Csokonai Vitéz Mihály
(1773-1805)
A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, akinek a verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. Beceneve: „cimbalom”: a költészet hangszerének minden húrján tudott játszani.
Élete
- 1773-ban született Debrecenben
- apja korán meghal, anyja művelt asszony
- tanul Debrecenben, Kiskunhalason, Sárospatakon
- könyveiből próbál megélni, mecénásokat keres
- kiadja Pozsonyban a Diétai magyar múzsa c. folyóiratot (Széchényi Ferenc támogatta)
- Komáromban megismerkedik Vajda Júliával: verseiben Lilla, szülők nem engedik a házasságot
- egy ideig Csurgón helyettes tanár
- bolyong az országban: meglátogatja Kazinczyt, visszatér Debrecenbe
- kiújul tüdőbaja
- 1805-ben tüdőgyulladást kap, belehal
Klasszicizmus
- Filozófiai háttere: racionalizmus
- Jellemző műfajai: eposz (vígeposz), tanmese (fabula), nevelődési regény (fejlődésregény), államregény, óda
- Jellemzői: értelem elsődlegessége, kevés érzék a korok és helyek sajátosságai iránt, vonzódik az eszményi tájakhoz, ember felett áll az isten, nem keverik a műfajokat, hangulatokat
- Célja: tanítás (sententia), gyönyörködtetés (pictura): erkölcs + szépség
- Az estve (1794):
- tanító-leíró óda
- negatív leírás, keretes szerkezet
- versforma: páros rímű tizenkettes
- szerkezet:
- természetleírás: romlatlan természet, alkony, gyönyörködtetés
- hangulata: „vidám melancholia”
- eszközök: színek megjelenítése, hanghatások, megszemélyesítés, alliteráció, rokokó természetleírás
- tanító rész: társadalombírálat
- az ősi egyenlőség számonkérése
- felsorolja a társadalom bűneit, visszáságait
- példakép: Rousseau
- természetleírás: gyönyörködtetés
- Rousseau hatása
- a társadalomból számkivetett ember a természethez menekül
Rokokó
- Barokk túlhajtása vallási célzattól függetlenedve
- Franciaországban kezdődik: politikailag vesztett, de jólétét és biztonságérzetét megőrző arisztokrácia stílusa
- Egyéni boldogságvágy, idillkeresés
- Jellemző műfajai: tündérjáték, vígeposz, dal
- Jellemzői: kecsesség, könnyedség, játék, derűs irónia, kicsinyítés, erős zeneiség, képiség, szelíd báj, könnyed gúny
- Példakép: anakreoni költészet
- Képviselői még: Voltaire, Goethe
- Csokonai tudatosan ír ilyen stílusban: nem az érzelem a döntő, hanem a tudatos formai tökéletességre való törekvés (rím, verselés)
- Tartózkodó kérelem (1803):
- szimultán verselés
- tiszta rímek
- zeneiség
- szerelmi téma
- alapja: „a szerelem tűz” metafora
- érzések, kívánságok
Szentimentalizmus
- Empirizmusból alakult ki
- Polgárság szellemi lázadása a személyiséget gúzsba kötő feudális rend ellen
- Jellemzői: érzelmek előtérbe állítása, lelki folyamatok, világ szubjektív értelmezése
- Műfajok jellemzői keverednek
- Szereplők érzelmekben gazdagok, de cselekvésre képtelenek (csak szenvedni és lemondani tudnak)
- Képviselői még: Richardson, Rousseau, fiatal Goethe, William Blake, Kármán József
- A reményhez (1803):
- Lilla-románc lezárása, elbúcsúzik minden lényegestől
- keresztrím
- szerkezet:
- megszólítja a megszemélyesített reményt, dialógus helyett fájdalmas monológ
- tavaszi virágoskerthez hasonlítja az életét, rokokó
- kert téli pusztulásához hasonlítja élete sivárságát
- reménytelenség kiteljesedése a halálvággyal
- 1. és 4. versszak: tartalmi és érzelmi párhuzam
- 2. és 3. versszak: hangulati ellentét
- A Magánossághoz (1798):
- elégikus óda
- új strófaszerkezet: 11-8-11-8-11-11-8-8
- kereszt és páros rím
- szerkezet:
- 1. vsz.: megszólítja a megszemélyesített magányt
- 2-3. vsz.: tájleírás: magány lakhelye
- 4-5. vsz.: ellentét-világ leírása
- 6-7. vsz.: magány áldásai
- 8-9. vsz.: poéta és magányosság jó kapcsolata
- 10-11. vsz.: a halál a legteljesebb magányosság, óhajtja a halált
- A tihanyi Ekhóhoz (1803):
- elégikus óda
- szerkezet:
- 1-2. vsz.: saját élethelyzet, segélykérés
- 3-6. vsz.: általánosítja a problémáját
- 7-10. vsz.: felülkerekedik a problémán, utókorban bízik, hogy majd megérti művészetét
Népiesség
- Jellemzői: eszménye az ember és természet összhangja
- Hangneme: közvetlen, költői képek a népéletből
- Nyelvezete: élőnyelvi jelleg, naiv hétköznapiság, tájszók, szólások, közmondások beépítése, egyszerű mondatformák, mindennapi beszédet imitálják
- Költészetének második szakaszában jellemző, de fiatalon is tudatosan alkalmazza
- Népdalok hatása érződik: virághasonlatok, virágmetaforák
- Szegény Zsuzsi a táborozáskor:
- helyzetdal: paraszti élet egy fájdalmas helyzetét ábrázolja
- virágmotívumok, felkiáltások, rövid versszakok, érzelmek telítettsége
- páros rím, hangsúlyos verselés
- Petőfi-előzmény
- Jövendölés az első oskoláról a Somogyban:
- erős társadalomkritika: ország és parasztság nyomorúságos helyzete
Epikus, drámai alkotások
- Dorottya vagyis a dámák diadala a Fársángon (1799): vígeposz eposzi kellékekkel, szatirikus hang, nyelvi humor, elítéli az idegen szokások felvételét, a pazarlást
- Cultura vagy Pofók: dráma, idegenmajmolás kicsúfolása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése