Katona József
(1791-1830)
Nemzeti drámánk írója, reformkor jelentős alakja. Foglalkozott a drámaírással, de színészkedett is, ügyvédként dolgozott.
Élete
- Kecskemét, polgári család
- Szegedi, majd pesti egyetem: jog
- Színháznak dolgozik álnéven
- Szerelme: Széppataki Róza
- Visszatér Kecskemétre: belefogott a város történetének megírásába
- Hirtelen meghalt szívszélhűdésben
Bánk bán
- Keletkezés:
- 1814. erdélyi folyóiratban drámapályázat a Kolozsvári Színház avatására
- 1815. első változat: nem méltatták
- 1819. Bárány Boldizsár javaslatára javított változat
- 1820. megjelenés
- Források:
- Bonfini krónikája
- Heltai műve
- Témát többen feldolgozták már előtte, pl. Kisfaludy Károly.
- Drámaszerkezeti források:
- ókori görög dráma: összeütközés, rövid cselekmény, kevés szereplő
- Shakespeare: jellemábrázolás
- Schiller: cselekmény szerteágazása, tömörítés, indulatok
- Felépítés:
- prológus + 5 szakasz
- in medias res
- fokozás: 4. a legerősebb
- Szerkezet:
- előkészítés: alapszituáció; király és Bánk nincs itthon, Gertrudisz uralkodik, Ottó csábítási kísérletei, főurak lázongása
- bonyodalom: konfliktusok; Bánk hazatér, események felgyorsulnak, összekapcsolódnak a magán- és közéleti események, Bánk lecsillapítja a lázongókat, de elveszíti családi boldogságát, Bánk későn érkezett: Ottó már végrehajtotta tervét, Melindán őrület jelei, Tiborc megjelenik
- tetőpont: legnagyobb konfliktus; Gertrúd szobájában Bánk felelősségre vonja a királynét, meggyilkolja
- késleltetés: retardáció; hiábavaló próbálkozás a tragédia elkerülésére, összeesküvők megjelenése, gyilkosság leírása
- megoldás: katasztrófa; király hazatér, Bánk bizonyítani akarja jogosságát, igazat ad neki a király, Bánk mégis összeroppan: Melinda halála, lázadók megátkozzák az orvul gyilkolót, királynő Melinda-ügyben vétlen volt
- Események menetét a magán- és közélet határozza meg:
- magán- és közéleti: 1. és 5.
- közéleti: 2. és 4.
- magánéleti: 3.
- Jellemek:
- Bánk köre: szabadság és nemzeti függetlenség; Melinda, Tiborc, Mikhál bán, Simon bán, Petur bán
- Gertrudisz köre: széthulló, idegen uralom megtestesítője; Ottó, Biberach, Izidóra
- Endre köre: megoldást hozók, igazságosak; Myska bán, Solom mester
- Szereplők:
- Melinda: szép, fiatal, hűséges, hiszékeny, nyugodt vidéki életet kedveli, nem viseli el a tragédiáját
- Gertrúd: határozott, uralkodásra termett, elfogult saját nemzetével, Ottót megveti, de tettét nem ellenzi, megjegyzései kétértelműek, cinikus, nem hallgat másokra, gőgös, kiprovokálja saját halálát
- Izidóra: szerelmes Ottóba, visszahúzódó, támogatja a királynét
- Petúr bán: indulatos, hamar lecsillapítható, eszméje mellett kitart
- Bánk bán: érzékeny, gyanútlan, Melinda az életének legfőbb értéke, nagyúr helyett, mint ember cselekszik, a haza és a becsület érdekében cselekszik, belső küzdelem: megölheti-e a királynét, vállalja tettét, lelkileg halott, de erkölcsileg nem bukott el, család- és hazaszerető, köz- és magánéletét nem tudja összeegyeztetni, vívódik, tipikusan romantikus ember
- Ottó: leghitványabb, gyáva, tisztességtelen, nincsenek őszinte érzései, visszaél hercegi rangjával
- Biberach: haszonleső, lézengő, jellemtelen, csak halála pillanatában őszinte, embergyűlölő, cinikus
- Tiborc: őszinte, hűséges Bánkhoz, nép szószólója
- Endre: jószívű, igazságos, megértő, törvénytisztelő
- Bánk bán összeomlásának lépcsői:
- hazahívják
- nem tudja megakadályozni Ottó tettét: Melinda elvesztése
- jelszó: Melinda
- Tiborc panasza
- királyné számonkérése, megölése
- vállalja a gyilkosságot: király felmenti
- Melinda halála
- Petúr elátkozza a gyilkost
- a királyné ártatlan volt Melinda elcsábításában
- nem oldotta meg a nép problémáit és Melindát is elveszítette
- Értelmezések:
- Gyulai Pál: Bánk tette bűn: büntetés jár érte, Melinda halálát is ő okozta közvetve
- Arany János: Gertrúd bűnös kétértelmű beszéde miatt, Bánk is bűnös: nádorként ilyet nem tehetne
- Barta János: Bánk Melindával szemben követ el vétséget
- Sőtér István: Bánk nem bűnös: erkölcsi indíték
- Dráma nyelvezete:
- gyors tempó, hangulatváltások
- Bánk bán: emelkedett, patetikus, szenvedélyes
- Tiborc: egyszerű
- Biberach: cinikus, fölényes
- Gertrúd: emelkedett
- Ottó: hamis szentimentalizmus
- Kritikák: siker csak a szerző halála után
- Első bemutató: 1833. Kassa, majd 1834. Kolozsvár, 1839. Nemzeti Színház
- 1836. Arany János: Kisfaludy művénél jobb
- 1839: Vörösmarty: elmarasztalja
- 1839: Széchenyi: rossz, veszedelmes tendencia
- 1840: Erdélyi János: „Egyetlenünk a maga nemében.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése