A homéroszi eposzok

15. Az antikvitás: a homéroszi eposzok

Az eposz
• az eposz egészen a XVII. század végéig a világirodalom egyik legrangosabb műfaja
• nagyepikai műnemhez tartozó hősköltemény
• egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, küzdelem melyet emberek, emberfeletti erők és istenek vívnak
• állt. hosszabb terjedelmű verses epikai mű
• időmértékes versformában (hexameterben) írják

Eposzi kellékek: az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le
• invokáció: égi lény segítségül hívása
• propozíció: a tárgy megjelölése
• expozíció: a cselekmény megindítása
• enumeráció: seregszemle
• in medias res: a dolgok közepébe vágás
• csodás elemek
• deus ex machina: isteni beavatkozás
• epizódok közbeiktatása
• nagy hasonlatok, állandó jelzők, ismétlődő kifejezések
• hosszú verssor

Homérosz és a homéroszi eposzok
• Homérosz művei váltak irányadóvá a későbbi korok eposzíróinak
• a trójai mondakörből merít Trója ostroma történelmi tény (Kr. e. XII. század környékén történt)
• a szájhagyományban ez a történelmi esemény a görög törzsek mondáival kibővült

Iliász
- az Iliászban összemosódik a történelem és a mitológia, az istenek gyakori szereplők
- tulajdonképpen Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé
- valószínűleg Kr. e. VIII. században keletkezett a mű
- 24 énekből áll
- a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki -- utalások az előzményekre, következményekre
- a görög vezér testvérének Meneláosznak Párisz trójai királyfi elrabolja a feleségét, a gyönyörű Helené miatt dúl a háború
ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nincs meghívva Erisz a viszály istennője---megsértődik---bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra---Páriszt kérik fel bírának, ő Aphroditénak ítéli az almát (Aphrodité cserébe Helenét ígéri neki)--- a többi istennő megsértődik
- a költő az ostrom tízedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi a központba --- a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul ki, minden ennek a következménye
- Akhilleusz megharagszik mert a fővezér elveszi kedvenc rabnőjét Briszeiszt --- nem vállalja a harcot, így Trójának könnyebb
- Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen és elesik --- Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra és megöli majd holttestét végighúzza a csatamezőn
- Priamosz, Hector apja elmegy Akhilleuszhoz könyörögni fia holttestéért --- végül megenyhül az öregember bánatán és visszaadja a holttestet
- több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellett pl. háború, csata eseményei, isteni lények beavatkozása
- az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segítenek megérteni a hősök jellemét gondolkodását
- Akhilleusz tipikus eposzi hős --- kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal, előre tudja a sorsát --- végzetszerű hős
- bátor, önfeláldozó, kiváló katona, a harc megkeményítette --- csak akkor változik jelleme amikor Priamosznak kiadja Hector holttestét ---szánalom
- Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő mint Akhilleusz --- feleségével töltött jelenetekben látszik
- az Iliász a harc és tömeges pusztulás ellenére sem lehangoló tragikus mű --- legfőbb értéke a humánum
- Homérosz nem foglal állást --- a görögök és trójaiak egyformán szenvednek, élnek, és meghalnak
- a mű legfőbb értéke a humánum, emberiség

Odüsszeia
- Trója ostroma után hazatérő görög hősök kalandjait mutatja be
- legfontosabb közülük Odüsszeusz
- valószínűleg nem Homérosz írta az Odüsszeiát hiszen a két mű megírása között legalább egy emberöltő telik el + más értékek jelennek meg
- aki az Odüsszeiát írta szintén nagy költő volt aki tudatosan kapcsolódott az Iliászhoz (lehetséges, hogy egy család de a Homérosz szó egyébként is költőt jelent)
- a két mű világképe teljesen különböző -- másfajta értékek jelennek meg
- nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak
- másfajta embereszmény jelenik meg
- Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le a hazatérése előtt álló akadályokat
- a cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában ahol felesége Pénelopé és fia Telemakhosz küzd a kérők hadával, és Odüsszeusz utazása
- 1.-4. ének bemutatja Ithakat (Penelopé és Telemakhosz bemutatása)
- 5.-7. ének Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él --- szerelmi fogságban tartja, de végül úgy dönt hogy hazatér
- ezután a phaiákok szigetére utazok ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja --- megint a hazatérés mellett dönt
- 9.-12. énekben elmeséli a phaiákoknak kalandjait --- 10 kaland
- 13. énektől a mű második része --- Odüsszeusz hazatérése, leszámolás a kérőkkel
- eleinte nem fedi fel kilétét
- egyesül a család --- nincs tragikum

Hasonlóságok és különbségek a két eposzban
• mindkettő tudatosan szerkesztett --- egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket
• az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés
• Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít
• I. központ témája a harag és az indulat, O. pedig az ész és emberi találékonyság
• I. lineáris szerkesztésű nagyjából, O. lazább, több szálon fut a cselekmény
• más a nyelvjárás a két műben
• eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik