2010. május 25., kedd

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór

(1825-1904)

Jókai Mórt a magyar romantika nagy mesemondójaként tartjuk számon, habár kései korszakában már feltűnnek realista elemek is.

Élete

  • Komárom, 1825. február 18.
  • Édesapja: Jókay József – nemesi származású ügyvéd
  • Csodagyereknek tartották – már igen fiatalon verseket ír, és kitűnően rajzol
  • A pápai református kollégiumban ismerkedik meg Petőfivel (Képző Társaság)
  • Ügyvédi oklevelet szerez, de sosem lesz ügyvéd
  • A március 15.-ei események egyik főszereplője – ezután elhagyta nevéből az „y”- t, helyette „i”- t ír
  • Házasság Laborfalvy Róza színésznővel – ellenzett házasság
  • Köztársaságpárti → Világos miatt a költő teljesen összeroppan
  • Epikus művészete a szabadságharc bukása után bontakozik ki
  • Hisz a nemzet felemelkedésében, az új reformkor kibontakozásában
  • 1875. váratlan fordulat a magyar politikai életben: a Deák-párt egyesül a Tisza-párttal (az ellenzék bekerült a kormányba) → Jókai is kormánypárti képviselő lesz
  • Népszerűsége csökken, művészete hanyatlani kezd
  • 1886-ban felesége meghal – fogadott lánya áll mellé
  • Újabb házasság Nagy Bellával – mindenki rossz néven vette
  • Utolsó éveiben kalandos történelmi regényeket ír, célja csupán az olvasóközönség szórakoztatása
  • Néhány műve: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Rab Ráby, Fekete gyémántok, Az arany ember, A kőszívű ember fiai, A zsidó fiú, Fehér rózsa, Az új földesúr, Sárga rózsa (utolsó éveinek legkiforrottabb alkotása), Csataképek: novelláskötet

Stílusa

  • Életműve a romantikus prózairodalom legnagyobb teljesítménye
  • Stílusa könnyed, beleszövődött a népiesség és a realizmus
  • Szókincse sokszínű, de művei könnyen olvashatók
  • 1852-ben a legjobban fizetett magyar író volt, ő rendelkezett a legnagyobb olvasóközönséggel
  • Óriási antik műveltség
  • Merít a népi és szakmai nyelvből is, valamint a nyelvújítás szókészletét is használja
  • Regényeiben fiktív, illetve valóságos hősök szerepelnek – heroikus történetszemlélet
  • Célja az ismeretterjesztés is (gyűjtőmunkákat is folytatott)
  • Romantikus jegyek:
    • látomásszerű leírások
    • meseszövés
    • párhuzamos eseményvezetés
    • drámai, hatásos jelenetek, váratlan fordulatok
    • titokzatosság
    • jellemek: angyalok vagy ördögök
    • pozitív hősök eszményítettek, nemes célokért küzdenek; erkölcsi tisztaság, áldozatvállalás
    • anekdotaszerűség
  • Népies jegyek:
    • tréfák, adomák
    • vaskos, humoros életanyag
    • életképszerűség
  • Realista jegyek:
    • mellékszereplők ábrázolása: hitelesebbek, kevésbé kidolgozottak
    • részletezés
    • hiteles társadalom- és korrajz
    • pontos belső lélekrajz

Az arany ember (1871)

  • Keletkezés:
    • Alkotói fénykora ez az időszak: eltávolodik a romantikus ideáloktól, a történet, a szereplők, a konfliktusok reálisabbak.
    • A mű közlését a Hon című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg.
    • Könyv alakban is 1872-ben jelent meg.
  • Keletkezés okai: nemcsak a kor politikai válságjelenségeit (pl. ellenzék válsága, Jókai nem hisz többé a nemzeti polgárosodásban), hanem magánéleti konfliktusait is (pl. felesége elhidegülése, saját kései szerelme) kifejezi. Az író azonosulni tud a főhős gyötrődéseivel, saját nézeteit „mondatja” el – ezért egyes szakemberek vallomás-regénynek tartják.
  • Központi problémák:
    • Hűség-szerelem dilemmája
    • Megvalósíthatók-e a humanista eszmék?
  • Romantikus jegyek:
    • Hősábrázolása: a legtöbb szereplője vagy csak pozitív vagy csak negatív hős, nincs jellemfejlődés (kiv. Timár Mihály)
    • Miszticizmus
    • Bűnügy (Athalie gyilkossági szándéka)
    • Párhuzamos meseszálak
  • Realista jegyek:
    • Tipizálás
    • Környezet leírása
    • Társadalmi, politikai, történelmi leírás
    • A meghasonlott főszereplő sokoldalú ábrázolása
    • Szereplői hétköznapi hősök
  • Cím: utalhat Timár Mihály gazdagságára, de arra is, hogy akármibe fogott bele, az sikerült neki.
  • Téma: tőkés vállalkozás, de illúzióktól mentesen, kiábrándult hangnemben: Jókai csalódott a kapitalizmusban, rájön, hogy csak tisztességtelen úton lehet meggazdagodni.
  • Főszereplő: Levetinczy Timár Mihály: leginkább lelki vívódásaiból ismerhetjük meg, hasonlít a költőhöz, élete szintén kettős, Jókai mintha a saját helyzetét írná meg.
  • Szerkezet:
    • Összetett, sok utalás a későbbi cselekményre (Timéa és Noémi találkozása, Kacsuka és Timár kapcsolata, a Senki szigete)
    • Nincsenek félbevágott, lezáratlan szálak, a regény végére minden tisztázódik, a helyére kerül
    • A bonyodalom főleg Timár lelkében játszódik le.
  • Idő: időrendben jelenik meg a történet, közel 50 évet ölel fel, 1828 őszén kezdődik
  • Helyszínek: Komárom, Duna, Balatonfüred, Senki-szigete, Bécs, Dél-Amerika, Török Bir.
  • Történet:
    • A Dunán hánykolódó hajón kezdődik, Timár M. hajóbiztos, vele utazik Ali Csorbadzsi dúsgazdag török és annak leánya, Timéa. Menekülnek a török üldözők elől, a magyar határon átkelve már biztonságban vannak.
    • Egy kis szigeten megpihennek. Találkoznak Terézával és Noémivel, egyedül művelik a szigetet, csak a hatóságtól félnek.
    • Továbbutazva Ali Csorbadzsi öngyilkos lesz, de Timárt beavatja titkába, őt üldözik, de a lányát még megmentheti, vigye el Komáromba Brazovics Athanázhoz. (akar mondani valamit a félholdas búzáról is, de a méreg hat).
    • A hajó zátonyra fut, Timár kimenti a búzát, köztük a félholddal megpecsételt búzászsákot (amelyben sok kincset talál).
    • Timéát átadja Brazovicséknak, de ott rossz sora van, csak Kacsuka bánik vele emberként.
    • Athalie elhiteti Timéával, hogy a főhadnagy őt veszi el feleségül, varja is a menyasszonyi fátylát, ami valójában nem is az övé.
    • Brazovics egyre szegényedik, eközben Timár a lopott kincsből ügyesen taktikázva meggazdagszik. A többszörösét akarja Timéának visszafizetni, mégis érzi, hogy ez lopás.
    • Kiderül Athalie gonosz játéka, ő a menyasszony, nem szegény Timéa.
    • Brazovics gutaütésben meghal, az ingóságaikat Timár veszi meg.→ az esküvő is elmarad.
    • Timár feleségül veszi Timéát, aki hű felesége, de nem szereti őt viszont. A bonyodalmak ezután kezdődnek, Timár visszatér a Senki-szigetére, ahol beleszeret Noémibe.
    • A szigeten időnként feltűnik Krisztyán Tódor, Noémi „vőlegénye”, és zsarolja az ottlakókat. Timár bevallja, hogy megvette a szigetet, tehát jogosan tartózkodnak ott.
    • Hazatérve Komáromba feleségét megdicséri, de újabb egy évre utazik el. A Senki-szigetén Noémi már egy kisfiúval várja:D
    • Érdeklődik, hogy hogyan válhatna el, de nincs mód rá az adott körülmények között.
    • Hazatér újra Komáromba, ahol Athalie egy titkot bíz rá: egy titkos szobán keresztül beláthat Timéa szobájába…lesse meg, hogy Timéa hűtlen-e, de nem volt az.
    • Télen Timár a Balatonra utazik, ahol megjelenik Krisztyán is. Pénzt és ruhát követel, megkapja…de végül összeverekszenek és Krisztyán menekülni kezd, a Balatonon belefut egy rianásba, megfullad. Később megtalálják holttestét, ruhái miatt azt hiszik, Timár az.
    • Itt a lehetőség Timárnak, ki is használja, visszamegy a szigetre, mindent bevall Noéminek, aki megbocsát, és többé nem hagyja el őket.
    • A gyászév letelte után Timéa hozzámegy Kacsukához.
    • Boldogsága mégsem teljes, Athalie elmondja neki, hogy csak ő és Timár tudott a titkos szobáról, így csak ő leplezhette le őt.
    • Athalie sosem lesz boldog.
  • Főbb szereplők:
    • Timár Mihály:
      • lendületes, tetterős, becsületes és jó érzésű, de enged a kísértésnek
      • azt hiszi, boldoggá teszi Timéát, valójában örökös boldogtalanságot hozott rá, emiatt lelkiismeret furdalása van, de, miután felfedezi újra Noémit, boldog
      • egész sorsa azt mutatja, hogy becsületes úton nem lehet meggazdagodni
      • az író saját világképét főhőse sorsában mutatja meg (kapitalizmus kérdései, lelki válság)
      • rendkívül bonyolult jellem – kezdetben erkölcsi igényesség jellemzi (csupán a csalások végrehajtója); alkalmazottból válik sikeres vállalkozóvá
      • vagyonának alapja nem a becsületes munka
      • első erkölcsi megingása Kacsuka tanácsánál következik be, amikor azt ajánlja, hogy ázott búzából süttessen kenyeret
      • megtalálja a mesés kincseket, és ellopja azokat
      • ezek után bármihez nyúl, pénz lesz belőle, lelkiismerete azonban nem tiszta
      • gyötri az önvád és lelkiismeret-furdalás
      • a lopásnál azzal nyugtatgatja magát, hogy szándéka tisztességes, mert a kincseket vissza fogja adni Tímeának – a belső hang viszont ennek ellenkezőjét állítja
      • ez a hang végig üldözni fogja, nem hagyja nyugodni
      • a helyzet egyre elviselhetetlenebb lesz – tönkreteszi Brazovicsot; Tímea miatta boldogtalan
      • kettős életet él – folyton hazudnia kell (a szigetre „üzleti út” néven megy)
      • Tímár élete akkor ér végre révbe, amikor háta mögött hagyja életét, és a Senki szigetén él tovább („a történelem előtti paradicsomi idillbe” menekül)
      • bűnös életét meggyónja Noéminek, aki megbocsát neki (mondhatnánk boldogan éltek, amíg meg nem haltak…).
    • Timéa: fiatal, szép, tiszta, áratlan, szerelemre vágyó nő, boldogtalan, mégis hű urához, becsületes.
    • Noémi: fiatal, szép, egyenes és természetes, a regényben az ő alakja képviseli az emberi érzéseknek azt az őszinte, romlatlan világát, amely Jókai szerint csak a kapitalizmus társadalmán kívül lelhető fel.
    • Athalie: a komáromi kereskedő elkényeztetett, gőgös, szívtelen leánya, gyermekkora gondtalan jólétben telt el, de nem hallott egyébről, mint pénzről és üzletről, ördögien gonosz, képmutató jelleme mintegy ellenpólusa Timéa angyali tisztaságának, benne azt mutatja meg Jókai, hogyan torzul gonosszá az emberi lélek a pénzimádó polgári környezet, az önzésre szoktató polgári nevelés nyomán.
    • Kacsuka: a gyenge akaratú ember típusa a romlott tőkés társadalomban. Timéa iránt szerelme felemeli és megtisztítja, nem közeledik az özvegynek vélt Timéához, nehogy érdekházassággal vádolhassák.
    • Krisztyán Tódor: jellegzetesen romantikus alak, a minden gonoszságot megtestesítő intrikus típusa. Jókai azt is hangsúlyozza, hogy jellemét a romlott társadalom torzította el, már gyermekkorában megismerte a bűnt, apja magára hagyta, a társadalom megtanította hazudni, kémkedni és csalni.
    • Teréz mama: Eszményített alak, a természet és a munka formálta nemessé. Miután elvesztette férjét és vagyonát, nem akar tudni arról a világról, amely romlását okozta. Noémit jó példával tanítja, szeretettel neveli a jóra, a hasznos munkára, az emberek szeretetére.
  • Megoldás: sok realista elem után visszatér a romantikához, a jó a megérdemelt jót kapja, a rossz elnyeri méltó büntetését.
  • Mondanivaló: az alkotómunka örömét, a szabad párválasztáson alapuló házasság szépségét csak a civilizációtól elszakadt, kétkezi munkát végző ember ismerheti.
  • Értékelés:
    • Jókai sok tévhit ellen fellép, új alapokra helyezi a vallást, a pénzszerzést, a szeretetet
    • Visszatér a hétköznapi hősökhöz
    • Írói pályafutásának legharmonikusabb, legnépszerűbb alkotása
    • Maga is bevallotta, hogy ez a kedvence.

6 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Én is.
      Dicséretes amiről szól de nagyon unalmas. több ninja és dinoszaurusz kéne bele meg talán kalózok.

      Törlés
  2. Én teljesen egyetértek veled Szilárd László!

    VálaszTörlés
  3. Én a filmet szerettem nagyon. Olvasni se rossz, csak némi türelem kell hozzá. Hasznotokra válik, úgy sem tudtok már elég jól magyarul.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon relatív az, hogy ki használja helyesen, és ki helytelenül anyanyelvünket. Az idő folyamán, mint minden más, a nyelv is változásokat szenved. Ebből kifolyólag, nem nevezhető igénytelen nyelvhasználónak az a személy, aki neologizmusokat illeszt szókészletébe. ;)

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók