Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós

(1905-1944)

Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.

Élete:

• 1905: Budapest, zsidó értelmiségi család
• 12 éves korától nagybátyja neveli
• 1927: érettségi, majd textilipari főiskola, de már vonzza az irodalom
• 1930-34: szegedi egyetem
• 1935. aug.: feleségül veszi élete egyetlen szerelmét, Gyarmati Fannit
• Zsidó származása miatt 1940-től munkaszolgálatok
• 1944. szept. 17.: agyonlövik, halála után holttestét megtalálták, verseit eljuttatták barátjának

Újságai:

• 1928: 2 szám
• Kortárs: avantgárd, példakép: Kassák
• Valóság: József Attila indította, munkatárs, majd barát
• Nyugat: 3. nemzedék tagja

Művei:

• 1930: Pogány köszöntő:
• rímtelen expresszionisztikus szabad versek
• 1931: Újmódi pásztorok éneke:
• idill: boldogság, harmónia ---- természet, szerelem
• elégia: szomorúság
• 1933: Lábadozó szél:
• idill+lázadás: társadalmi tartalom
• szabad versek
• klasszikus időmértékes verselés, strófaszerkezet
• 1935: Újhold:
• fenyegetettség állapota: szorongás
• szerelem, természet – idill
• Mint a bika: 1933:

• átmenet
• bika: pásztorok, fiatal: energikus, gyorsan reagál, idős: megfontolt, tapasztalt, óvatos
• hasonlat

• Kortárs útlevelére: 1934:

• kötetzáró
• párhuzam a Mint a bikával
• 3 lehetőséget ad:
• vadmacska: önvédelem (talán túlél)
• sár: behódoló (biztosabb a túlélés)
• lázadás, küzdelem: kicsi a túlélés esélye, de Radnóti ezzel ért egyet, a jövőért küzd

• 1936: Járkálj csak, halálraítélt!
• központi gondolat: halálközelség
• kettőség: otthoni idill ↔ valóság (fasizmus)
• fenyegetettség belejátszik az idillbe
• lezáródik az avantgárd korszaka: teljesen visszatér a kötött formákhoz
• klasszicizálódik: az életben minden kaotikus és zűrzavaros – versei ezért szabályosság válnak---„legalább ott legyen rend”
• Járkálj csak, halálraítélt!

• 1. vsz.: macska hasonlat, rémület
• 2. vsz.: borzalom és veszedelem, sziszegő hangok
• 3. vsz.: mostani követelmény megfogalmazása, tisztaéletűség
• 4. vsz.: úgyis meghal, de közben harcol is

• 1938: Meredek út:

• telítődik ellenséges indulatokkal az idilli táj, rém-iszonyat mindenütt jelen van
• teljes visszatérés a klasszicizmushoz
• az antikvitás verselése: hexameter
• eclogák
• 1946: Tajtékos ég:
• posztumusz kötet
• verseket ő állította össze
• halála megakadályozta megjelenésüket
• Pl.: Á la recherche…(számba veszi a múltat, lemondó), Erőltetett menet (kétségbeesett, de elszánt), Razglednicák (menetelés gyötrelmeiről)

Eclogák:

• Theokritosz pásztorokról szóló drámai életképeit nevezte idillnek, majd Vergilius irt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae (görög szó, jelentése: szemelvény) címmel váltak ismertté
• Idill és ekloga összemosódott: a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolása
• Idill: kellemesen harmonikus állapotot, boldogságkeresést jelöl
• Műfaji meghatározás: Olyan költemény, amely többnyire pásztori környezetben élő vagy oda vágyó emberek szelíd világát, illetve a békés élet utáni vágyakozását fejezi ki; párbeszédes és hexameteres formájú.

Radnóti eclogái:

• 1937: Felkérték, hogy vegyen részt a Vergilius eclogák magyarra fordításában, elvállalta
• Címe lett volna: Pásztori Magyar Vergilius
• Lefordít kilencet és rádöbben, hogy a kor, amiről Vergilius írt, olyan, mint a fasizmus
• Megírja 1. saját eclogáját
• Vergilius után csak Radnóti írt eclogákat (8-at), ezek 1938 és 1944 között születtek
• 1., 2., 4., 8. megőrzi a párbeszédes formát
• Alkalmanként elrugaszkodik a hexameteres verseléstől, naplószerűen a béke és háború idejét, az ellenállást és a szenvedést írja le
• Az eclogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében

Első ecloga:

• Vergilius és Theokritosz hagyományait eleveníti fel
• A költő és a pásztor párbeszédére épül
• A pásztor csak itt szerepel, mint beszélgetőtárs
• Saját maga párbeszéde
• Monologikus, képzelt dialógus
• 1938-ban írta, a többit 2-2,5 év szünettel, majd 3-at 44-ben, az utolsót ott, ahol fogva tartották
• Nyitányvers
• A pásztor a költő másik énje
• Egyik felől idill, másik felől háború, fasizmus
• Költő passzívabb, de nem elkeseredett, optimistább: pozitívan végzi a beszélgetést
• József Attilát is megemlíti
• Élni és írni: egyet jelent neki
• Tölgyhasonlat: költő magatartás: a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie

Második ecloga:

• Általában hexameterben írt költemény
• A pilóta (repülő) és a költő dialógusára épül
• A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg

Harmadik ecloga:

• A költő monológja a múzsához

Negyedik ecloga:

• 1943: szenvedélyes szabadságvágy
• Távolodik a hexameteres soroktól
• Megtartja még a dialógust
• Tragikus embersors ábrázolása
• Párbeszéd: formái: háború, saját sorsa, következmény
• Itt már érzi, hogy meg fog halni
• Elsőhöz képest pesszimistább: ettől kezdve minden verse pesszimista
• A „Hang” bátorít és bizakodik, ő optimistább
• A haláltudat és az életösztön viaskodik
• Nosztalgikus: csak a múltban van idill
• Jellegzetes motívumok: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés

Töredék (Hatodik ecloga):

• 1934 novemberében Bálint György költő emlékére írja
• A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg
• Sokkal többet mondana el, mint amennyit el lehet
• Anafora
• Minden versszak egy mondat, egy fontos gondolat: emberi hősiesség, hallgatás, nem behódolás, üldöztetés
• Jambikus verselés
• Pontozás: romantika (Anyegin)
• Mint aki meghalt – túlvilágról szól

Hetedik ecloga:

• 1944. július
• Munkatáborban írta: Lager Heidenau
• Ellentétre épül: idill (otthon, haza) ↔ valóság (láger)
• Impresszionizmus, klasszicizmus, expresszionizmus
• Hangulata: elégikus, nosztalgikus, beletörődött
• Pesszimista, de van némi bizakodás: Fanni
• Ecloga:
• Cím
• Képzeletbeli párbeszéd (nagy belső monológ)
• Pásztori jelleg nincs
• Hangnemet megőrzi
• Hexameter – szimbólum: költészete, kultúra, humánum
• 1. és 6. vsz.: keret (látod-e): tábor + haza
• 1. vsz.-ban megjelöli a pontos helyet, időt, sor kerül a környezetrajzra
• „Látod-e” megszólítás: bizalmas, csöndes hang, a csak egy emberhez szóló beszéd, amely a szerelmi vallomás szavaival zárul
• Ránehezedik a valóság
• 2. vsz.: „Mondd, van-e ott haza még, ahol értek e hexameter is?” A hexameter az emberiséget jelentette Radnótinak, a költői szót, a megformáltságot, mely erkölcsi támaszt adott számára
• 3. vsz.: E/1, a versírást fogalmazza versbe, a lágerben élő költőt rajzolja meg
• 4.-5. vsz.: tábor, halálérzet
• 4. vsz.: alliterációk zsongása
• 5. vsz.: visszatér a verskezdő szögesdrót, a képzelet elröptet, de az ész visszaránt. A szakasz közepén megszólítja a hitvest, de fogalmi szinten olvasójának értelmére hat elsősorban egy keserűen ironikus megállapítással
• 6. vsz.: keret, újra a tábor látképe. Az utolsó sor egy összefoglaló vallomás, mely kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
• A haza csak az 1.-2. versszakban jelenik meg – nem tesz ki egy egész versszakot
• Minden szakasz önálló egység: elindít, kibont és lezár egy-egy képet, de a zárás egyben a következő kép nyitását is előkészíti
• Emberséget makacsul őrző költő
• Tudatos önfegyelem
• Valóság: szenvedés, megalázottság, félelem, reménytelenség, haláltudat

Nyolcadik ecloga:

• A költő és a próféta párbeszéde, mely a bibliai világra alapozódik