Katona Józsek - Bánk bán

Katona József

(1791-1830)

Nemzeti drámánk írója, reformkor jelentős alakja. Foglalkozott a drámaírással, de színészkedett is, ügyvédként dolgozott.

Élete

• Kecskemét, polgári család
• Szegedi, majd pesti egyetem: jog
• Színháznak dolgozik álnéven
• Szerelme: Széppataki Róza
• Visszatér Kecskemétre: belefogott a város történetének megírásába
• Hirtelen meghalt szívszélhűdésben

Bánk bán

• Keletkezés:

• 1814. erdélyi folyóiratban drámapályázat a Kolozsvári Színház avatására
• 1815. első változat: nem méltatták
• 1819. Bárány Boldizsár javaslatára javított változat
• 1820. megjelenés

• Források:

• Bonfini krónikája
• Heltai műve

• Témát többen feldolgozták már előtte, pl. Kisfaludy Károly.

• Drámaszerkezeti források:

• ókori görög dráma: összeütközés, rövid cselekmény, kevés szereplő
• Shakespeare: jellemábrázolás
• Schiller: cselekmény szerteágazása, tömörítés, indulatok

• Felépítés:

• prológus + 5 szakasz
• in medias res
• fokozás: 4. a legerősebb

• Szerkezet:

• előkészítés: alapszituáció; király és Bánk nincs itthon, Gertrudisz uralkodik, Ottó csábítási kísérletei, főurak lázongása
• bonyodalom: konfliktusok; Bánk hazatér, események felgyorsulnak, összekapcsolódnak a magán- és közéleti események, Bánk lecsillapítja a lázongókat, de elveszíti családi boldogságát, Bánk későn érkezett: Ottó már végrehajtotta tervét, Melindán őrület jelei, Tiborc megjelenik
• tetőpont: legnagyobb konfliktus; Gertrúd szobájában Bánk felelősségre vonja a királynét, meggyilkolja
• késleltetés: retardáció; hiábavaló próbálkozás a tragédia elkerülésére, összeesküvők megjelenése, gyilkosság leírása
• megoldás: katasztrófa; király hazatér, Bánk bizonyítani akarja jogosságát, igazat ad neki a király, Bánk mégis összeroppan: Melinda halála, lázadók megátkozzák az orvul gyilkolót, királynő Melinda-ügyben vétlen volt

• Események menetét a magán- és közélet határozza meg:

• magán- és közéleti: 1. és 5.
• közéleti: 2. és 4.
• magánéleti: 3.

• Jellemek:

• Bánk köre: szabadság és nemzeti függetlenség; Melinda, Tiborc, Mikhál bán, Simon bán, Petur bán
• Gertrudisz köre: széthulló, idegen uralom megtestesítője; Ottó, Biberach, Izidóra
• Endre köre: megoldást hozók, igazságosak; Myska bán, Solom mester

• Szereplők:

• Melinda: szép, fiatal, hűséges, hiszékeny, nyugodt vidéki életet kedveli, nem viseli el a tragédiáját
• Gertrúd: határozott, uralkodásra termett, elfogult saját nemzetével, Ottót megveti, de tettét nem ellenzi, megjegyzései kétértelműek, cinikus, nem hallgat másokra, gőgös, kiprovokálja saját halálát
• Izidóra: szerelmes Ottóba, visszahúzódó, támogatja a királynét
• Petúr bán: indulatos, hamar lecsillapítható, eszméje mellett kitart
• Bánk bán: érzékeny, gyanútlan, Melinda az életének legfőbb értéke, nagyúr helyett, mint ember cselekszik, a haza és a becsület érdekében cselekszik, belső küzdelem: megölheti-e a királynét, vállalja tettét, lelkileg halott, de erkölcsileg nem bukott el, család- és hazaszerető, köz- és magánéletét nem tudja összeegyeztetni, vívódik, tipikusan romantikus ember
• Ottó: leghitványabb, gyáva, tisztességtelen, nincsenek őszinte érzései, visszaél hercegi rangjával
• Biberach: haszonleső, lézengő, jellemtelen, csak halála pillanatában őszinte, embergyűlölő, cinikus
• Tiborc: őszinte, hűséges Bánkhoz, nép szószólója
• Endre: jószívű, igazságos, megértő, törvénytisztelő

• Bánk bán összeomlásának lépcsői:

• hazahívják
• nem tudja megakadályozni Ottó tettét: Melinda elvesztése
• jelszó: Melinda
• Tiborc panasza
• királyné számonkérése, megölése
• vállalja a gyilkosságot: király felmenti
• Melinda halála
• Petúr elátkozza a gyilkost
• a királyné ártatlan volt Melinda elcsábításában
• nem oldotta meg a nép problémáit és Melindát is elveszítette

• Értelmezések:

• Gyulai Pál: Bánk tette bűn: büntetés jár érte, Melinda halálát is ő okozta közvetve
• Arany János: Gertrúd bűnös kétértelmű beszéde miatt, Bánk is bűnös: nádorként ilyet nem tehetne
• Barta János: Bánk Melindával szemben követ el vétséget
• Sőtér István: Bánk nem bűnös: erkölcsi indíték

• Dráma nyelvezete:

• gyors tempó, hangulatváltások
• Bánk bán: emelkedett, patetikus, szenvedélyes
• Tiborc: egyszerű
• Biberach: cinikus, fölényes
• Gertrúd: emelkedett
• Ottó: hamis szentimentalizmus

• Kritikák: siker csak a szerző halála után

• Első bemutató: 1833. Kassa, majd 1834. Kolozsvár, 1839. Nemzeti Színház
• 1836. Arany János: Kisfaludy művénél jobb
• 1839: Vörösmarty: elmarasztalja
• 1839: Széchenyi: rossz, veszedelmes tendencia
• 1840: Erdélyi János: „Egyetlenünk a maga nemében.”