A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
A szóelemek (morfémák) a szavak (lexémák) és a szóalakok alkotóelemei.
Pl: ember = lexéma (önálló jelentéssel bíró szótári egység)
embert = szóalak (ragozott szó)
A szóelemek (morfémák) fajtáit, rendszerét a morfológia (szóalaktan) vizsgálja.
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz.
Morféma :
* alap (szótő)
* járulékos (toldalékmorféma)
o Képző (megváltoztatja a szó jelentését) pl: olvas-gat
o Jel (módosítja a szó jelentését) pl: betű-k
o Rag (meghatározza a szó mondatbeli szerepét) pl: könyv-ben
A magyar nyelvben (mivel ragasztónyelv) a toldalákok legtöbbször a tő után következnek (szuffixumok).
Kivéve: -leg, -legesleg -azaz a felsőfok, illetve a túlzófok jele melyek a tő előtt helyezkednek el (prefixumok)
A morfémákat alaki önállóságuk szerint 3 csoportba lehet sorolni:
* Szabad morféma olvas, könyv
* Félszabad morféma a könyv alatt
* Kötött morféma szavak
A tőmorfémák csoportosítása:
* Egyalakú tövek (a tő minden toldalék előtt változatlan marad) pl: olvasnak, olvasott, olvasó
* Többalakú tövek (a tő bizonyos toldalékok előtt megváltozik) pl: bokor, bokros (csomag :D:D:D)
A toldalékmorfémák
* Képző: közvetlenül a tő után állhat, új szótári szót hoz létre pl: hal-ász
* Jel: állhat előtte képző, utána rag következhet pl: hal-ak
* Rag: szóalakzáró szóelem (zárómorféma) pl: halászok-kal
A szótő és a toldalék között egyes szóalakokban megjelenhet egy-egy kötőhangzó.
Pl: ház-ak
A kötőhangzó nem morféma, nincs jelentése.
A tőmorfémák és a toldalékmorfémák kapcsolódásának formai sorrendje kötött:
szótő-képző-jel-rag
1 2 3 4
barát-ság-os-abb-an
1 2 2 3 4
Fontos:
* Két vagy több tőmorféma is előfordulhat egy szóalakban pl: anyanyelv
* Egy szóalakban megjelenhet több képző is pl: felel-ős-ség
* Megjelenhet több jel pl: leg-okos-abb-ik-é
* DE csak egyetlen rag
2010. június 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
▼
2010
(79)
-
▼
június
(55)
- Csoóri Sándor életrajz!
- Reálosoknak: Szabó Lőrinc
- Reálosoknak: Az aranyember toposzai
- Reálosoknak: Madách
- Reálosoknak: Színház- és drámatörténet
- Reálosoknak: Örkény
- Reálosoknak: Realizmus
- Reálosoknak: Vörösmarty
- Reálosoknak: Kölcsey
- Szerelemfelfogások
- Bazsi üzenete
- Női sorsok az irodalomban
- Görög eposzok Nem véletlen nevezik az ókori Görö...
- Segítség az Ember tragédiája című dráma feldolgozá...
- A Vörösmarty Színház
- Rómeó és Júlia filmadaptáció(Di Capiroval!)
- A klasszicizmus
- A kisember, mint hős megjelenése az irodalomban
- A homéroszi eposzok
- Nagy László versek
- Örkény látásmódja
- Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel
- Radnóti és Pilinszky összehasonlítása
- A realizmus
- Vörösmarty és Kölcsey
- Csokonai Vitéz Mihály munkássága
- József Attila életmű
- Kosztolányi Dezső, mint költő
- Babits Mihály életmű
- Ady Endre: Új versek
- Arany János balladái 2.
- Petőfi Sándor költészete
- A főbb stíluskorszakok, stílusirányzatok jellemzői
- Jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a s...
- 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés mű...
- 16. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépés...
- 15. A szöveg felépítése, egységei, szerkesztési sz...
- A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatik...
- 13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett ...
- 12. A mondatok osztályozása és szintagmák
- A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
- A hangképző szervek, a magán- és mássalhangzók ren...
- 9. Tétel- Az információs társadalom hatása a mai m...
- 8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és ha...
- A NYELVÚJÍTÁS
- A magyar nyelv rokonsága
- 5. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
- 4. A kommunikáció formái: írásbeliség, szóbeliség
- 3. A beszélgetés mint közvetlen személyközi kommun...
- Nyelvi szinkrónia és diakrónia
- 1. A NYELV, MINT JELRENDSZER
- Móricz Zsigmond: Rokonok(film és könyv)
- Avantgard
- Németh László: Iszony
- Balassi Bálint vitézi költészete
-
▼
június
(55)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése