: Kényeskedők (1659)

Férjek iskolája (1661)

Nők iskolája (1662)

Tartuffe (1664)

A fösvény (1668)

Moliére: Tartuffe

• „legjobb első felvonás” (Goethe)
• sokan magukra ismernek az arisztokraták közül → nem arat nagy sikert
• tartuffe szó jelentése a XVII. sz.-ban: hazug, szélhámos
• truffer=csalni
• tragikomédia: a tragédia és a komédia jellemzőit ötvözi; a történések a néző számára nevetségesek, viszont a hősnek tragédiát jelentenek, vagy éppen fordítva: komikus szereplőket ér tragédiához illő vég; a hős sorsa inkább nevetséges, de ebbe szánalom is vegyül
• Meséje, szerkezete jól érthető, könnyen áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem végső romlásba dönti őket
• egy eset, egy helyen (Orgon párizsi lakása), egy napon (pár órát ölel csak fel a mű)
• álszenteskedés bűnét leplezi le az író
• expozíció: bemutatja a fennálló viszonyokat:

Pernelle asszony, Orgon anyja

Orgon, Elmira férje

Elmira, Orgon felesége

Damis, Orgon fia

Mariane, Orgon lánya, Valér szerelme

Valér, Mariane szerelme

Cléante, Orgon sógora

Dorine, Mariane komornája

Tartuffe, álszent

Tartuffe lett a ház ura, pedig csak nem régóta van ott

Pernelle asszony és Orgon naivan hisz Tartuffe-ben, nem szeretnek senkit csak Tartuffe-öt

család többi tagja nem szereti Tartuffe-öt

diktatúra jellege megjelenik → félelmetes

Cléante és Dorine a rezonőrök: mindig megőrzik mértékletességüket, a józan eszükre hallgatnak, ész érvekkel próbálják meggyőzni a heveskedőket

• bonyodalom: a fennálló (statikus) viszonyok megváltoznak:

Mariane és Valér házassága helyett Mariane és Tartuffe házasságát engedélyezi Orgon

Mariane nem akar hozzámenni Tartuffe-höz, de a gyermeki engedelem miatt nem mer apjának ellenszegülni

Damis boldogsága is odavész (Valér húgába szerelmes)

Dorine veszi kezébe a dolgokat (taktikázik)

• kibontakozás: jellemek megismerése

Tartuffe jelenik meg késleltetve

felgyorsulnak az események (Tartuffe szerelmet vall Elmirának → Damis elmondja ezt apjának, aki kitagadja, mert Tartuffe-nek hisz inkább; Orgon még aznap meg akarja tartani az esküvőt)

egérfogó jelenet (színház a színházban): megismétlődik Tartuffe és Elmira beszélgetése, úgy hogy Orgon az asztal alatt van, s mindent hall → mikor Tartuffe beismeri, hogy Orgont az orránál fogva vezette, a férj előbújik az asztal alól

Orgon kiutasítja a házból Tartuffe-öt, de elkésett hiszen minden vagyonát korábban már erre az álszentre hagyományozta

Orgont egy kazetta nyugtalanítja

• tetőpont: megjön a letartóztatási parancs a rendőrrel együtt

• megoldás: váratlan fordulat, nem illik bele a drámába (valószínűleg utólag írta hozzá Moliére)

kívülről nyúl bele a király a drámába

Tartuffe-öt tartóztatják le Orgon helyett, aki egy álneveken bujkáló szélhámos, s akit már régóta keres az uralkodó

ezzel a megoldással akarta Moliére kifejezni a király iránti háláját, s az uralkodó igazságosság