Rómeó és Júlia motívumai és továbbélése

Rómeó és Júlia motívumai és továbbélése

Ősnovella

Az ősnovella az 1420-1476 közt élt Masuccio Salernitano műve: A sienai szerelmesek. Itt a szerelmeseknek még más a neve: Mariotto Mignanelli és Gianozza Saraceni. A családok ellenségeskedéséről szó sincs; egy összetűzés alkalmával akaratlanul elkövetett gyilkosság választja el a házaspárt. A fiatal férjet száműzik, leánynak vélt feleségét máshoz akarják kényszeríteni. Következik a jól ismert álomital-motívum, egy megfizetett Augustinus barát, s a szörnyű véletlen, mely a megoldást tragikussá teszi. A hazájába visszatért fiatalembert kivégzik, hitvese rövidesen meghal egy sienai kolostorban.

A következő feldolgozó, Luigi da Porto, már a Romeo e Giulietta nevet adja hőseinek; reá támaszkodik Matteo Bandello (1485-1560). Shakespeare közvetlenül Arthur Brooke Romeus and Juliet című elbeszélő költeményéből merít.

Motívumok korábbi művekben:

• Xenophónnál jelent meg a kényszerházasság és az álomital motívuma
• Dante Isteni színjátékában a Montecchi-Capelletti családok konfliktusáról tesz említést
• Boccaccio a Dekameronban felhasználja Dante történetét
• Salernitano (olasz humanista) összekapcsolja a családi viszályt a szerelmi bonyodalommal

Shakespeare:

Rómeó és Júlia:

A szeretet és a gyűlölet a témája Shakespeare fiatalkori művének a Rómeó és Júliának. Valószínűleg 1594 és 1596 körül keletkezhetett. A tragédia középpontjában a szerelem áll, az új típusú reneszánsz által felfedezett és hirdetett testi-lelki viszony. Itt hitvesi szerelemről van szó ami a középkorban addig ismeretlen volt hisz a házasságkötés eddig a családok közötti megegyezéseken alapult. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel, önkéntelenül is a reneszánsz jellegű szabadságvágy hordozói, hősei lesznek. A főszereplők itt nem átlagon felüli emberek, ábrándos, kamasz, lobbanékony fiatalember az egyik és egy 14 éves lány a másik. A kettejükben fellobbanó rendkívüli erejű szenvedély teszi őket tragikus hőssé. Már a prológus-szonett is a balsejtelmek atmoszféráját festi fel. A mű egészén végigvonul a halál és a szerelem összefonódása. Shakespeare olyan világot ábrázol amely halálra ítéli a szerelmet.

A mű alapját képező ellentétekről és a vátozásokról:

	KÖZÉPKOR	RENESZÁNSZ
emberről:	az ember nem fontos, a test sanyargatásra való	földi lény; fontos a boldogság, a tudás, az öröm; harmónia keresése
értékről:	természet, lelki üdvözülés, példás élet	szabályok felrúgása, tudás, illendő viselkedés, társadalmi pozíció
életről:	aszketikus életmód, halálra vágyás (üdvözülés)	haláltól való félelem, élet évezése; ha a Földön nincs boldogság, akkor a túlvilágon
tudásról:	hét szabad művészet, skolasztika	egyetemek; az okosak tisztelete
házasságról, családról:	érdekházasság, vagyoni vagy egyéb érdekek; alá-fölé rendeltség	fontos a család szerepe, a szeretet, szabad választás; egyenrangúság
törvényről:	önbíráskodás	szabályozott rend

Feldolgozás, továbbélés:

A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó és Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.

Magyar vonatkozás:

A Rómeó és Júlia a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió Shakespeare-adaptációja, a magyar származású George Cukor rendezte, a főszerepben Leslie Howard és Norma Shearer látható. A The New York Times beválasztotta Minden idők legjobb 1000 filmje közé.^[1] A filmet négy kategóriában jelölték Oscar-díjra.

1996-os Leonardo de Capriós feldolgozás:

A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát Claire Danes alakította. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik. A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefool című dala^[2] vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása.

A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát Claire Danes alakította. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik. A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefool című dala^[2] vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása.

Zene, balett

A Rómeó és Júlia a zenei világra is nagy hatást gyakorolt. Legalább 24 opera íródott rá, a legkorábbi 1776-ból Georg Anton Benda Romeo und Julie című műve, mely a cselekmény egy részét elhagyja, és boldog véggel zárul. A legismertebb Charles Gounod 1867-ben írt Roméo et Juliette című operája, melynek librettóját Jules Barbier és Michel Carré írta. A mű rendkívül pozitív kritikákat kapott és ma is gyakran színpadra viszik.

Hector Berlioz Roméo et Juliette című szimfóniáját 1839-ben mutatták be. Csajkovszkij Rómeó és Júlia című zenekari fantáziája igen ismert, az azonos című balett zenéje is egyben. Csajkovszkij ugyanazt a zenei témát alkalmazta a bál- és az erkély-jelenetben, Júlia hálószobájában és a kriptában is, ezt az elrendezést később többen is követték; Nino Rota az 1968-as film zenéjében alkalmazta. Más zeneszerzőket is megihletett a darab: Johan Svendsen 1876-ban írta Romeo og Julie című művét, Frederick Delius és Wilhelm Stenhammar is komponált ebben a témában.

A legismertebb balettverziót Szergej Szergejevics Prokofjev írta eredetileg a Marriinszkij Balettegyüttes részére; mivel azonban megváltoztatta a darab végét, a verziót elutasították – majd újra elutasították a kísérletező zenei világa miatt. Később egyre népszerűbb lett, többek között 1962-ben John Cranko, 1965-ben pedig Kenneth MacMillan is készített hozzá koreográfiát.

A színmű a dzsesszzenészeket is megihlette. A darab a popzenére is hatással van, merített belőle a The Supremes, Bruce Springsteen, Tom Waits és Lou Reed is. A leghíresebb dal Dire Straits Romeo and Juliet című felvétele. Kálloy Molnár Péter A nő után című első lemezén jelent meg Erkély-jelenet című száma melynek címe és szövege is utalásokat tesz a drámára.

A leghíresebb musicaladaptáció a West Side Story, melynek zenéjét Leonard Bernstein, szövegét Stephen Sondheim írta. A darab 1957-ben debütált a Broadway-n, 1958-ban pedig a West Enden, majd 1961-ben népszerű filmváltozata is elkészült. A történet ezúttal New York-ban játszódik, a viszály pedig két utcai banda között folyik.

Más musical-feldolgozások is születtek, például Terrence Mann és Jerome Korman 1999-es William Shakespeare's Romeo and Juliet című rockmusical, Gérard Persgurvic 2001-es, Roméo et Juliette, de la Haine à l'Amourcímű műve és Riccardo Cocciante 2007-es Giulietta & Romeo-ja.

A Vörösmarty Színház története

A Vörösmarty Színház története

Fejér megye kiemelkedő kulturális intézménye a székesfehérvári Vörösmarty Színház.

A magyar nyelvű színjátszás bölcsője

• Kőszínház megépítése előtt – fellépések a városi fogadókban
• XVIII. század végén és a XIX. század elején – főleg németajkú színtársulatok
• 1813. október – első magyar színtársulás – Kultsár István pest-budai társulata (8 napig játszott itt; következő év tavaszán és őszén már egy-egy hónapot töltöttek itt: 47 este, valamennyi színjátéktípus)
• A társulat feloszlása után → Fejér megye közönsége közadakozásból → „Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat” (1818-1837) otthona a Kossuth utcai Győry-ház (A ház egyik felében a Pelikán fogadó, a másikban a „theatrum szálája” helyezkedett el, ahol egyébként már 1790-től kezdve tartottak színielőadásokat. A hatalmas terem – amely 1873 augusztusában összedőlt – egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet.)
• A vármegye sokrétűen pártolta a színjátszást:
• átvállalta az igazgatás anyagi terheit
• ingyenesen a társulat rendelkezésére bocsátotta a Pelikán fogadó nagytermét és biztosította a színészek elszállásolását a Bajzáth-házban
• a Pelikán nagytermét pedig nagyrészt adományokból és felajánlásokból alakították át színházzá
• Színjátszás fontos szerepe a nyelvművelésben:
• Az első hónapok után, amikor a vándorszínészet Kotzebue-ra és a vígjátékokra épített átlagműsorát játszották, egyértelműen a vitézi játékok és a szomorújátékok irányába mozdították el a repertoárt, melyet a magyar tematika és az eredetiség szempontjait igyekeztek érvényesíteni.
• Műsorukra mihamar felkerültek a kortárs témájú művek (máshol már cenzúra tiltotta művek, amelyeket aztán a társulat nagy sikerrel játszott más városokban, köztük Pest-Budán is.)
• Színház további jelentőségei:
• budai színészet válsága idején helyet adott a magyar Tháliának
• foglalkoztatta Kántornét, Dérynét, Szentpétery Zsigmondot, Lendvainét, útnak indította Laborfalvy Rózát és számos más nagy színészünket
• Győry-ház színpadán mutatták be az új magyar drámairodalom első jelentős alkotásait.
• Különösen Kisfaludy Károly (a romantika első nemzedékének vezére) műveit játszották igen nagy sikerrel:
• A tatárok Magyarországon
• Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele
• Stibor vajda
• A kérők
• A pártütők
• Kisfaludy drámáinak, vígjátékainak és történelmi tragédiáinak jelentőségei:
• magyar nyelv
• nemzeti érzés és hazaszeretet
• Nagy szerepe volt a fehérvári társulatnak a világ legnagyobb klasszikus drámaírója, William Shakespeare drámáinak magyar nyelven való bemutatásában is:
• Hamlet
• Macbeth
• Makrancos hölgy
• 1842/43-as évad: Petőfi vándorszínész - Fehérvárott is játszó Szabó-társulatnál.
• A költő a „Párisi naplopó”-ban lépett először színre, Borostyán művésznéven.

Emeljünk templomot Tháliának!

• Az 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság”
• önálló kőszínház építését szorgalmazta
• ennek alapkövét 1872. augusztus 8-án rakták le
• tervezői a kor ismert színházépítői, Koch és Skalniczky voltak
• Az új színház 1874. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit
• Az avatási ünnepségen
• a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál,
• a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte.
• Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el
• az avató díszelőadáson Katona József Bánk bánját mutatták be.
• A fehérvári színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel:
• Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi.
• Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban
• 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.
• A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett.
• Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat
• 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit
• ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be:
• Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gellei Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.
• Az elmúlt 40 évben színpadtechnika, az elektromos hálózat elavult, az épület állaga leromlott, így elkerülhetetlenné vált a felújítása:
• 2004 nyarán kezdődött meg a teljes felújítás és átépítés
• vadonatúj teátrum
• régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg
• A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották:
• a nézőtér visszakapta színházi jellegét
• megszűnt az erkély, helyette páholyok
• légkondicionáló
• csúcstechnikát építettek be a színpadra is:
• új világítási hidak, új reflektorok, motoros díszlethúzók
• a korábbi egyszerű forgószínpadot gyűrűs forgószínpad váltotta fel (ami azt jelenti, hogy a forgó közepe és gyűrűje egymástól függetlenül is mozgatható)
• 36 tagból álló díszletmozgató kocsi

Önálló utakon

• Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát
• De a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház.
• A csak befogadó színházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal.
• 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt, a saját arculatú alkotó munkát.
• Eleinte csak egy-egy bemutatóra szerződtettek színművészeket,
• de 1995 júniusában a városi önkormányzat lehetővé tette, hogy tíz fiatal színésszel (Brunner Márta, Fehér Adrienn, Horkay Péter, Németh Attila, Szabó P. Szilveszter, Szomor György, Tihanyi Lívia, Várfi Sándor, Zakariás Éva, Závodszky Noémi) létrejöjjön a színház társulatának magja.
• Ez a névsor 1997-ben tovább bővült: a Vörösmarty Színházhoz szerződött Kállay Ilona és Szabó Gyula
• a társulat azóta is folyamatosan és változik, évadról-évadra egyre tekintélyesebb méretű társulat adja elő a színműveket és az előző évadok legnagyobb sikereit
• 2008 augusztusától a színház igazgatója Vasvári Csaba (előtte Szurdi Miklós volt). Jelentős változásokat hozott a társulat életében: több régi tagtól (Brunner Márta, Zakariás Éva, Fehér Adrienn, Gulyás Hermann Sándor, Kovács Zoltán, Csizmadia Ildikó, Zsurzs Kati) vendégművésztől (Szabó Győző) és a teljes 12 tagú tánckartól kell megválniuk a jövő évadtól.
• A fehérvári közönség az új évadban is találkozhat majd néhány régi kedvencével: a teátrumnál marad Závodszky Noémi, Bata János, Budaházy Árpád, Kozáry Ferenc, Váradi Eszter Sára, Keller János, Incze Ildikó és Száraz Dénes.
• Jelenleg műsoron lévő darabok:
• Bál a Savoyban (operett)
• Copperfield Dávid (színpadi regény)
• A revizor (komédia)
• Stuart Mária (színmű)
• Chioggiai csetepaté (vígjáték)
• Nyolc nő (bűnügyi komédia)
• Aida (musical)
• Piszkavas (színmű)
• Kolpert úr (vígjáték)
• Zsuzsika hangja (interaktív, zenés gyerekelőadás)
• A gát (ír történet)

Rómeó és Júlia filmadaptáció

Rómeó + Júlia

(filmadaptáció)

Shakespeare Rómeó és Júliája az egyik legismertebb irodalmi alkotás a világon. Témájánál fogva nagyon széles rétegekhez eljutott, amihez az is hozzájárul, hogy ez az egyik legtöbbször megfilmesített dráma (pl. Franco Zeffirelli alkotása filmen visszaadja azt, amit Shakespeare évszázadokkal ezelőtt papírra vetett).

Shakespeare: 1564-1616

• az angol reneszánsz egyik legjelentősebb drámaírója, költője
• legismertebb művei: Hamlet, Lear király, Szentivánéji álom, Macbeth, A vihar és természetesen a Rómeó és Júlia
• Shakespeare forrása ehhez a történethez Dante volt, aki Isteni színjátékban a Purgatórium résznél írt a Montecci és a Capeletti családokról, akik különböző pártállások miatt állandóan veszekednek
• ezenkívül Matteo Bandello reneszánsz novellája, a Romeo és Giulietta adta a konkrét ötletet
• 1597-ben jelent meg nyomtatásban, majd pont 400 évvel később mutatták be Baz Luhrmann, ausztrál filmrendező adaptációját

Adaptáció:

• Egy mű cselekményének, szereplőinek vagy gondolatainak átvitele egy másik műbe, műfajba (jelen esetben filmbe) abból a célból, hogy az eredeti mű közönségétől eltérő közönséghez is eljusson.
• Az irodalmi mű tehát legtöbbször csak az alapötletet adja.
• A film minden másban eltér az eredeti műtől, itt azonban a 2 alkotás szorosan kapcsolódik egymáshoz.
• A két művészeti ág kifejezésmódja és kifejezőeszközei azonban különböznek.
• A mondanivalót az irodalmi mű megnevezi, míg ez megmutatja.
• Egyéni alkotás helyett ez csapatmunka, de a rendező álláspontja érvényesül, a közönség is nagyobb.
• Éppen ezért nem lehet megmondani, hogy melyik alkotás a jobb, értékesebb, mivel teljesen más műfajba sorolhatók, más eszközökkel dolgoznak.

Baz Luhrmann filmje:

• 1996-ben készült, 1997-ben mutatták be
• az ausztrál rendező dolgozta át a shakespeare-i szöveget forgatókönyvvé
• főszereplői: az ekkor még kevésbé ismert Leonardo di Caprio, Claire Denis, akik tökéletesen illenek szerepükbe
• a rendező célja a reneszánsz történet fogyaszthatóvá tétele a mai kor fiatal generációja számára, tehát a mai pörgő társadalom igényeihez igazítása
• ezt azt jeleni, hogy az eredeti művet belehelyezte a modern korba

Rómeó és Júlia, összehasonlítás:

	eredeti	film
idő:	bármikor játszódhat, pár nap történése, nincs pontos időmeghatározás	ezt használta ki a rendező
szereplők:	azonosak, nevüket nem változtatta meg, szerepkörük is pontosan ugyanaz, de esetenként más posztokat töltenek be (herceg = rendőrkapitány, Capulet és Montague család: gazdag maffiózók…)
alapkonfliktus:	2 család viszálya
	nemzedékek közti konfliktus	itt nem érvényesül
	régi és új erkölcs összecsapása: feudalizmus – reneszánsz: szabad párválasztás: az első tragédia, melynek középpontjában a szerelem áll!	nem érvényesül: a modern korban a társadalom alapja inkább a fiatalabb generáció, az idősebbek az ő életvitelüket igyekszenek követni (lásd: bálJ), már nem érvényesül annyira a szülőnek alárendeltség (csak Júliánál)
	herceg: események felett áll, kiegyensúlyozó szerep az értékrendek, családok között	itt rendőrkapitány, szerepe itt sem változott
	Mercutio: kulcsfontosságú: legtöbbet ő árul el az új felfogásról	itt nem jelenik meg új felfogás, a szerelem szabadsága, a szabad párválasztás már régóta bevett dolog (csupán a hatalommal rendelkező Capulet próbálja Júliát a házasságra kényszeríteni); ezért Mercutio jelentősége is eltörpül
Hősei:	nem tipikus, átlagon felüli tragikus hősök, hanem átlagos kamaszok (ábrándos, lobbanékony, álmodozó) rendkívüli erejű szenvedély tragikus hőssé emeli őket (halál vállalása, erkölcsi tisztaság)	itt annyiban nem átlagosak, a többséggel ellentétben gazdag, befolyásos család leszármazottai, helyzetük kivételes

A film formai jellemzői:

• a klasszikus shakespeare-i szövegbe keveredik a szleng, de nem kirívóan tér el az eredeti szövegtől, ez azonban a modern környezetben roppant komikus hatást kelt
• a film minden szintjén jelen van (ábrázolásmód, szereplők, zene), hogy modern feldolgozás, követi a mai kor igényeit
• éppen ezért rengeteg tömegfilmes elemet használ: üldözéses jelenet, autó, fegyver (kard és tőr helyett), slágerzene; ezekre nagy hangsúlyt fektet, ugyanakkor Luhrmann ezekkel a giccsfogásokkal ironizál is
• A film ritmusát, tempóját meghatározza a klipszerű vágás, a kamera gyors mozgása, ami szintén a jelenkorra utalhat.
• A film képi világa, a szinte mindent belepő neonfénnyel, a tetoválásokkal, és a túlfűtött egyházi jelképekkel nem nagyon hasonlít a 90-es évek mindennapjaihoz, olyan hangulattal látja el a filmet, ami talán kicsit közelít Shakespeare világához.
• az erőszakot naturalisztikusan ábrázolja a modern kor igényei szerint
• szélsőséges karaktereket választ - leképezi a '90-es évek amerikai társadalmát, minden társadalmi rétegből megjelenik 1-1 személy (mint Shakespeare-nél): Mercutiót egy néger színész alakítja, akárcsak a báli énekest, a méregárus kocsmáros a legszegényebbek közül való, Paris a közkedvelt alakokhoz tartozik, a családok az elit tagjai…
• aktualizáló szándék jelenik meg a helyszín megválasztásában, jelmezekben, zenében is: Mexico Cityben játszódik, a lepusztult Verona Beachen
• komikusan hat a modern ruházat és az archaizáló nyelvezet egymás mellett szerepeltetése
• A kötött időkeret és a folyamatos előadásmód kényszere meghatározó tényező a filmforma kialakításában.
• A film ezért rövidít, olykor bizonyos helyzeteket kihagy, jeleneteket összevon.
• itt is megfigyelhetők a 2 eltérő műfaj különböző eszközei, mivel a dráma gyakorlatilag dialógusra épül, mindent ki kell mondani, ahhoz hogy követhető legyen, míg a filmben elég csak 1-2 képpel ábrázolni
• így természetesen nem mondják végig a teljes szöveget, csak a lényeges részeket – vagyis azokat, amiket a rendező – forgatókönyvíró kiemel
• így előkerülnek olyan motívumok, melyek a színdarabban a háttérbe szorultak (például a fény – sötétség gyakori említése), valamint eltűnnek a modern világba nem illő részek (görög istenek, mitológiai alakok említése, madár – motívum: fülemüle / pacsirta: amelyek Shakespeare-nél és Zeffirellinél hangsúlyosak voltak)
• Előfordul, hogy új, az irodalmi szövegben nem szereplő, de a mozgóképi közlésmód számára könnyebben megközelíthető, látványgazdagabb eseményekkel dolgozik, így olyan motívumok, szimbólumok is belecsempészhetők a filmbe, amelyek más színezetet adnak neki (tűz – víz, sötétség – fény, világias életmód – vallás…)
• Az irodalmi szöveg szereplő-és környezetleírásai röviden megjeleníthetők a filmben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy míg a drámában árnyaltabbak a jellemek (Capulet, Paris, Tybalt nem feltétlen negatív alak, sokszor említi pl. Júlia, hogy „Jó Tybalt”…), addig a film csak egyoldalúan ábrázolja az összes szereplőt, pedig eszköze lenne arra, hogy árnyalttá tegye őket (pl. Montague fiúk: csupa színes, világos ruha, hawaii mintás ingek ó Capuleték: csak sötét, fekete)
• A film csupán a dráma külső formát tudja közvetlenül visszaadni, az elvont gondolati dolgokat nem, ugyanakkor a rengeteg szimbólummal mégis elvonttá teszi a művet, azonban itt is megjelenik az, hogy míg a dráma kimond, megállapít, a film csak sejtetni tud (pl. az egyházi jelképek – Jézus-szobrok, angyalok, Szűz Mária… szabadon értelmezhetőek)
• A filmekben a kiemelés egyik eszköze az ismétlés. Bizonyos részeket többször is elismételnek az eredeti szövegből (pl. szerelemről szóló sorokat, Rómeó első megjelenésekor, Júlia halála előtt…) → ezek lesznek a mű tartópillérei
• összességében vizsgálva a filmet 2 fontos szál tűnik ki, ami mellett minden más lényegtelenné válik: szerelem + harc

Szerelem + harc:

• Shakespeare-nél inkább a szerelem volt a meghatározó motívum, a párbajok, összecsapások nem voltak annyira kiélezettek (nyilván a műfaj miatt is)
• a műben egymást váltották a clown-jelenetek (pl. szolgák szópárbaja, Mercutioék és a dajka párbeszéde…), a szerelmi jelenetek, és az összecsapások (a mű elején, Mercutio, Tybalt halála, Paris halála)
• a filmben állandóvá válik a harc: fel-feltűnnek gyors összevágások, melyek az összecsapásokat ábrázolják (füst, tűz, pisztolyok), ezek eszközei a médiumok
• a média szerepe itt a narráció, a narrátor elbeszélő szerepét a rendező ezekre osztotta: a televíziós bemondónőtől halljuk a bevezető szöveget, valamint a végszót is (keretes szerkesztés!), közben is többször felbukkan (pl. a bálról a szolga helyett a tv-ből szerzünk tudomást, Paris képe az újságok címlapján, a cikkek, amik az ellentéteket fejezik ki, mélyítik el…)
• a rendező ezt a harcot egyértelmű jelképekre építette: a tűz, a forróság, a sárga és piros színek (pl. Tybalt ruhája, vér…) mind-mind ezt mutatják
• ennek ellentéte a szerelem, amit itt a hagyományos vörös szín helyett a kék és a fehér jelképez
• ez is folyamatosan jelen van a műben, mivel Luhrmann feldarabolta a szöveget, és bizonyos részeknél összevegyítette a különböző színhelyeket, szereplőket (pl. Rómeó és Tybalt összecsapásába beékelődik Júlia képe, amint a szerelméről beszél a kék ruhás angyalszobrok között)
• itt is rengeteg szimbólum jelenik meg: vallásos jelképek, a víz-motívum (ami eloltja a tüzet!), pl.: Júliát először vízbe merült fejjel láthatjuk, majd Rómeó is, Júlia angyal volt a bálon → ez a tisztaságot is jelképezi (mint Shakespeare-nél: erkölcsileg tiszták a főszereplők!)
• ezáltal az egész mű feszültté válik, ugyanakkor ez adja a film sajátos hangulatát
• az egész történet valami bájos emelkedettséget kap: a lerobbant város, a sznob gazdagok, modern kor és a klasszikus nyelv elegye különleges vizuális keveréket teremt, keveri a pop és az elitkultúra elemeit
• bár itt is van látványtervezés meg pazar vágás, mégis a nyelv „viszi a látványt”, amely viccessé teszi s filmet, ugyanakkor a romantikus jelenetekhez teljesen passzol

Mondanivaló:

• míg Shakespeare a „szabad szerelem” mellett érvelt művével, a 20. sz.-ban ebből inkább csak szerelem maradt, valamint a szülő-gyermek viszony sem értelmezhető ugyanolyan módon, mivel ez sem illik a modern korhoz
• ugyanakkor ki kell emelni, hogy Baz Luhrmann nagyszerűen ültette át a reneszánsz művet a modern filmbe, hűen tükrözi az író mondanivalóját
• amiben viszont eltér, az az előbb bemutatott 2 motívum: az élet tehát egy folyamatos harc, de mindig vannak benne romantikus pillanatok, valamint a szerelem képes lehet arra, hogy eloltsa a viszályt

Madách - Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

(1859-60)

Madách remekműve, amelyre szinte egész életében készült. Halhatatlanságának titka abban rejlik, hogy minden kor számára van érvényes mondanivalója, s nyugtalanító, felzaklató kérdései még ma sem idejétmúltak.

Keletkezés

• Először Arany János Faust-utánzatnak vélte, de később rájött, hogy igen jeles mű, drámailag jó, csak verselési változtatásokat javasolt.
• Egy csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán keletkezett.
• Madách romantikus hite megrendült: lelki-világnézeti válság: az emberi haladásért folytatott küzdelem értelmetlenségének élménye, a kiábrándultság és a hinni akarás belső vitája, ellentéte.

Műfaj

• Emberiségdráma, drámai költemény: az emberiség nagy kérdéseit boncolgatja, nincs helyi aktualitás, az egész európai civilizáció nevében szólal fel, filozófiai jelleg.
• Lírai dráma: tipikusan romantikus.

Előzmények

• Dante: Isteni színjáték: Érett korú férfi más tudásra, halhatatlanságra vágyik.
• Milton: Elveszett Paradicsom: Az emberiség végzetét mutatja be a pokol és a paradicsom ellentétében.
• Goethe: Faust: Az értelem és az akarat szabadsága ráébreszthet a hiányokra is. Végkicsengése pozitív: a kudarcok nem törhetik meg az embert, soha nem szabad beletörődni.

Téma

• A kor szorongásait eleveníti fel.
• A végletességig élezi ki a lét pesszimista értelmezését, hogy bebizonyítsa ennek ellenére a világ logikus rendjét, az élet értelmét, az ember legyőzhetetlenségét.
• Számvetés és program.

Kérdések

• Elsősorban nem tanít, nem kijelent, hanem inkább kérdez.
• Van-e értelme, célja az emberi létnek?
• Fejlődik-e a világ, az emberiség? A fejlődés egyenes vonalú-e?
• Szabad-e az akarat? (determinizmus)
• Mi az eszmék sorsa a történelemben?
• Milyen kapcsolatban áll egymással az egyén és a tömeg, a férfi és a nő, a tudomány és az áltudomány?

Esetleges válaszok, elképzelések

• Tagadja a szélsőséges determinizmust.
• Hirdeti az anyag és a szellem, a test és a lélek egyensúlyát: gyarlóság és megváltás forrása.
• Az akarat nem tekinthető végtelenül szabadnak, de semmibe venni sem szabad.

Szerkezet

• 15 színből áll
• Keretes szerkesztés:
• keretszínek: bibliai
• 1-3. szín: A mennyekben, A Paradicsomban, A Paradicsomon kívül
• 15. szín: A Paradicsomon kívül
• történeti színek:
• 4-6. szín: Egyiptom, Athén, Róma → ókor, múlt
• 7-8. szín, 10. szín: Konstantinápoly, Prága → középkor, múlt
• 9. szín: Párizs →újkor, múlt, álom az álomban
• 11. szín: London → újkor, jelen
• 12-14. szín: Falanszter, Az űr, Eszkimó-világ → jövő
• Az álom szerepe:
• korlátlan cselekvési lehetőséget biztosít a szereplőknek és az írónak is
• két kényszer: kötődnie kell az álmodó személyéhez és egyszer fel kell ébrednie
• Időkeret: kb. 10000 év

Szereplők

• Lucifer:
• minden színben szerepel, csak Párizsban nem szól
• ő irányít
• tagadás és kételkedés megtestesítője
• bukott forradalom utáni időszak szemléletét tükrözi
• hirdeti a determinizmust
• a színek neki adnak igazat
• célja az Úr világának megdöntése, az ember megsemmisítése
• végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét
• a jövőt tudatos célzatossággal mutatja meg: a korok általában a hanyatló fázisukban jelennek meg, s így a negatívumok vannak előtérben
• a történeti színekben Ádám kísérője: nagy igazságokat mond ki, hamis illúziókat leplez le, éles elméjű kritikus
• Ádám:
• csak az 1. színben nem szerepel
• ő álmodik: tudja, ki ő
• tiszta szellem képviselője
• 48-as eszmék közvetítője
• az emberiség fejlődését és a szabadság leendő megvalósulását hirdeti: szabadság vágya különbözteti meg a többi élőlénytől
• Lucifer romboló szándékú bírálatai, örökös tagadása lendítik újabb küzdelemre
• Éva:
• az 1. és a 13. színben (Az űr) nem szerepel
• nem ő álmodik: nem tudja a szerepét
• természet képviselője
• életszerű alak: hol rossz, hol jó
• a kort és ellentmondásait tükrözi
• biztosítja a dráma menetét és folytonosságát
• egyénisége ellentmondásos: Egyiptom: szeretet, Athén: házastársi hűség, Róma: egyszerűség, Konstantinápoly: aszkézis, stb.
• paradicsomi üzenet: a nő és a gyermek továbbítja az édeni boldogságot

Keretszínek

• Történet: Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, tagadja a megteremtett világ jogosultságát, tökéletességét, a legfőbb művében, az emberben akarja az Urat vereséggel sújtani: az embert akarja megsemmisíteni, kiiktatni a teremtésből. Az emberre bocsátott álom segítségében célját már-már eléri, de Éva anyasága meghiúsítja terveit, s Lucifer végül elbukik.
• I. szín: A mennyekben:
• ember teremtése: bibliai teremtéstörténet, tragédia expozíciója
• világhimnusz: a teremtés, a létezés, az alkotás öröme, dicsérete
• a világegyetem isteni és ördögi tartományokból áll: számolni kell az ártó erőkkel is a tökéletességben való hit mellett
• Isten: erő, tudás, gyönyör egésze: tökéletesség, a világot mozgással tölti ki, jóság
• Lucifer: nyugtalanság, kárhozat, gőg, túlzott önértékelés, élet és minden magasabb érték tagadása
• II. szín: A Paradicsomban:
• az élet szép, az ember úr minden felett, mert érzi az Úr támogatását, gondoskodását
• Lucifer megjelenésével felbomlik az összhang, Úrral való közvetlen kapcsolat megszakad
• Lucifer célja: felébreszteni Ádámban saját erejét és tudatát → Úr fennhatósága alól kiszabadulni
• alma leszakítása: elvesztik az Édent
• Ádám: hiúság, hatalomvágy
• Éva: nem bánta meg, engedelmeskedni kell a vágyainak
• III. szín: A Paradicsomon kívül:
• megpróbálják a Földet az Édenhez hasonlóvá tenni, főleg Éva
• különbség: nincs dicsfény
• Ádám védekezni próbál: otthonteremtés, tudni akarja, miért fog küzdeni, szenvedni – immár önerejére támaszkodva
• Nyugvópontra jut az a gondolatsor, hogy az ember helye a természetben úgy alakult, ahogy:
• az Úr kijelölte
• Lucifer értelmezi
• Ádám átéli
• XV. szín: A Paradicsomon kívül:
• felébred Ádám: öngyilkos akar lenni: nem tökéletes a világ, utódok sorsa nem a fejlődés, hanem a romlás
• Éva terhes: anyának érzi magát → reményt ad
• Ádám belátja, hogy vállalnia kell a küzdelmet: az élet folytatása számára erkölcsi paranccsá vált
• Úr hangja: „Mondottam ember: küzdj’ és bízva bízzál!”
• befejezés: optimista: minden kudarc után újat akar teremteni, sosem tudja elfogadni a meglévő rosszat

Történeti színek általános jellemzői

• Fiktívek, mesterségesek: csak bizonyos korok bizonyos jellemzőit, egy-egy korra jellemző szituációt jelenítenek meg: pl. Egyiptom: piramis, Athén: népgyűlés, stb.
• Tükröződik bennük a hegeli történetfilozófia: egy-egy vezéreszme határozza meg egy-egy történeti korszak lényegét.
• Minden szín 1-1 eszmét hordoz.
• Minden eszme magában hordozza az ellentétét is → kudarc.
• Az egyes történelmi korszakokat Ádám előzetes célkitűzései indítják el.
• Minden szín 1-1 társadalmi berendezkedést mutat be.
• Ádám célja: Éden újrateremtése a Földön, teljesség megvalósítása → minden szín egy lehetőség.
• Lucifer célja: bebizonyítani, hogy az ember bukásra van ítélve.

IV. szín: Egyiptom

• Ádám: fáraó, Lucifer: miniszter, Éva: rabszolga felesége
• Egyeduralom
• Ádám nem boldog, a dicsőséget szomjazza
• Rabszolga: „milljók egy miatt”
• Egyén ↔ tömeg
• Éva szavai nyomán megszületik Ádámban a szabadság-eszme

V. szín: Athén

• Ádám: Miltiadész, Lucifer: harcos, Éva: Lucia
• Szabadság-eszme, egyenlőség torz megvalósulása
• A nép ki van szolgáltatva a jellemtelen demagógoknak → halálra ítéli szabadsága védelmezőjét, nem tud mit kezdeni szabadságával
• Ádám kudarca után megtagad minden eszmét és erényt, lemond közéleti céljairól, a gyönyörben, a hedonizmusban keres feledést

VI. szín: Róma

• Ádám: Sergiolus, Lucifer: Miló, Éva: Júlia
• Nem egy eszmének, hanem egy életformának, az élvezetekbe menekülésnek a csődjét ábrázolja
• Testi ↔ lelki értékek
• A közösség széthullott, egyedekre bomlott éltető eszme híján
• Ádám: megcsömörlött, elfásult.
• Pestis: megrendíti a többieket is, elpusztítja az erkölcstelen életet
• Péter apostol szavaiban új eszme: kereszténység hitvallása: szeretet és testvériség

VII. szín: Konstantinápoly

• Ádám: Tankréd, Lucifer: fegyvernök, Éva: Izióra
• Ádám: keresztes lovag, csatából győztesen tér haza, de a polgárok tartanak tőle, hátha rabol vagy eretnek
• Az egyház tanításai merev és embertelen dogmákká váltak
• Ádámot eszményi szerelem fűzi Évához, de elválasztja őket a korszellem és az apácazárda fala
• Ádám kiábrándultan a tudományba, a tudós szemlélődésbe menekül

VIII. szín: Prága I.

• Ádám: Kepler, Lucifer: famulus, Éva: Borbála
• Bomló feudalizmus, fásult és unott kor
• Ádám: cselekvő történelmi hősből csupán szemlélő lesz: a világgal való nem törődés békéjét az univerzum titkait fürkésző reneszánsz tudósalakjában reméli megtalálni, de a társadalom áltudományt vár tőle, tudományát el kell titkolnia
• Éva: gyengédség, kacérság, lelkifurdalás változatai egyesülnek benne, mégis vonzza Ádámot
• Ádám a bor mámora segítségével olyan jövőről álmodik, mely nagy dolgokat képes véghezvinni

IX. szín: Párizs

• Ádám: Danton, Lucifer: bakó, Éva: márkinő/forradalmár
• A korábban már külön-külön megszületett eszmék (szabadság, egyenlőség, testvériség) most már együttesen öltenek testet
• Ádám: megálmodja a nagy forradalmat: ész győzelme, korlátok ledöntése, újra cselekvő hős: rendíthetetlen meggyőződéssel áll az eszmék szolgálatába, szabadelvűség következetes szószólója
• Éva: ellentétes szerepek: egyik vonzza Ádámot, a másiktól borzadva fordul el
• Nagy egyéniség ↔ tömeg
• Ádám sorsa bukás, mégis lelkesülten ébred, hisz a forradalomban (Madách véleménye)
• Álom az álomban: lehetővé teszi, hogy a történeti színek szerkesztő elvének érvényesülése mellett (Ádámnak minden színből csalódottan kell távoznia) most Ádám mégis bizakodva ébredjen

X. szín: Prága II.

• Ádám: Kepler, Lucifer: famulus, Éva: Borbála
• Ádám rajongással emlékezik vissza a forradalomra
• Tanítvány-jelenet: középkori tudományok értéktelenek, szellemi önállóságra kell törekedni
• Madách saját ars poeticájaként a romantika programját hirdeti meg

XI. szín: London

• Ettől a színtől kezdve Ádám már nem aktív, átalakul szerep nélküli szemlélővé, Luciferrel a nép tagjai
• Éva: polgárlány
• Madách jelene: a szabad verseny, a korai kapitalizmus kora
• Nem kerek történet: epizódok füzére
• Oly csüggesztően hiányzik a nagyság, hogy már tragikus, elbukó hősök sincsenek
• Hasznosság elve érvényesül, minden áruvá vált, csődbe jutnak az egyes életsorsok
• Éva: ártatlansága csak színlelt, Ádám csak hazugsággal tudja megszerezni rokonszenvét
• Temetőjelenet: mindenki mást akart, de közös a végzetük: haláltánc
• Éva nem zuhan a pusztulásba: szerelem, költészet, ifjúság diadalmaskodott a zűrzavar és a halál törvénye fölött
• Ádám egy olyan társadalomba vágyik, melyet tudományosan irányítanak

XII. szín: Falanszter

• Utópia
• Ádám a kollektivizmusra alapozott társadalomban eleinte lelkesedik
• Irányító eszme: ésszerűség, kollektív gazdasági érték
• Cél: ember létének biztosítása
• A tudomány célszerűvé vált, gátat szab az egyéniségnek, megszüntet minden szépséget, mint felesleges dolgot
• Nincs szépség, szerelem, család, művészet
• Ez az embertelen világ nem egy nagy eszme visszájára fordulása miatt jött létre, hanem kényszer hozta létre: természeti végzettel való szembeszegülés parancsa
• Éva: megfosztják gyermekétől, Ádám iránti szerelmét veszedelmes betegségnek tartják
• Ádám el akar szakadni a Földtől: puszta szellemi lénnyé szeretne válni

XIII. szín: Az űr

• Utópia
• Ádám Lucifer segítségével az űrben repül, Éva nincs jelen
• Ádám a test és a szellem elszakadását akarja: meghalna, de minden érv ellenére visszavágyódik a Földre: a küzdelmet választja a kiábrándító vereségek dacára is
• Küzdés heroizálása: lét értelme: nem a cél elérése, hanem maga a küzdelem lendületes folyamata az élet lényege (romantikus felfogás)
• Legnagyobb bűn: közönyös belenyugvás a megváltoztathatatlanba
• Ádám türelmetlenül várja, hogy milyen új tanért fog lelkesedni a Földön

XIV. szín: Eszkimó-világ

• Utópia
• A tudomány nem menthette meg a földi létet: Föld kihűlése
• Az ember állattá silányult, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult
• Itt már nem születhetnek nagy eszmék, ez az emberi történelem legutolsó, szégyenletes felvonása
• Lucifer érvei egyre meggyőzőbbek: az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja, a természeti törvények vergődő foglya csak
• Nincs értelme az embernek → szükségszerűen meg fog semmisülni
• Ádám undorodva fordul el Évától (eszkimó felesége): már nem eszmény, nem megtestesült költészet
• Madách szerint a végső bukást a kozmikus erők okozzák, nem az emberi küzdelmek kudarca
• Véget ér az álom

Katona Józsek - Bánk bán

Katona József

(1791-1830)

Nemzeti drámánk írója, reformkor jelentős alakja. Foglalkozott a drámaírással, de színészkedett is, ügyvédként dolgozott.

Élete

• Kecskemét, polgári család
• Szegedi, majd pesti egyetem: jog
• Színháznak dolgozik álnéven
• Szerelme: Széppataki Róza
• Visszatér Kecskemétre: belefogott a város történetének megírásába
• Hirtelen meghalt szívszélhűdésben

Bánk bán

• Keletkezés:

• 1814. erdélyi folyóiratban drámapályázat a Kolozsvári Színház avatására
• 1815. első változat: nem méltatták
• 1819. Bárány Boldizsár javaslatára javított változat
• 1820. megjelenés

• Források:

• Bonfini krónikája
• Heltai műve

• Témát többen feldolgozták már előtte, pl. Kisfaludy Károly.

• Drámaszerkezeti források:

• ókori görög dráma: összeütközés, rövid cselekmény, kevés szereplő
• Shakespeare: jellemábrázolás
• Schiller: cselekmény szerteágazása, tömörítés, indulatok

• Felépítés:

• prológus + 5 szakasz
• in medias res
• fokozás: 4. a legerősebb

• Szerkezet:

• előkészítés: alapszituáció; király és Bánk nincs itthon, Gertrudisz uralkodik, Ottó csábítási kísérletei, főurak lázongása
• bonyodalom: konfliktusok; Bánk hazatér, események felgyorsulnak, összekapcsolódnak a magán- és közéleti események, Bánk lecsillapítja a lázongókat, de elveszíti családi boldogságát, Bánk későn érkezett: Ottó már végrehajtotta tervét, Melindán őrület jelei, Tiborc megjelenik
• tetőpont: legnagyobb konfliktus; Gertrúd szobájában Bánk felelősségre vonja a királynét, meggyilkolja
• késleltetés: retardáció; hiábavaló próbálkozás a tragédia elkerülésére, összeesküvők megjelenése, gyilkosság leírása
• megoldás: katasztrófa; király hazatér, Bánk bizonyítani akarja jogosságát, igazat ad neki a király, Bánk mégis összeroppan: Melinda halála, lázadók megátkozzák az orvul gyilkolót, királynő Melinda-ügyben vétlen volt

• Események menetét a magán- és közélet határozza meg:

• magán- és közéleti: 1. és 5.
• közéleti: 2. és 4.
• magánéleti: 3.

• Jellemek:

• Bánk köre: szabadság és nemzeti függetlenség; Melinda, Tiborc, Mikhál bán, Simon bán, Petur bán
• Gertrudisz köre: széthulló, idegen uralom megtestesítője; Ottó, Biberach, Izidóra
• Endre köre: megoldást hozók, igazságosak; Myska bán, Solom mester

• Szereplők:

• Melinda: szép, fiatal, hűséges, hiszékeny, nyugodt vidéki életet kedveli, nem viseli el a tragédiáját
• Gertrúd: határozott, uralkodásra termett, elfogult saját nemzetével, Ottót megveti, de tettét nem ellenzi, megjegyzései kétértelműek, cinikus, nem hallgat másokra, gőgös, kiprovokálja saját halálát
• Izidóra: szerelmes Ottóba, visszahúzódó, támogatja a királynét
• Petúr bán: indulatos, hamar lecsillapítható, eszméje mellett kitart
• Bánk bán: érzékeny, gyanútlan, Melinda az életének legfőbb értéke, nagyúr helyett, mint ember cselekszik, a haza és a becsület érdekében cselekszik, belső küzdelem: megölheti-e a királynét, vállalja tettét, lelkileg halott, de erkölcsileg nem bukott el, család- és hazaszerető, köz- és magánéletét nem tudja összeegyeztetni, vívódik, tipikusan romantikus ember
• Ottó: leghitványabb, gyáva, tisztességtelen, nincsenek őszinte érzései, visszaél hercegi rangjával
• Biberach: haszonleső, lézengő, jellemtelen, csak halála pillanatában őszinte, embergyűlölő, cinikus
• Tiborc: őszinte, hűséges Bánkhoz, nép szószólója
• Endre: jószívű, igazságos, megértő, törvénytisztelő

• Bánk bán összeomlásának lépcsői:

• hazahívják
• nem tudja megakadályozni Ottó tettét: Melinda elvesztése
• jelszó: Melinda
• Tiborc panasza
• királyné számonkérése, megölése
• vállalja a gyilkosságot: király felmenti
• Melinda halála
• Petúr elátkozza a gyilkost
• a királyné ártatlan volt Melinda elcsábításában
• nem oldotta meg a nép problémáit és Melindát is elveszítette

• Értelmezések:

• Gyulai Pál: Bánk tette bűn: büntetés jár érte, Melinda halálát is ő okozta közvetve
• Arany János: Gertrúd bűnös kétértelmű beszéde miatt, Bánk is bűnös: nádorként ilyet nem tehetne
• Barta János: Bánk Melindával szemben követ el vétséget
• Sőtér István: Bánk nem bűnös: erkölcsi indíték

• Dráma nyelvezete:

• gyors tempó, hangulatváltások
• Bánk bán: emelkedett, patetikus, szenvedélyes
• Tiborc: egyszerű
• Biberach: cinikus, fölényes
• Gertrúd: emelkedett
• Ottó: hamis szentimentalizmus

• Kritikák: siker csak a szerző halála után

• Első bemutató: 1833. Kassa, majd 1834. Kolozsvár, 1839. Nemzeti Színház
• 1836. Arany János: Kisfaludy művénél jobb
• 1839: Vörösmarty: elmarasztalja
• 1839: Széchenyi: rossz, veszedelmes tendencia
• 1840: Erdélyi János: „Egyetlenünk a maga nemében.”

Kafka - Az avantgard irányzatai

Az avantgárd irányzatai

(Franz Kafka: Az átváltozás)

Avantgárd

• A 20. század első évtizedeiben jelentkező újító művészeti irányzatok összefoglaló neve (másik elnevezés: modernizmus).
• Az avantgárdhoz azokat a körülhatárolt esztétikai, filozófiai, sokszor politikai programmal rendelkező áramlatokat, irányzatokat soroljuk, amelyek ember és ember, ember és természet megváltozott viszonyrendszerére keresik a választ, s eközben rendszerint mozgalomszerűen alakítanak alkotó csoportot, amely gyakran összművészeti és nemzetközi is egyúttal.
• Létrejöttének okai:

• századforduló dekadenciája
• polgári elidegenedés
• megingott a hagyományos vallásos világnézetbe vetett hit: az emberek kételkedni kezdtek a tudományok mindenhatóságában
• keresik a kapcsolatot a baloldallal.

• Két nagy csoport:

• intellektuális, gondolati: pl. kubizmus, aktivizmus
• érzelmi, indulati: pl. futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus.

Az epika változása

• A XX. század erős filozofikussága miatt a műnemek változásokon mennek keresztül.
• A modern regény előfutára Dosztojevszkij → az emberi világot külső teljességében képtelenség ábrázolni, így a cselekményről a hangsúly a hősök belső állapotára került.
• A regény szerkezeti megváltozásának oka: írói bizalmatlanság a közvetlen tapasztalással és megfigyeléssel szemben. A változás két iránya:

• a regény intellektualizálódása: tipikus műfaja az esszéregény, ahol az események helyett a gondolatok válnak meghatározóvá: filozófiai eszmefuttatások, elmélkedések (pl.: Thomas Mann: Varázshegy)
• a regény szubjektivizálódása: teljesen háttérbe szorult a cselekmény, tele van belső monológokkal (pl.: Franz Kafka: Átváltozás).

• Az időszemlélet is eltér az eddigitől:

• történelmi idő: amit megélünk
• tiszta idő: belsőnkben, amit elképzelünk.

• Időfelbontás: különböző idősíkok kerülnek egymás mellé.

• Nézőpontváltás: ugyanannak a dolognak, eseménynek, személynek több szereplő szempontjából való megvilágítása.
• Szimultánizmus technikája (montázstechnika): térben egymástól távol eső, de egy időben lejátszódó események vagy időben egymástól távoli mozzanatok meglepő összekapcsolása.

Franz Kafka

(1883-1924)

Az elidegenedést, az elmagányosodást legjobban látó író.

Műveinek jellemzői

• profetikus író: nem megjósolja a jövőt, hanem szuggesztív
• műveinek középpontjában a kisember sorsa áll (csinovnyik):

• a hivatali gépezet személytelen hatalma alá kerül, egyedüllét és félelemérzet, folyamatos rossz közérzet jellemzi
• magányosan él egy olyan gépezetben, amelyet nem ért és megöli az emberi lényeget
• állandóan bűntudatot érez, amiért a gépezet csavarjává vált
• nem hiszi, hogy ettől az élettől meg tud szabadulni → vagy elvonul, elszakad vagy kapcsolatot keres, mert gyenge ahhoz, hogy önmagát meg tudja valósítani

Ábrázolásmódja

• kerüli az írói megnyilatkozásokat, a hős szempontjából ábrázol
• abszurd világot jelenít meg: szorongásos álomvilág
• metaforikus nyelvhasználat → a képtelenségről úgy ír, hogy meg sem kérdőjelezzük
• látásmódja groteszk
• művei többértelműek és parabolikus szerkesztésűek (példázatszerűség)

Átváltozás

• Keletkezés: 1912
• Főszereplő: Gregor Samsa
• Kezdés: in medias res: egy nap úgy ébred, hogy féreggé változott
• Képtelenség, de mégis természetes dologként írja le
• A fantasztikumba és az abszurditásba jó adag irónia is vegyül: az író távolságtartó előadásmódba ellentétes esztétikai minőségeket vegyít, tragikumot és komikumot
• Gregor:

• átlagon aluli életet él, magányos, családját ő tartja el, nincsenek barátai, nem történik vele semmi
• munkáját nem szereti, de muszáj csinálnia
• hirtelen átváltozik, de nem derül ki, hogy miért → mindenki azt gondol róla, amit akar

• Szimbólumok:

• átváltozás → változni akarás; féreghez méltó szürke életet él
• almadobálás → bottal verés
• rothadó alma → lelki sebek
• apja ruhája → bürokratizmus, kétféle valóság egybejátszása
• üres szoba → lelke üres, magány, társtalanság
• ablakból látott szomszéd ház → külvilág kérlelhetetlensége

• A felismerés fokozatai:

• megijed, hogy lekési a vonatot
• nyugtatja magát, hogy ez csak egy átmeneti állapot, majd elmúlik
• közeledni próbál családjához, de azok félnek tőle
• rádöbben, hogy egyedül maradt és hogy jóval régebben elhagyta már ezt a világot
• elbújik szobájában, hallgatózik, kukucskál, nem tud beszélni

• A család viselkedése:

• szülei kezdettől fogva undorodnak tőle
• húga az egyetlen, aki törődik vele, gondozza, eteti, kinyitja néha az ajtót, átrendezi a szobát, hogy a kedvére tegyen
• később nyűggé válik, mindenki meg akar tőle szabadulni
• rájönnek, hogy kénytelenek nélküle boldogulni → ez gyűlöletet vált ki belőlük
• albérlőt fogadnak, dolgozni kezdenek, apja is újra munkába áll → ismét családfőnek érzi magát

• A novella szerkezete:

1. fejezet: a változás hatásai a környezetre
2. fejezet: a család próbálja elfogadni a változást, de nem sikerül
3. fejezet: a család lemond Gregorról és a végén ő is lemond saját életéről → meghal /húga hegedülése döbbenti rá a zene fontosságára/

• Látásmód:

1. fejezet: Gregor szemszögéből
2. fejezet: a család szemszögéből
3. fejezet: kívülről látjuk → az író szemszögéből

• Az átváltozás értelmezése:

• apa-fiú konfliktus: az apa azt akarja, hogy fia olyan legyen, mint ő
• teljes elmagányosodás, társtalanság, kiszállás a külvilágból
• a szürke ember bezárkózása, személyiségének eltorzulása
• a társadalmi léten aluli életet élt → azt kapta, amit megérdemelt → amikor féreggé válik, akkor válik igazán emberré és elkezd emberként gondolkozni
• lázadás, üzenet a külvilágnak