13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban

13. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban

Mellérendelő összetett mondatok tartalmi-logikai viszonyai:

* Két tagmondatból (összetett) vagy kettőnél több tagmondatból áll (többszörösen összetett mondat)
* A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai egyenrangúak
* Tagmondatai között nincs nyelvtani függőség (grammatikai viszony), csak tartalmi-logikai kapcsolat
* Mivel a két tagmondat önálló, egyikkel sem kérdezhetünk a másikra, két egyszerű mondattá tudjuk őket alakítani



Típusai:

* Kapcsolatos:
o A két tagmondat között itt a leglazább a viszony
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. Térbeli, időbeli, esetleg pusztán gondolkodásbeli egymásmellettiséget fejeznek ki a tagmondatok (Kiszaladt az ajtón, és becsapta maga után.)
o Összefűzési módok:
+ Kötőszó nélkül, csak vesszővel
+ Kötőszóval: egyes [és, s, meg, is, sem, se], páros [is-is, sem-sem, nemcsak-hanem is]
* Ellentétes:
o Valóságos szembenállást vagy logikai szembeállítást jelöl ez a mondatkapcsolás
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A tagmondatok tartalma között ellentét (szembeállítás, ellentmondás) van.
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. (Bukással fenyegették, mégsem tanult eleget.)
o Összefűzési módok:
+ Kötőszó nélkül ritkán
+ Kötőszóval: [de, azonban, mégis, mégsem, ellenben, hanem]
* Választó:
o A tagmondatok különböző választási lehetőséget tartalmaznak
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A választó viszony lehet kizáró (Vagy elmégy, vagy nyugton maradsz!), de lehet pusztán felsoroló jellegű is (Délutánonként a szobában olvasgatott, a kertben kapirgált, vagy a méheivel bajlódott)
o Összefűzési módok:
+ Kötőszó nélkül, csak vesszővel
+ Kötőszóval: egyes [vagy], páros [vagy-vagy, akár-akár]
* Következtető:
o A második tagmondat az elsőből adódó következtetést, okozatot, következményt fejti ki
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A tagmondatok sorrendjének felcserélése viszonyuk megváltozásával járna.
o A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. (Sok a dolgom, így nem mehetek veled.)
o Összefűzési módok:
+ Kötőszóval: [tehát, ezért, így, ennélfogva]
* Magyarázó:
o Okadó magyarázó:
+ Az első tagmondat értelmét a második magyarázza
+ A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. Tagmondatainak a sorrendje épp ellentétes a következtetővel
+ A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. (Nem mehetek veled, ugyanis sok dolgom van)
+ Kötőszavai: [ugyanis, tudniillik, hiszen]
o Helyreigazító vagy részletező magyarázó:
+ A második tagmondat részletesebben fejti ki, vagy helyreigazítja az első tagmondatban közölt megállapítást
+ (Viselkedj illően, azaz légy udvarias)
+ Kötőszavai: [vagyis, azaz]



Alárendelő mondatok:

Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában.

A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő kérdésével. A tagmondatok között grammatikai viszony van.

Fajtái:

- állítmányi mellékmondat: Olyan a ruhám, mint a tiéd. Nem az vagy már, aki voltál.

- alanyi mellékmondat: Az vállalkozzon a feladatra, aki erőt érez magában! Aki másnak vermet ás, az maga esik bele.

- tárgyi mellékmondat: Mikor kezdjük, döntsük el már! Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

- határozói mellékmondat: Abból vegyél, amelyikből több van! Adj annak, aki rászorul!

- jelzői mellékmondat