Csokonai Vitéz Mihály: felvilágosodás irányzatai

Csokonai Vitéz Mihály

(1773-1805)

A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, akinek a verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. Beceneve: „cimbalom”: a költészet hangszerének minden húrján tudott játszani.

Élete

• 1773-ban született Debrecenben
• apja korán meghal, anyja művelt asszony
• tanul Debrecenben, Kiskunhalason, Sárospatakon
• könyveiből próbál megélni, mecénásokat keres
• kiadja Pozsonyban a Diétai magyar múzsa c. folyóiratot (Széchényi Ferenc támogatta)
• Komáromban megismerkedik Vajda Júliával: verseiben Lilla, szülők nem engedik a házasságot
• egy ideig Csurgón helyettes tanár
• bolyong az országban: meglátogatja Kazinczyt, visszatér Debrecenbe
• kiújul tüdőbaja
• 1805-ben tüdőgyulladást kap, belehal

Klasszicizmus

• Filozófiai háttere: racionalizmus
• Jellemző műfajai: eposz (vígeposz), tanmese (fabula), nevelődési regény (fejlődésregény), államregény, óda
• Jellemzői: értelem elsődlegessége, kevés érzék a korok és helyek sajátosságai iránt, vonzódik az eszményi tájakhoz, ember felett áll az isten, nem keverik a műfajokat, hangulatokat
• Célja: tanítás (sententia), gyönyörködtetés (pictura): erkölcs + szépség
• Az estve (1794):
• tanító-leíró óda
• negatív leírás, keretes szerkezet
• versforma: páros rímű tizenkettes
• szerkezet:

1. természetleírás: romlatlan természet, alkony, gyönyörködtetés

• hangulata: „vidám melancholia”
• eszközök: színek megjelenítése, hanghatások, megszemélyesítés, alliteráció, rokokó természetleírás

2. tanító rész: társadalombírálat

• az ősi egyenlőség számonkérése
• felsorolja a társadalom bűneit, visszáságait
• példakép: Rousseau

3. természetleírás: gyönyörködtetés

• Rousseau hatása
• a társadalomból számkivetett ember a természethez menekül

Rokokó

• Barokk túlhajtása vallási célzattól függetlenedve
• Franciaországban kezdődik: politikailag vesztett, de jólétét és biztonságérzetét megőrző arisztokrácia stílusa
• Egyéni boldogságvágy, idillkeresés
• Jellemző műfajai: tündérjáték, vígeposz, dal
• Jellemzői: kecsesség, könnyedség, játék, derűs irónia, kicsinyítés, erős zeneiség, képiség, szelíd báj, könnyed gúny
• Példakép: anakreoni költészet
• Képviselői még: Voltaire, Goethe
• Csokonai tudatosan ír ilyen stílusban: nem az érzelem a döntő, hanem a tudatos formai tökéletességre való törekvés (rím, verselés)
• Tartózkodó kérelem (1803):
• szimultán verselés
• tiszta rímek
• zeneiség
• szerelmi téma
• alapja: „a szerelem tűz” metafora
• érzések, kívánságok

Szentimentalizmus

• Empirizmusból alakult ki
• Polgárság szellemi lázadása a személyiséget gúzsba kötő feudális rend ellen
• Jellemzői: érzelmek előtérbe állítása, lelki folyamatok, világ szubjektív értelmezése
• Műfajok jellemzői keverednek
• Szereplők érzelmekben gazdagok, de cselekvésre képtelenek (csak szenvedni és lemondani tudnak)
• Képviselői még: Richardson, Rousseau, fiatal Goethe, William Blake, Kármán József
• A reményhez (1803):
• Lilla-románc lezárása, elbúcsúzik minden lényegestől
• keresztrím
• szerkezet:

1. megszólítja a megszemélyesített reményt, dialógus helyett fájdalmas monológ
2. tavaszi virágoskerthez hasonlítja az életét, rokokó
3. kert téli pusztulásához hasonlítja élete sivárságát
4. reménytelenség kiteljesedése a halálvággyal

• 1. és 4. versszak: tartalmi és érzelmi párhuzam

• 2. és 3. versszak: hangulati ellentét
• A Magánossághoz (1798):
• elégikus óda
• új strófaszerkezet: 11-8-11-8-11-11-8-8
• kereszt és páros rím
• szerkezet:

1. 1. vsz.: megszólítja a megszemélyesített magányt
2. 2-3. vsz.: tájleírás: magány lakhelye
3. 4-5. vsz.: ellentét-világ leírása
4. 6-7. vsz.: magány áldásai
5. 8-9. vsz.: poéta és magányosság jó kapcsolata
6. 10-11. vsz.: a halál a legteljesebb magányosság, óhajtja a halált

• A tihanyi Ekhóhoz (1803):

• elégikus óda
• szerkezet:

1. 1-2. vsz.: saját élethelyzet, segélykérés
2. 3-6. vsz.: általánosítja a problémáját
3. 7-10. vsz.: felülkerekedik a problémán, utókorban bízik, hogy majd megérti művészetét

Népiesség

• Jellemzői: eszménye az ember és természet összhangja
• Hangneme: közvetlen, költői képek a népéletből
• Nyelvezete: élőnyelvi jelleg, naiv hétköznapiság, tájszók, szólások, közmondások beépítése, egyszerű mondatformák, mindennapi beszédet imitálják
• Költészetének második szakaszában jellemző, de fiatalon is tudatosan alkalmazza
• Népdalok hatása érződik: virághasonlatok, virágmetaforák
• Szegény Zsuzsi a táborozáskor:
• helyzetdal: paraszti élet egy fájdalmas helyzetét ábrázolja
• virágmotívumok, felkiáltások, rövid versszakok, érzelmek telítettsége
• páros rím, hangsúlyos verselés
• Petőfi-előzmény
• Jövendölés az első oskoláról a Somogyban:
• erős társadalomkritika: ország és parasztság nyomorúságos helyzete

Epikus, drámai alkotások

• Dorottya vagyis a dámák diadala a Fársángon (1799): vígeposz eposzi kellékekkel, szatirikus hang, nyelvi humor, elítéli az idegen szokások felvételét, a pazarlást
• Cultura vagy Pofók: dráma, idegenmajmolás kicsúfolása