Madách - Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

(1859-60)

Madách remekműve, amelyre szinte egész életében készült. Halhatatlanságának titka abban rejlik, hogy minden kor számára van érvényes mondanivalója, s nyugtalanító, felzaklató kérdései még ma sem idejétmúltak.

Keletkezés

• Először Arany János Faust-utánzatnak vélte, de később rájött, hogy igen jeles mű, drámailag jó, csak verselési változtatásokat javasolt.
• Egy csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán keletkezett.
• Madách romantikus hite megrendült: lelki-világnézeti válság: az emberi haladásért folytatott küzdelem értelmetlenségének élménye, a kiábrándultság és a hinni akarás belső vitája, ellentéte.

Műfaj

• Emberiségdráma, drámai költemény: az emberiség nagy kérdéseit boncolgatja, nincs helyi aktualitás, az egész európai civilizáció nevében szólal fel, filozófiai jelleg.
• Lírai dráma: tipikusan romantikus.

Előzmények

• Dante: Isteni színjáték: Érett korú férfi más tudásra, halhatatlanságra vágyik.
• Milton: Elveszett Paradicsom: Az emberiség végzetét mutatja be a pokol és a paradicsom ellentétében.
• Goethe: Faust: Az értelem és az akarat szabadsága ráébreszthet a hiányokra is. Végkicsengése pozitív: a kudarcok nem törhetik meg az embert, soha nem szabad beletörődni.

Téma

• A kor szorongásait eleveníti fel.
• A végletességig élezi ki a lét pesszimista értelmezését, hogy bebizonyítsa ennek ellenére a világ logikus rendjét, az élet értelmét, az ember legyőzhetetlenségét.
• Számvetés és program.

Kérdések

• Elsősorban nem tanít, nem kijelent, hanem inkább kérdez.
• Van-e értelme, célja az emberi létnek?
• Fejlődik-e a világ, az emberiség? A fejlődés egyenes vonalú-e?
• Szabad-e az akarat? (determinizmus)
• Mi az eszmék sorsa a történelemben?
• Milyen kapcsolatban áll egymással az egyén és a tömeg, a férfi és a nő, a tudomány és az áltudomány?

Esetleges válaszok, elképzelések

• Tagadja a szélsőséges determinizmust.
• Hirdeti az anyag és a szellem, a test és a lélek egyensúlyát: gyarlóság és megváltás forrása.
• Az akarat nem tekinthető végtelenül szabadnak, de semmibe venni sem szabad.

Szerkezet

• 15 színből áll
• Keretes szerkesztés:
• keretszínek: bibliai
• 1-3. szín: A mennyekben, A Paradicsomban, A Paradicsomon kívül
• 15. szín: A Paradicsomon kívül
• történeti színek:
• 4-6. szín: Egyiptom, Athén, Róma → ókor, múlt
• 7-8. szín, 10. szín: Konstantinápoly, Prága → középkor, múlt
• 9. szín: Párizs →újkor, múlt, álom az álomban
• 11. szín: London → újkor, jelen
• 12-14. szín: Falanszter, Az űr, Eszkimó-világ → jövő
• Az álom szerepe:
• korlátlan cselekvési lehetőséget biztosít a szereplőknek és az írónak is
• két kényszer: kötődnie kell az álmodó személyéhez és egyszer fel kell ébrednie
• Időkeret: kb. 10000 év

Szereplők

• Lucifer:
• minden színben szerepel, csak Párizsban nem szól
• ő irányít
• tagadás és kételkedés megtestesítője
• bukott forradalom utáni időszak szemléletét tükrözi
• hirdeti a determinizmust
• a színek neki adnak igazat
• célja az Úr világának megdöntése, az ember megsemmisítése
• végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét
• a jövőt tudatos célzatossággal mutatja meg: a korok általában a hanyatló fázisukban jelennek meg, s így a negatívumok vannak előtérben
• a történeti színekben Ádám kísérője: nagy igazságokat mond ki, hamis illúziókat leplez le, éles elméjű kritikus
• Ádám:
• csak az 1. színben nem szerepel
• ő álmodik: tudja, ki ő
• tiszta szellem képviselője
• 48-as eszmék közvetítője
• az emberiség fejlődését és a szabadság leendő megvalósulását hirdeti: szabadság vágya különbözteti meg a többi élőlénytől
• Lucifer romboló szándékú bírálatai, örökös tagadása lendítik újabb küzdelemre
• Éva:
• az 1. és a 13. színben (Az űr) nem szerepel
• nem ő álmodik: nem tudja a szerepét
• természet képviselője
• életszerű alak: hol rossz, hol jó
• a kort és ellentmondásait tükrözi
• biztosítja a dráma menetét és folytonosságát
• egyénisége ellentmondásos: Egyiptom: szeretet, Athén: házastársi hűség, Róma: egyszerűség, Konstantinápoly: aszkézis, stb.
• paradicsomi üzenet: a nő és a gyermek továbbítja az édeni boldogságot

Keretszínek

• Történet: Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, tagadja a megteremtett világ jogosultságát, tökéletességét, a legfőbb művében, az emberben akarja az Urat vereséggel sújtani: az embert akarja megsemmisíteni, kiiktatni a teremtésből. Az emberre bocsátott álom segítségében célját már-már eléri, de Éva anyasága meghiúsítja terveit, s Lucifer végül elbukik.
• I. szín: A mennyekben:
• ember teremtése: bibliai teremtéstörténet, tragédia expozíciója
• világhimnusz: a teremtés, a létezés, az alkotás öröme, dicsérete
• a világegyetem isteni és ördögi tartományokból áll: számolni kell az ártó erőkkel is a tökéletességben való hit mellett
• Isten: erő, tudás, gyönyör egésze: tökéletesség, a világot mozgással tölti ki, jóság
• Lucifer: nyugtalanság, kárhozat, gőg, túlzott önértékelés, élet és minden magasabb érték tagadása
• II. szín: A Paradicsomban:
• az élet szép, az ember úr minden felett, mert érzi az Úr támogatását, gondoskodását
• Lucifer megjelenésével felbomlik az összhang, Úrral való közvetlen kapcsolat megszakad
• Lucifer célja: felébreszteni Ádámban saját erejét és tudatát → Úr fennhatósága alól kiszabadulni
• alma leszakítása: elvesztik az Édent
• Ádám: hiúság, hatalomvágy
• Éva: nem bánta meg, engedelmeskedni kell a vágyainak
• III. szín: A Paradicsomon kívül:
• megpróbálják a Földet az Édenhez hasonlóvá tenni, főleg Éva
• különbség: nincs dicsfény
• Ádám védekezni próbál: otthonteremtés, tudni akarja, miért fog küzdeni, szenvedni – immár önerejére támaszkodva
• Nyugvópontra jut az a gondolatsor, hogy az ember helye a természetben úgy alakult, ahogy:
• az Úr kijelölte
• Lucifer értelmezi
• Ádám átéli
• XV. szín: A Paradicsomon kívül:
• felébred Ádám: öngyilkos akar lenni: nem tökéletes a világ, utódok sorsa nem a fejlődés, hanem a romlás
• Éva terhes: anyának érzi magát → reményt ad
• Ádám belátja, hogy vállalnia kell a küzdelmet: az élet folytatása számára erkölcsi paranccsá vált
• Úr hangja: „Mondottam ember: küzdj’ és bízva bízzál!”
• befejezés: optimista: minden kudarc után újat akar teremteni, sosem tudja elfogadni a meglévő rosszat

Történeti színek általános jellemzői

• Fiktívek, mesterségesek: csak bizonyos korok bizonyos jellemzőit, egy-egy korra jellemző szituációt jelenítenek meg: pl. Egyiptom: piramis, Athén: népgyűlés, stb.
• Tükröződik bennük a hegeli történetfilozófia: egy-egy vezéreszme határozza meg egy-egy történeti korszak lényegét.
• Minden szín 1-1 eszmét hordoz.
• Minden eszme magában hordozza az ellentétét is → kudarc.
• Az egyes történelmi korszakokat Ádám előzetes célkitűzései indítják el.
• Minden szín 1-1 társadalmi berendezkedést mutat be.
• Ádám célja: Éden újrateremtése a Földön, teljesség megvalósítása → minden szín egy lehetőség.
• Lucifer célja: bebizonyítani, hogy az ember bukásra van ítélve.

IV. szín: Egyiptom

• Ádám: fáraó, Lucifer: miniszter, Éva: rabszolga felesége
• Egyeduralom
• Ádám nem boldog, a dicsőséget szomjazza
• Rabszolga: „milljók egy miatt”
• Egyén ↔ tömeg
• Éva szavai nyomán megszületik Ádámban a szabadság-eszme

V. szín: Athén

• Ádám: Miltiadész, Lucifer: harcos, Éva: Lucia
• Szabadság-eszme, egyenlőség torz megvalósulása
• A nép ki van szolgáltatva a jellemtelen demagógoknak → halálra ítéli szabadsága védelmezőjét, nem tud mit kezdeni szabadságával
• Ádám kudarca után megtagad minden eszmét és erényt, lemond közéleti céljairól, a gyönyörben, a hedonizmusban keres feledést

VI. szín: Róma

• Ádám: Sergiolus, Lucifer: Miló, Éva: Júlia
• Nem egy eszmének, hanem egy életformának, az élvezetekbe menekülésnek a csődjét ábrázolja
• Testi ↔ lelki értékek
• A közösség széthullott, egyedekre bomlott éltető eszme híján
• Ádám: megcsömörlött, elfásult.
• Pestis: megrendíti a többieket is, elpusztítja az erkölcstelen életet
• Péter apostol szavaiban új eszme: kereszténység hitvallása: szeretet és testvériség

VII. szín: Konstantinápoly

• Ádám: Tankréd, Lucifer: fegyvernök, Éva: Izióra
• Ádám: keresztes lovag, csatából győztesen tér haza, de a polgárok tartanak tőle, hátha rabol vagy eretnek
• Az egyház tanításai merev és embertelen dogmákká váltak
• Ádámot eszményi szerelem fűzi Évához, de elválasztja őket a korszellem és az apácazárda fala
• Ádám kiábrándultan a tudományba, a tudós szemlélődésbe menekül

VIII. szín: Prága I.

• Ádám: Kepler, Lucifer: famulus, Éva: Borbála
• Bomló feudalizmus, fásult és unott kor
• Ádám: cselekvő történelmi hősből csupán szemlélő lesz: a világgal való nem törődés békéjét az univerzum titkait fürkésző reneszánsz tudósalakjában reméli megtalálni, de a társadalom áltudományt vár tőle, tudományát el kell titkolnia
• Éva: gyengédség, kacérság, lelkifurdalás változatai egyesülnek benne, mégis vonzza Ádámot
• Ádám a bor mámora segítségével olyan jövőről álmodik, mely nagy dolgokat képes véghezvinni

IX. szín: Párizs

• Ádám: Danton, Lucifer: bakó, Éva: márkinő/forradalmár
• A korábban már külön-külön megszületett eszmék (szabadság, egyenlőség, testvériség) most már együttesen öltenek testet
• Ádám: megálmodja a nagy forradalmat: ész győzelme, korlátok ledöntése, újra cselekvő hős: rendíthetetlen meggyőződéssel áll az eszmék szolgálatába, szabadelvűség következetes szószólója
• Éva: ellentétes szerepek: egyik vonzza Ádámot, a másiktól borzadva fordul el
• Nagy egyéniség ↔ tömeg
• Ádám sorsa bukás, mégis lelkesülten ébred, hisz a forradalomban (Madách véleménye)
• Álom az álomban: lehetővé teszi, hogy a történeti színek szerkesztő elvének érvényesülése mellett (Ádámnak minden színből csalódottan kell távoznia) most Ádám mégis bizakodva ébredjen

X. szín: Prága II.

• Ádám: Kepler, Lucifer: famulus, Éva: Borbála
• Ádám rajongással emlékezik vissza a forradalomra
• Tanítvány-jelenet: középkori tudományok értéktelenek, szellemi önállóságra kell törekedni
• Madách saját ars poeticájaként a romantika programját hirdeti meg

XI. szín: London

• Ettől a színtől kezdve Ádám már nem aktív, átalakul szerep nélküli szemlélővé, Luciferrel a nép tagjai
• Éva: polgárlány
• Madách jelene: a szabad verseny, a korai kapitalizmus kora
• Nem kerek történet: epizódok füzére
• Oly csüggesztően hiányzik a nagyság, hogy már tragikus, elbukó hősök sincsenek
• Hasznosság elve érvényesül, minden áruvá vált, csődbe jutnak az egyes életsorsok
• Éva: ártatlansága csak színlelt, Ádám csak hazugsággal tudja megszerezni rokonszenvét
• Temetőjelenet: mindenki mást akart, de közös a végzetük: haláltánc
• Éva nem zuhan a pusztulásba: szerelem, költészet, ifjúság diadalmaskodott a zűrzavar és a halál törvénye fölött
• Ádám egy olyan társadalomba vágyik, melyet tudományosan irányítanak

XII. szín: Falanszter

• Utópia
• Ádám a kollektivizmusra alapozott társadalomban eleinte lelkesedik
• Irányító eszme: ésszerűség, kollektív gazdasági érték
• Cél: ember létének biztosítása
• A tudomány célszerűvé vált, gátat szab az egyéniségnek, megszüntet minden szépséget, mint felesleges dolgot
• Nincs szépség, szerelem, család, művészet
• Ez az embertelen világ nem egy nagy eszme visszájára fordulása miatt jött létre, hanem kényszer hozta létre: természeti végzettel való szembeszegülés parancsa
• Éva: megfosztják gyermekétől, Ádám iránti szerelmét veszedelmes betegségnek tartják
• Ádám el akar szakadni a Földtől: puszta szellemi lénnyé szeretne válni

XIII. szín: Az űr

• Utópia
• Ádám Lucifer segítségével az űrben repül, Éva nincs jelen
• Ádám a test és a szellem elszakadását akarja: meghalna, de minden érv ellenére visszavágyódik a Földre: a küzdelmet választja a kiábrándító vereségek dacára is
• Küzdés heroizálása: lét értelme: nem a cél elérése, hanem maga a küzdelem lendületes folyamata az élet lényege (romantikus felfogás)
• Legnagyobb bűn: közönyös belenyugvás a megváltoztathatatlanba
• Ádám türelmetlenül várja, hogy milyen új tanért fog lelkesedni a Földön

XIV. szín: Eszkimó-világ

• Utópia
• A tudomány nem menthette meg a földi létet: Föld kihűlése
• Az ember állattá silányult, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult
• Itt már nem születhetnek nagy eszmék, ez az emberi történelem legutolsó, szégyenletes felvonása
• Lucifer érvei egyre meggyőzőbbek: az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja, a természeti törvények vergődő foglya csak
• Nincs értelme az embernek → szükségszerűen meg fog semmisülni
• Ádám undorodva fordul el Évától (eszkimó felesége): már nem eszmény, nem megtestesült költészet
• Madách szerint a végső bukást a kozmikus erők okozzák, nem az emberi küzdelmek kudarca
• Véget ér az álom