Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső

(1885-1936)

A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának képviselője. Kortársai közül elsősorban rendkívüli tehetségének virtuóz eleganciájával tűnt ki.

Élete

• Szabadka, jómódú család
• Bp. bölcsészkar (magyar-német szak), itt ismerkedik meg a nyugatosokkal
• Bécs: filozófia szak, Freud tanaival megismerkedik
• 1906: újságíró (Bácskai Hírlap, Budapesti Napló)
• 1908-10: utazások (szerelmi élmény: Lányi Hedvig, de szakít vele, ekkor Csáth Géza hatására ital, gyógyszer, drog; 1912: Kártya c. ciklusa)
• 1913: házasság: Harmos Ilona (Görög Ilona néven novellákat írt)
• I.VH: nem sorozzák be; először jónak gondolta
• 1919: Új Nemzedék napilap munkatársa, Pardon c. rovatot szerkeszti, támadta a jobboldali és a baloldali sajtó és értelmiség is (válság életében!)
• Pesti Hírlap (anyagi biztonság, művek tömkelege), Pen Club: írók, költők világszervezete 1921-től, Mo-n első elnöke ő lesz
• 1929: Toll c. folyóirat felkérte Ady költészetének értékelésére (halálának 10. évfordulója): Az írástudatlanok árulása c. panfletben nagyon lehúzta
• Rák, műtét Stockholmban, ideiglenesen elveszti hangját
• 1935: megismerkedik Radákovich Máriával, szerelem

Prózai művei

• 1922: Nero, a véres költő – regény: saját korára utaló ítélet a társadalom felett, a tehetségtelen császárral a behízelgőket kritizálja
• 1924: Pacsirta – regény: freudi hatás itt érvényesül először: kíméletet, fegyelmet áttörve feltör az elfojtott indulat: Vajka házaspár utálja saját gyermekét (hatalmaskodó vénlány)
• 1925: Aranysárkány – regény: Novák Antal gimnáziumi tanár megbuktatja a lányát teherbe ejtő befolyásos tanulót → ezért megverik → Novák főbe lövi magát
• 1925-36. Esti Kornél – novellák: laza szerkesztésű, összefogó motívum: utazás, Esti értékrendje: emberi méltóság tökéletes tisztelete, önmaga megvalósítása; ír az anyanyelv ápolásának fontosságáról is

Édes Anna

• Kosztolányi nagy regényeinek sorában az utolsó.
• Keletkezés:
• 1926, Nyugat közölte folytatásokban
• felesége ajánlotta az alapötletet; kritikai és közönségsiker
• Műfaj: regény
• Téma:
• egy kettős gyilkosság, melyet a Vizy család cseléde, Édes Anna követ el
• sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába
• legfőbb dilemma: Miért történt a gyilkosság?
• kiszolgáltatottság, az egymás iránti közömbösség, a szánalom és részvét hiányának nagy problémáit feszegeti
• úr-szolga viszony ábrázolását csak eszközként használja fel ehhez (de ez nagyon fontos motívum!)
• írótól távol áll a politika
• nem társadalmi kérdéseket, hanem általános emberi kérdéseket vet fel
• Időtartam: 1919. júl. 31., tanácsköztársaság bukása – 1921. ősze; címszereplő késleltetve lép be
• Szerkezet:
• keretes
• halottas imával indul (Rituale Romanum), visszatér: 19. fejezetben Moviszter is ebből idéz
• első fejezetek: lassú, nem cselekményes
• végén felgyorsul
• szerkezeti részek:

1. 1-6. fejezet: színhely bemutatása, késleltetés
2. 7-10.: Anna megérkezése, beilleszkedés
3. 11-14.: románc Jancsival
4. 15-18.: menekülési lehetőség (házasság), + katasztrófa
5. 19-20.: ítéletmondás, befejezés

• tartópillérek: 3 pillérű, arányos, 1-1 „legendára” épülnek (szóbeszédek…)

• 1.: történelmi pletyka (Tanácsközt. bukása, Kun Béla)
• 10.: Anna megismerése
• 20.: konkrét „legenda” (Kosztolányiról beszélgetnek)

• Keret:

• történet hátterében: huszadik századi magyar történelem tragikus fordulatai (Tanácsköztársaság bukása, Budapest román megszállása, Horthy bevonulása, a trianoni békeszerződés aláírása) → ez a keret
• de nem korrajz! a cselekmény szempontjából nincs igazán jelentősége (nem kapcsolódik konkrétan a történethez)
• a kommün torz egyenlőségelve után újra a merev társadalmi hierarchia és berendezkedés kerül előtérbe (úr-szolga viszony!)
• utolsó fejezet: nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé (nincs változás)
• Anna jelleme:
• Édes név: igényli a szeretetet, Édes Anna: édesanyára asszociál
• külső: szőke, kék szemű, vékony (nem tipikus cseléd alkat), Vizyné is csodálkozik rajta
• finomságot sugároz, jellemében is más, mint a többi cseléd, visszahúzódó, halk szavú, becsületes, szinte észrevétlen, teljesen engedelmes
• ellenállás nélkül tűri asszonya zsarnokoskodását (nem feltétlen pozitív tulajdonság, inkább együgyűség, nem tudja kifejezni magát, iskolázatlanság)
• közömbössé válik: gépet csináltak belőle, rabszolga, vendégeiknek úgy mutogatják Vizyék, mint egy dísztárgyat
• gyilkosság után sem válik ellenszenvessé: szánalom/részvét
• jelképes értelmet kap Anna születésének dátuma: 1900. A címszereplő sorsa a huszadik századot jelképezi, melyből hiányzik a harmónia és a humánum, de jelen van elfojtva vagy felszínre törve az erőszak, a brutalitás, az embertelenség.
• Anna megérkezése előtt:
• címszereplő késleltetve jelenik meg: augusztus 14-én lép szolgálatba, de már megérkezése előtt is minden párbeszéd körülötte forog
• megismerjük a Vizy családot:

• Vizy Kornél: (érdekember) elhanyagolt, lepusztult az elején, tanácsköztársaság miatt nincs munka, pénz, de szorgalmas, törekvő, osztálya érdekeit mindenáron kiszolgáló hivatalnok, csak a karrier érdekli, házassága kiüresedett, csalja feleségét
• Vizyné: boldogtalan, üres házasság, lánya elvesztése után lett ilyen, frigid, gyerekét siratja, hisztérikus, egyedül a túlvilági lét és a cselédkérdés érdekli, nem barátságos, embertelen

• Vizyné beszűkült és boldogtalan életében a cseléd az egyetlen partnere, minden gondolatának legfőbb oka és célja

• húsz éves házasságának minden emléke a házában megfordult cselédekhez kötődik
• valamennyit gyűlöli, de legjobban az éppen nála levőt
• Beilleszkedés:
• találkozáskor lezajló párbeszéd, a cselédkönyv adatai (termete, fogai, különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek
• szegénység-gazdagság ellentéte, úr-szolga viszony megnyilvánulásai
• Anna képtelen önmagát kifejezni: Vizyéknél történő bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit
• nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik: kellemetlen szag: rossz előérzet, tudat alatt gyűlik a feszültség
• nem tudja megszokni a helyet, nem akart elszakadni az előző családtól
• vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről: az emberi természet az állandó változások között formálódik; a végletesség veszélyére Moviszter doktor figyelmeztet: „Higgye el: nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is.”
• Patikárius Jancsival való kapcsolata:
• Jancsi csak unalmát vezeti le Annán
• Anna természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani, tisztában van a cselédszereppel
• fiatalember a megilletődöttebb, s Anna az, aki végül is magához vonja az úrfit
• szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat (keserű íz!)
• de itt is megnyilvánul szeretethiánya, szeretet utáni vágya
• Házasság:
• Vizyné természetesnek veszi jelenlétét, természetesnek veszi a kényelmet, amiért nem ad semmit sem
• Báthory kéményseprő ajánlatakor (elvenné Annát feleségül) megijed, személyesebb lesz Annával, érzelmileg zsarolja (színlelt betegség)
• Anna lemond a választás és változtatás jogáról és lehetőségéről, ott marad Vizyéknél
• Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát
• túl is lép a hagyományos úr-cseléd viszony ábrázolásán: a függés kölcsönös!
• mindkettő személyisége torzul emiatt (egyre zsarnokiasabb, egyre gépiesebb, mindegyik elembertelenedik)
• Báthory István sem igazi szeretetet ígér, hanem ki akarja használni Annát: neveletlen kamasz lányát kellene nevelnie, ellátni a háztartást → ő is érdekember
• Gyilkosság:
• 1920. május 28-ról 29-re virradó éjszaka követi el, a bál éjszakáján
• Kosztolányi világ- és emberképének legfontosabb jellemzője, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.
• bíróság elnöke is ezt emeli ki: „egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl”
• gyilkosság oka: nem mondja ki konkrétan
• motiválhatta:

• szegény-gazdag ellentét
• társadalmi alávetettség
• (fontos Jancsi flörtje is a fiatal Moviszternével)
• de ezek elvethetők, mivel Kosztolányi szerint az emberi kapcsolatokat, az emberi jellemet a társadalmi fordulatok nem érintik
• bizonyíték: első fejezetek a rendszer megváltozásáról: Ficsor házmester újra szolgálatkész lesz, Vizyné leveti régi, lila pongyoláját, melyben a kommün idején szokott kijárni az utcára, hogy proletárasszonynak tekintsék… emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek
• Anna alávetettségének tudatában volt (cselédszerep)
• legvalószínűbb ok: bánásmód, függés személyiségromboló hatása, szeretethiány

• a regényben az elbeszélőtől az összes szereplőig mindenkinek nyilatkozni kell Édes Anna gyilkosságáról + az olvasónak is

• Anna egyetlen dologra vágyik: szeretetre (szeressék, és hogy ő is szerethessen), de ezt senkitől sem kapja meg: érdekemberek jelleme:

• Apja: csinos feleségével van elfoglalva, nem törődött vele anyja korai halála után sem, a tárgyaláson is ellene szól
• Vizyné: csak kihasználja: kezdetben várják, majd vizsgáztatják, majd dicsekedés, megszokás, végül természetes lesz (Anna helyzete romlik)
• Ficsorék: rokoni kapcsolatukat csak felhasználják, nem foglalkoznak vele, ők is ellene szólnak, Ficsor: ingadozó, gyáva, tárgyaláson: Ficsor szerint már régóta készülődött a tettre, Ficsorné szerint rossz lány volt
• Jancsi: úri középosztály képviselője, nem hagyományőrző, Nyugat majmolása, élvezetek, bele sem gondol tetteibe, annak következményeibe, cselédek nem emberi lények
• Druma: karrierista ügyvéd, jellegtelen, műveletlen feleséggel, nem érdeke, hogy foglalkozzon Anna ügyével, a tárgyaláson azt állította, hogy a lány egész éjjel a kést kereste, s a bűntett politikai hátterét hangsúlyozza
• Báthori: csak érdekből vette volna el

• nem tudja kifejezni önmagát, nyelvi szegénység, korlátozottság: bírósági tárgyaláson az elnök fordítja le emberi beszédre Anna hallgatását: Anna haragudott rájuk, nem bírt uralkodni magán, megszidták és bosszút akart állni (ez egész történetben mindenki beszél, locsog, míg ő nem szólal meg, mindig hallgat → szavak tengerében elveszik a lényeg)

• Moviszter mondja el Kosztolányi véleményét: mindkét fél számára embertelen az úr-cseléd kapcsolat, ahogy a cseléd egyre tökéletesebb lesz, gazda egyre zsarnokiasabb, durvább, és ez a tudatalattiban zajlik le (függés!)
• gépként bántak vele, lelketlen bánásmód, megalázták a lányt, de Anna is gépként viselkedett, a felelősség nemcsak Vizynét terheli (függés!) (érzéseit a kettős gyilkosság során is kikapcsolta, közömbössé vált)
• freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tana: vágyait elnyomják, gyenge öntudatban enged az erősebb akaratnak, sok apró és észrevehetetlen megaláztatás felhalmozódik a tudatalattijában, majd látszólag értelmetlenül kirobban a bál éjszakáján kimerültségében
• Vizyné és Anna közötti függés a gyilkosság pillanatában is megnyilvánul: Vizyné a halála pillanatában szinte magához öleli Annát → függésben elvesztik szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja, a gyilkosság nem szabad döntés vagy választás volt
• Moviszter szerepe, mondanivaló:
• ő az egyetlen, aki a tárgyaláson Anna mellé áll, képviseli Kosztolányi véleményét
• betegebb volt, mint akármelyik páciense, megértő, a humánum egyetlen képviselője, de teljesen cselekvésképtelen
• fiatalon sikeres szívspecialista Berlinben, (↔) most munkásbiztosítóknál dolgozott
• sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot, őrizni függetlenségét
• nem volt se burzsoá, se kommunista, egy párt tagja sem, csak a vallásos közösségnek
• részvétet érzett minden megalázott és megszomorított embertársa iránt
• elveti a nagy és fellengzős eszméket
• tudja, hogy a világ nem a tökéletesség színtere, de elfogadja így
• hirdette irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát (így lehet úrrá lenni a világ, a történelem káoszán, a személyiség ellentmondásain, az emberi kapcsolatok zűrzavarán)
• a legfőbb érték az Édes Annában az irgalom, a szeretet lesz, ezért kezdi latin nyelvű imával Kosztolányi művét
• Megfilmesítés: 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg. Anna szerepét Törőcsik Mari játszotta.