Rómeó és Júlia motívumai és továbbélése

Rómeó és Júlia motívumai és továbbélése

Ősnovella

Az ősnovella az 1420-1476 közt élt Masuccio Salernitano műve: A sienai szerelmesek. Itt a szerelmeseknek még más a neve: Mariotto Mignanelli és Gianozza Saraceni. A családok ellenségeskedéséről szó sincs; egy összetűzés alkalmával akaratlanul elkövetett gyilkosság választja el a házaspárt. A fiatal férjet száműzik, leánynak vélt feleségét máshoz akarják kényszeríteni. Következik a jól ismert álomital-motívum, egy megfizetett Augustinus barát, s a szörnyű véletlen, mely a megoldást tragikussá teszi. A hazájába visszatért fiatalembert kivégzik, hitvese rövidesen meghal egy sienai kolostorban.

A következő feldolgozó, Luigi da Porto, már a Romeo e Giulietta nevet adja hőseinek; reá támaszkodik Matteo Bandello (1485-1560). Shakespeare közvetlenül Arthur Brooke Romeus and Juliet című elbeszélő költeményéből merít.

Motívumok korábbi művekben:

• Xenophónnál jelent meg a kényszerházasság és az álomital motívuma
• Dante Isteni színjátékában a Montecchi-Capelletti családok konfliktusáról tesz említést
• Boccaccio a Dekameronban felhasználja Dante történetét
• Salernitano (olasz humanista) összekapcsolja a családi viszályt a szerelmi bonyodalommal

Shakespeare:

Rómeó és Júlia:

A szeretet és a gyűlölet a témája Shakespeare fiatalkori művének a Rómeó és Júliának. Valószínűleg 1594 és 1596 körül keletkezhetett. A tragédia középpontjában a szerelem áll, az új típusú reneszánsz által felfedezett és hirdetett testi-lelki viszony. Itt hitvesi szerelemről van szó ami a középkorban addig ismeretlen volt hisz a házasságkötés eddig a családok közötti megegyezéseken alapult. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel, önkéntelenül is a reneszánsz jellegű szabadságvágy hordozói, hősei lesznek. A főszereplők itt nem átlagon felüli emberek, ábrándos, kamasz, lobbanékony fiatalember az egyik és egy 14 éves lány a másik. A kettejükben fellobbanó rendkívüli erejű szenvedély teszi őket tragikus hőssé. Már a prológus-szonett is a balsejtelmek atmoszféráját festi fel. A mű egészén végigvonul a halál és a szerelem összefonódása. Shakespeare olyan világot ábrázol amely halálra ítéli a szerelmet.

A mű alapját képező ellentétekről és a vátozásokról:

	KÖZÉPKOR	RENESZÁNSZ
emberről:	az ember nem fontos, a test sanyargatásra való	földi lény; fontos a boldogság, a tudás, az öröm; harmónia keresése
értékről:	természet, lelki üdvözülés, példás élet	szabályok felrúgása, tudás, illendő viselkedés, társadalmi pozíció
életről:	aszketikus életmód, halálra vágyás (üdvözülés)	haláltól való félelem, élet évezése; ha a Földön nincs boldogság, akkor a túlvilágon
tudásról:	hét szabad művészet, skolasztika	egyetemek; az okosak tisztelete
házasságról, családról:	érdekházasság, vagyoni vagy egyéb érdekek; alá-fölé rendeltség	fontos a család szerepe, a szeretet, szabad választás; egyenrangúság
törvényről:	önbíráskodás	szabályozott rend

Feldolgozás, továbbélés:

A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó és Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.

Magyar vonatkozás:

A Rómeó és Júlia a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió Shakespeare-adaptációja, a magyar származású George Cukor rendezte, a főszerepben Leslie Howard és Norma Shearer látható. A The New York Times beválasztotta Minden idők legjobb 1000 filmje közé.^[1] A filmet négy kategóriában jelölték Oscar-díjra.

1996-os Leonardo de Capriós feldolgozás:

A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát Claire Danes alakította. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik. A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefool című dala^[2] vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása.

A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát Claire Danes alakította. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik. A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefool című dala^[2] vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása.

Zene, balett

A Rómeó és Júlia a zenei világra is nagy hatást gyakorolt. Legalább 24 opera íródott rá, a legkorábbi 1776-ból Georg Anton Benda Romeo und Julie című műve, mely a cselekmény egy részét elhagyja, és boldog véggel zárul. A legismertebb Charles Gounod 1867-ben írt Roméo et Juliette című operája, melynek librettóját Jules Barbier és Michel Carré írta. A mű rendkívül pozitív kritikákat kapott és ma is gyakran színpadra viszik.

Hector Berlioz Roméo et Juliette című szimfóniáját 1839-ben mutatták be. Csajkovszkij Rómeó és Júlia című zenekari fantáziája igen ismert, az azonos című balett zenéje is egyben. Csajkovszkij ugyanazt a zenei témát alkalmazta a bál- és az erkély-jelenetben, Júlia hálószobájában és a kriptában is, ezt az elrendezést később többen is követték; Nino Rota az 1968-as film zenéjében alkalmazta. Más zeneszerzőket is megihletett a darab: Johan Svendsen 1876-ban írta Romeo og Julie című művét, Frederick Delius és Wilhelm Stenhammar is komponált ebben a témában.

A legismertebb balettverziót Szergej Szergejevics Prokofjev írta eredetileg a Marriinszkij Balettegyüttes részére; mivel azonban megváltoztatta a darab végét, a verziót elutasították – majd újra elutasították a kísérletező zenei világa miatt. Később egyre népszerűbb lett, többek között 1962-ben John Cranko, 1965-ben pedig Kenneth MacMillan is készített hozzá koreográfiát.

A színmű a dzsesszzenészeket is megihlette. A darab a popzenére is hatással van, merített belőle a The Supremes, Bruce Springsteen, Tom Waits és Lou Reed is. A leghíresebb dal Dire Straits Romeo and Juliet című felvétele. Kálloy Molnár Péter A nő után című első lemezén jelent meg Erkély-jelenet című száma melynek címe és szövege is utalásokat tesz a drámára.

A leghíresebb musicaladaptáció a West Side Story, melynek zenéjét Leonard Bernstein, szövegét Stephen Sondheim írta. A darab 1957-ben debütált a Broadway-n, 1958-ban pedig a West Enden, majd 1961-ben népszerű filmváltozata is elkészült. A történet ezúttal New York-ban játszódik, a viszály pedig két utcai banda között folyik.

Más musical-feldolgozások is születtek, például Terrence Mann és Jerome Korman 1999-es William Shakespeare's Romeo and Juliet című rockmusical, Gérard Persgurvic 2001-es, Roméo et Juliette, de la Haine à l'Amourcímű műve és Riccardo Cocciante 2007-es Giulietta & Romeo-ja.