2010. május 25., kedd

Kölcsey Ferenc gondolati költészete, a Himnusz és a Szózat összehasonlítása

Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

A magyar romantika első és egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a felvilágosult klasszicizmustól az érzékeny romantikáig változott.

Élete

  • Sződemeter, középbirtokos nemesi család
  • Jogi diploma
  • 1816-17: kritikusi tevékenység: Csokonai, Berzsenyi kritika
  • 1817: válság, túlzásnak tartja a nyelvújítást, eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé fordulás, népköltészet fontossága
  • 1826-tól: Szemerével szerkeszti: Élet és Literatúra, Nemzeti hagyományok c. tanulmány
  • 1820-30: mint politikus is fellép, Szatmár megye jegyzője
  • 1832: országgyűlési követ, Országgyűlési Napló írása
  • 1835: konzervatív ellenzék kerekedik felül –lemond tisztjéről: visszatér Szatmárcsekére, de továbbra is politizál: bebörtönzött Kossuth védelmére kel, vád alá helyezett Wesselényi védőiratát írja, közben gazdálkodik, Kálmánt, öccse fiát neveli

Lírai művei

  • Első versei:
    • Kazinczy stílusában íródtak (klasszicizmus)
    • De már szentimentalizmus hatása is érződik: mélabú, fájdalmas hangulat, szerelmi élmények iránti vágy
    • Elfojtódás: 1814
      • Vágy és valóság, ideál és realitás ellentmondásai között vergődő lelket jeleníti meg
      • Boldogság utáni vágy, ezért görcsös, síró kiáltások szakadnak fel belőle
      • Kétségbeesett lelkiállapotot elmélyíti a fájdalom oldódását jelentő sírás lehetetlenségének felismerése
      • Elkeseredett, borongós hangulat, elégikus, csapongó
      • Fontos téma: feudális elmaradottság ostorozása
  • 20-as évek: változás
      • politika felé fordulás
      • hazafias versek: pl.: Hymnus (1823)
      • Vanitatum vanitas: 1823
      • Logikus felépítés, kiszámítottság
      • Ütemhangsúlyos verselés (8 és 7 szótagos sorok)
      • Keresztrím, páros rím (ababccdd – 87878877)
      • Ironikus felszólítással indul (költő)
      • Bibliai Salamon király beszél
      • Metaforák, ellentétek, igék hiánya
      • Élet értelmetlen körbeforgása
      • Keretes szerkezet: 1. vsz. előrevetíti a tanulságot, amit az utolsó megismétel: „Minden épül csak hitványságon”, „Mind csak hiábavaló”
  • 30-as évek: világnézeti átalakulás, epigrammák
            • Emléklapra: 1833
      • röviden, velősen fogalmazza meg az emberiség számára: „a haza minden előtt”
      • cselekvő, aktív magatartás, amit mindenkitől elvár, ez a legfontosabb
            • Huszt: 1831
              • túllép eddigi versein, nem kesereg, pozitív hozzáállás
              • kötelességünket írja le nagyon szigorú erkölcsi tanítással: „Hass, alkoss, gyarapíts!”
              • romantika: misztikus rémalak, töredékesség, romvár, régies alakok (vala), hátborzongató hatások, képek, éjjeli, kísérteties, dallamosság, felkiáltás, kérdés, megszólítás, kifejező eszközök)
            • Zrínyi dala: 1830
              • Dialógus (párbeszéd): vándor kérdez – Zrínyi felel
              • Dal / óda (ez nem epigramma)
              • Kölcsey helyett Zrínyi a költő: magyar történelem legsötétebb korszaka a török kor, ekkor Zrínyi nagy hadvezér, tollal, karddal harcolt, hazaszeretet → abszolút példakép
              • Magyarság legfontosabb eseményeit kutatja, keresi a dicsőséget („bérc” utal erre)
              • Minden megvan, de negatív minőségben – sötét látomás
              • Ellentétek: pozitív kérdés – negatív válasz
              • Megszólítással zár: csak nevében él a nép, legpesszimistább ítélet
            • Zrínyi második éneke: 1838
              • Dal / óda
              • Legpesszimistább az összes vers közül: elpusztulás, halál gondolata
              • Dialóg: Zrínyi – sors, végzet
              • 1., 3. vsz.: Zrínyi
              • 2., 4. vsz.: sors (nem tud segíteni, nem akar
              • idegen hatalom szűnjön meg, belső árulók ellen lép fel (az árulókat felelősség terheli), gyávák a magyarok
              • felhívja a problémára a figyelmet

Zrínyi dala Zrínyi második éneke
Forma Dialóg

Vándor kérdez – Zrínyi felel

Kérdés – felelet

Dialóg

Zrínyi kérdez – Sors felel

Könyörgés - ítélet

Hangulat Pesszimista Még pesszimistább
Műfaj Dal / politikai óda Dal / politikai óda
Versszakok 6 4
Rímek Páros + ölelkező Keresztrím
Befejezés Csak nevében él a nép Végleges, visszafordíthatatlan ítélet
Szerepek Zrínyi a feljebblevő Zrínyi könyörög, alárendelt


Kölcsey: Himnusz és Vörösmarty: Szózat összehasonlítása

Nemzetünk két, összetartozást kifejező éneke a Himnusz és a Szózat, melyek számos hasonlóságot mutatnak, de látásmódjukban, szerkezetükben eltérések is felfedezhetők.

Himnusz Szózat
keletkezés 1823. január 22.

Szatmárcseke

1836.
kiadás 1828. Auróra 1837. Auróra
keletkezés körülményei első reformországgyűlés megtorpanása, konzervatívok ellenállása a reformokkal szemben, csekei elszigeteltség, életformaváltás kudarca nemzeti válság: országgyűlés berekesztése, Kossuth, Wesselényi letartóztatása, Kölcsey eltávolítása
cím utal a műfajra, alcím: cenzúra megtévesztése, zivataros századok=török hódoltság kora sokasághoz, nemzethez intézett felhívás
műfaj himnusz (Istenhez fohászkodó, vallásos jellegű hálaének, az óda rokonműfaja), jeremiád (büntetés jogos, mégis siratja a pusztulást) óda (magasztos eszméket, érzéseket ünnepélyes, fennkölt hangnemben megéneklő lírai költemény, jellemzője a pátosz)
téma kilátástalannak látja a haza helyzetét, csak a csodában hisz: megszólaltatja a vallásos gyökerű nemzeti bűntudatot, a nemzetféltés gondolatát; pozitív és negatív történelmi események felsorolása rendületlen, elszánt, tántoríthatatlan hazaszeretetre szólít fel; csak pozitív történelmi események említése
hangulat pesszimista (5 versszak múlt, 1 versszak jelen, jövőre csak a keretben utal); némi remény (Isten kért és feltételezett áldása), ereszkedő optimistább, emelkedő
versforma imaforma skót balladaforma (félrímekkel ellátott, 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozása)
megszólított Isten magyarság
felépítés áldáskérés, magyarok bűnei, Isten haragja, törökök (Zrínyi) szónoki beszédszerű, tétel, érvek, tétel
verselés időmértékes (trocheusok, spondeusok) időmértékes (jambusok→drámaiság, spondeusok→lassítás, lüktetés tompítása)
rímelés keresztrím, igénytelen, dísztelen, gyakoriak a ragrímek, a tompított csengésű asszonáncok (miatt-villámidat) félrím
nyelvezet Zrínyi nyelve, 16-17. század (bús=fekete), régies szavak, Rákóczi-nótából kölcsönzött rím (tép-nép), kifejezi a Habsburg-ellenességét, protestáns prédikátorköltő: lélekbeli visszahelyezkedés megérteti a sajátos történelemszemléletet régies igealakok
terjedelem 8 versszak, 8 soros versszakok 14 versszak, 4 soros versszakok
szerkezet keretes (1. és 8. vsz.)
2-3. vsz.: Isten ajándékai, Isten cselekvő alany
4-6. vsz.: balsors nagy erejű romantikus képei
7. vsz.: jelen reménytelensége
keretes (1-2. és 13-14. vsz.)

3-5. vsz.: hősies küzdelem

6-7. vsz.: jelen, igazságszolgáltatás követelése
8-10. vsz.: szenvedélyes tiltakozás
11-12. vsz.: megsemmisülés látomása

1. versszak Istenhez fohászkodik, áldást kér a magyarságra, E/3., Isten a történelem irányítója, egyetlen hatalmas körmondat rendkívüli érzelmi töltéssel, múltat és jövendőt egységbe foglaló szemlélet, ünnepélyesség ünnepélyes hangnem, rögtön a legfőbb mondanivalóra tér, haza= kezdet és vég, E/2. →bensőséges kapcsolat, érzelmi feszültség
2. versszak dicső múlt felelevenítése, Isten ajándékai, romantikus vonások, azonosulás: T/1., Árpád jelentősége, Magyarország természeti kincsei Sors kiszámíthatatlanul áld vagy ver, hazához ragaszkodó rendületlen hűség
3. versszak Hunyadi János és Mátyás törökellenes harcai, alliteráció harcos múlt felidézése, a dicső múlt harcra kötelez a jelenben is, buzdító szándék, anafora, alliterációk
4. versszak fordulat a történelemben (mongolok, törökök), szégyenletes események, keserű múlt, önbíráló hangnem, nemzeti bűnökkel indokolja, hogy Isten elfordította tekintetét, uralkodó osztály romlottsága
átvezetés: Hajh indulatszó, változatos mondatfajták, romantikus kötői képek
honfoglalás, Hunyadiak
5. versszak nemesség hazaárulása (Csák Máté), belső viszályok, testvérháborúk Rákóczi-szabadságharc
6. versszak romantikus kép, túlzások, ellentétek, paradoxon, érzelmi-hangulati tetőpont biztató jelen: bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van helyhez a népek családjában, a jelen nem áll szemben a múlttal, hanem annak egyenes folytatása, diadal a Sors ellenében, kiharcolt élet
7. versszak sivár jelen, szenvedések felsorolása, ellentétek (dicső múlt-sivár jelen), reménytelenség: hiányzik az áldozatkész, hazafias cselekvés, szabadságharcok hiábavalósága, mozgalmas képek jövő: igazságszolgáltatást vár a nagyvilágtól
8. versszak inverzió: könyörgésre változik a kérés, szánalmat vár és remél, képek sötétebb színezetűek, komorabbak sordöntő jövő: a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt, a harcban a nagyszerű halál kockázatát is vállalni kell, szenvedélyes tiltakozás
9. versszak - ismétlés, fokozás, tiltakozásnak nincsenek érvei
10. versszak - megsemmisülés látomása, megbomló verszene, enjambement, jobb kor eljövetelének szükségessége, valláshoz kötött motívum
11. versszak - elismerést kiváltó bukás víziója, visszalendül a költemény dallama
12. versszak - nagyszabású romantikus képek a megsemmisülésről
13. versszak - tétel: inverzió, felszólító módú igealak, névszók igésítése, jelen feladatai, nyomatékos parancs, mozgalmasabb kép
14. versszak - 2. versszakkal megegyezik, de az akusztikája más: magába foglalja a balszerencsés múlt után a jelen megpróbáltatásait s esetleg a nagyszerű halált is vállaló elkötelezettség parancsát
nemzethalál lassú elkorcsosodás, erkölcsi süllyedés szégyenletes utolsó stációja igazságtalan végzettel szembeszálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de elismerést kiváltó elbukása
mondanivaló nemzeti történelem →balsors
nem lát kiutat
történelmi dicsőségek →jelen biztatása
lát kiutat
megzenésítés 1844. Erkel Ferenc: ima, fohász, templomi ének 1843. Egressy Béni: magyar verbunkos toborzó stílus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók