2010. május 25., kedd

Mikszáth Kálmán parasztábrázolása

Mikszáth Kálmán

(1847-1910)

Kapocs a 19. és a 20. századi elbeszélő irodalom között. Nagy hatással volt rá a romantika (Jókai) és a realizmus is.

Írói pályája

  • későn érő író (nem voltak könyvei, falusi mesélők által szerezte meg irodalmi élményeit)
  • Jókai nagy hatással volt rá
  • kisvárosi környezet (Selmecbánya, Balassagyarmat) anekdotakincse, innen hozza világképét
  • korszakai:
    1. 1880-as évek:
      • Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882)
        Novellák, elbeszélések a falusi életből, újszerű parasztábrázolás (Jókai egyszerű, romantikus alakjaihoz képest), új elem a magyar irodalomban
      • történelmi novellái, regényei: jelen sivárságából a múltba menekül
      • országgyűlési karcolatok: parlamenti élet visszásságait
      • regényei: a vezetők erkölcsi züllöttsége, aljassága
    2. 1890-es évek:
      • realista vonás megerősödik: romantikus idill + realista igényű társadalombírálat, de a cselekményesség és az anekdotizmus akadályozza a realizmus kiteljesedését
      • korabeli dzsentri kerül az ábrázolás középpontjába (pl. A gavallérok)
    3. századfordulótól:
      • századforduló válsága, mélyebb társadalomtükrözés, nagyobb kompozíció
      • legérettebb művei: 1900: Különös házasság, 1908: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1904: Jókai Mór élete és kora: életrajzi regény; 1908-10: Fekete város

Tót atyafiak, A jó palócok

  • 4 hosszabb, 15 rövidebb novella (Novella: rövid terjedelmű, zárt epikai alkotás, az életnek egy bizonyos mozzanatát mutatja be. Gyakran tartalmaz drámai fordulatokat, mivel az érzelmek sűrítetten fordulnak elő, ahol is minden szó fontos.)
  • Előzmény: Jókai műveiben már feltűnik 1-2 paraszti származású szereplő, de nem főszereplő, kevésbé hangsúlyos, egyoldalúan mutatja be, a természetességet képviselik, az úri világban tűnnek fel, nem saját környezetükben (kedves, kedélyes epizódszereplők)
        • Helyszín:
    • teljesen új világot mutat be, a parasztok világát
    • gyermekkora idilli világát eleveníti fel 1-1 sor, jellem, helyzet, népballada keretében
    • szülőföldjéhez való ragaszkodás érződik
    • a falvak társadalmi problémáira alig van utalás (romantikus stílus!); helyette szerelmi viszonyok, tragédiák, babonák, csodák
    • távol vannak a zajos, civilizált világtól, ezért béke, nyugalom
    • természet, és annak közelsége nagyon fontos: szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják lakóhelyüket, nem elégedetlenek
    • Parasztábrázolás:
      • történeteinek főhőseivé válnak
      • Mikszáth fedezi fel először: az együgyűnek vélt emberek lelkében is felzaklató konfliktusok zajlanak; műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzéseik és érzelmeik vannak
      • gazdagokkal szemben az erkölcsi tisztaság jellemzi a parasztokat (uraik fölé emeli őket)
      • életüket átszövik a hiedelmek, babonák, féltranszcendens motívumok (Gózoni Szűz Mária, A bágyi csoda)
      • egyszerűségük nem róható fel negatívumként, inkább erényükként kezeli
      • őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba
      • uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben
      • szereplői tele vannak rejtett érzékiséggel (Bágyi csoda)
      • emberi kapcsolatok náluk még jóval szorosabbak, fontosabbak (mindenki ismer mindenkit)
      • palócokról könnyedebb, felszabadultabb stílusban ír (maga is közülük származott), mint a sokszor mogorvának ábrázolt, zord helyeken élő tótokról
      • ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel tragikus események történnek, kiemeli: ha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat
      • érződik műveiből: minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van
    • Természet szerepe:
        • hőseit természet veszi körül, cselekedeteiket a természet diktálta körülmények határozzák meg (Az a fekete folt, Az a pogány Filcsik, Lapaj…)
        • a természet békéje, harmóniája veszi körül őket, ezért nem érzik a társadalmi elnyomást, nem lázadnak ellene, mindennel meg vannak elégedve, az idillt csak néha dúlja fel valami konfliktus
        • természet kiemelt szerepe:
          • szinte beleszól a szereplők sorsába (Királynő szoknyája)
          • kifejezi a lélekben rejlő folyamatokat (Szűcs Pali szerencséje)
          • magatartásával tudósít egy cselekvésről, melyet az író elhallgat (Bágyi csoda)
          • természet együtt él és lélegzik az emberi sorsokkal
    • Stílus:
        • elhallgatás, nyitott befejezés, időtlenség, általánosítás, meseszerűség és valóság keveredése, anekdoták megjelenése, ironikus megjegyzések (Gózoni Szűz Mária)
        • már nem nemesekről és hőstetteikről ír → távolodik a romantikától
        • történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe
        • író nem kívülállóként meséli el a történetet, hanem beleéli magát, s mint mesélő adja azt elő
        • alkalmazza az élőbeszéd sajátosságait, függő beszédet, ezért nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy a szereplő, vagy az író gondolatai-e
        • bensőséges hangulattal közelebb hozza az olvasóhoz a szereplőket
    • Novellák jellemzői:
        • némelyik modern lélektani dráma, a balladai sejtés mögött 1-1 nyugtalanító tragédia rejlik (Szűcs Pali szerencséje, Az a fekete folt, Tímár Zsófi özvegysége, Szegény Gélyi János lovai)
        • balladai eszközök:
          • sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét
          • népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata
          • rendkívül tömörek
          • végkifejletére is csak utalásokból következtethetünk, azokat balladai szerű homály fedi (A Péri lányok szép hajáról: Judit valószínűleg meghalt)
        • szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában
        • hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában
        • A jó palócok kötet novellái jóval könnyedebbek, rövidebbek, mint a Tót atyafiak
        • népmesékhez hasonlóan, az ártatlanság és a jótett elnyeri jutalmát, a bűnösre büntetés vár
        • szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan
        • igyekszik tompítani a tragikus események élét
        • csendes líraiság és a szelíd humor
        • óvakodik a naturalista eszközöktől, a hétköznapi gondok nem jutnak el hozzá
    • Követője: Móricz Zsigmond:
        • Mikszáth nem valóságosan festi meg a parasztokat
        • Móricznál: szegénység, nyomor, elégedetlenség, társadalom is tükröződik, eltér a hagyományoktól, konzervatív szemlélettől (↔derű, nyugalom, meghittség színhelye)

Az a fekete folt

    • Tót atyafiak kötetben található
    • Cím:
        • csak a végén derül ki a cím értelmezése (az akol helye)
        • a történetből nem árul el sokat
        • feszültséget kelt, érdeklődést vált ki
        • szerkesztést is megadja: keretes, a címet fejti ki
    • Mű indulása: időtlen kezdés, népmesék világához közeli, messziről indulva kezdi: részletes, hosszúra nyúlik: eredeti állapot leírása: akol bemutatása, táj részletes leírása, természet bemutatása; a közvéleményben róla kialakult negatív képen keresztül ismerjük meg Olej Tamást
    • Humor, enyhe irónia, élcelődés
    • Helyszín: Brezina, Felvidék
    • Stílus: meseszerű
    • Szereplők:
        • Olej Tamás:
          • emberektől távol élő, a közösségből kivetett ember, Taláry Pál herceg birtokán dolgozik, mint számadó juhász
          • minden bárányát ismeri (talán a lányánál is jobban)
          • bensőséges viszony a természettel
          • békés természet (békés viszony urával: Isten, Talári herceg, vármegye)
          • hallgatag, szófukar, külső vélemény róla: szívtelen, érzéketlen, mert nem sírt a felesége temetésén
          • felesége emlékét kegyelettel őrzi, még most is hallja a hangját
          • határozott jellem, erkölcsi igényesség, tisztesség
          • önostorozó lelkiismeret
          • Taláry ajánlata: (felajánlja neki az egész birtokot nyájastól, Anikáért cserébe) lelki küzdelem, ingadozik, önvád, erkölcsi bűntudat, mesebeli gazdagság ↔ lánya; a birtokot választja
          • természetes emberi tisztesség felülkerekedik
          • meghasadás, önítélet, morális kétségbeesés (akol felgyújtása): nem tudja feldolgozni tettét, elkeseredésében felgyújtja a régóta vágyott akolt
        • Anika:
          • naiv, gyönyörű, egyszerű jellem
          • jólelkű, hiszékeny, kedves, a világot szépnek, tisztának látja
          • 16 éves, karcsú derekú, ábrándos (tekintetű)
        • Taláry Pál:
          • herceg, ifjú, könnyelmű, kéjsóvár, dúsgazdag
          • nem ébreszt bene tette erkölcsi, lelkiismereti aggályt
          • idegen a paraszti világban, elkényeztetett
          • lelkileg, erkölcsileg sekélyes
          • modortalan, lenéző
        • Matykó:
          • egyszerű jellem, természetszeretet
          • tisztelet urával szemben, engedelmesség
    • Falusi ember szemszögéből írja le
    • Történet során az elbeszélő és a főszereplő nézőpontja néhol összefonódik
    • Romantikus vonások: történet, részletes leírások, sejtelmesség, lányszöktetés, Anika jelleme (Jókai női főszereplőire emlékeztet)
    • Realista vonások: környezetrajz, Felvidéki táj bemutatása
    • Lélektani ábrázolás (düh, vívódás, fájdalom)

5 megjegyzés:

  1. Szia, nagyon hasznos jegyzetek voltak, köszi szépen:)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen, hasznos volt :)

    VálaszTörlés
  3. Ez nagyon jó! Sűrű,lényegre törő,használható :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó:) Köszönöm!!

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók