Kafka - Az avantgard irányzatai

Az avantgárd irányzatai

(Franz Kafka: Az átváltozás)

Avantgárd

• A 20. század első évtizedeiben jelentkező újító művészeti irányzatok összefoglaló neve (másik elnevezés: modernizmus).
• Az avantgárdhoz azokat a körülhatárolt esztétikai, filozófiai, sokszor politikai programmal rendelkező áramlatokat, irányzatokat soroljuk, amelyek ember és ember, ember és természet megváltozott viszonyrendszerére keresik a választ, s eközben rendszerint mozgalomszerűen alakítanak alkotó csoportot, amely gyakran összművészeti és nemzetközi is egyúttal.
• Létrejöttének okai:

• századforduló dekadenciája
• polgári elidegenedés
• megingott a hagyományos vallásos világnézetbe vetett hit: az emberek kételkedni kezdtek a tudományok mindenhatóságában
• keresik a kapcsolatot a baloldallal.

• Két nagy csoport:

• intellektuális, gondolati: pl. kubizmus, aktivizmus
• érzelmi, indulati: pl. futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus.

Az epika változása

• A XX. század erős filozofikussága miatt a műnemek változásokon mennek keresztül.
• A modern regény előfutára Dosztojevszkij → az emberi világot külső teljességében képtelenség ábrázolni, így a cselekményről a hangsúly a hősök belső állapotára került.
• A regény szerkezeti megváltozásának oka: írói bizalmatlanság a közvetlen tapasztalással és megfigyeléssel szemben. A változás két iránya:

• a regény intellektualizálódása: tipikus műfaja az esszéregény, ahol az események helyett a gondolatok válnak meghatározóvá: filozófiai eszmefuttatások, elmélkedések (pl.: Thomas Mann: Varázshegy)
• a regény szubjektivizálódása: teljesen háttérbe szorult a cselekmény, tele van belső monológokkal (pl.: Franz Kafka: Átváltozás).

• Az időszemlélet is eltér az eddigitől:

• történelmi idő: amit megélünk
• tiszta idő: belsőnkben, amit elképzelünk.

• Időfelbontás: különböző idősíkok kerülnek egymás mellé.

• Nézőpontváltás: ugyanannak a dolognak, eseménynek, személynek több szereplő szempontjából való megvilágítása.
• Szimultánizmus technikája (montázstechnika): térben egymástól távol eső, de egy időben lejátszódó események vagy időben egymástól távoli mozzanatok meglepő összekapcsolása.

Franz Kafka

(1883-1924)

Az elidegenedést, az elmagányosodást legjobban látó író.

Műveinek jellemzői

• profetikus író: nem megjósolja a jövőt, hanem szuggesztív
• műveinek középpontjában a kisember sorsa áll (csinovnyik):

• a hivatali gépezet személytelen hatalma alá kerül, egyedüllét és félelemérzet, folyamatos rossz közérzet jellemzi
• magányosan él egy olyan gépezetben, amelyet nem ért és megöli az emberi lényeget
• állandóan bűntudatot érez, amiért a gépezet csavarjává vált
• nem hiszi, hogy ettől az élettől meg tud szabadulni → vagy elvonul, elszakad vagy kapcsolatot keres, mert gyenge ahhoz, hogy önmagát meg tudja valósítani

Ábrázolásmódja

• kerüli az írói megnyilatkozásokat, a hős szempontjából ábrázol
• abszurd világot jelenít meg: szorongásos álomvilág
• metaforikus nyelvhasználat → a képtelenségről úgy ír, hogy meg sem kérdőjelezzük
• látásmódja groteszk
• művei többértelműek és parabolikus szerkesztésűek (példázatszerűség)

Átváltozás

• Keletkezés: 1912
• Főszereplő: Gregor Samsa
• Kezdés: in medias res: egy nap úgy ébred, hogy féreggé változott
• Képtelenség, de mégis természetes dologként írja le
• A fantasztikumba és az abszurditásba jó adag irónia is vegyül: az író távolságtartó előadásmódba ellentétes esztétikai minőségeket vegyít, tragikumot és komikumot
• Gregor:

• átlagon aluli életet él, magányos, családját ő tartja el, nincsenek barátai, nem történik vele semmi
• munkáját nem szereti, de muszáj csinálnia
• hirtelen átváltozik, de nem derül ki, hogy miért → mindenki azt gondol róla, amit akar

• Szimbólumok:

• átváltozás → változni akarás; féreghez méltó szürke életet él
• almadobálás → bottal verés
• rothadó alma → lelki sebek
• apja ruhája → bürokratizmus, kétféle valóság egybejátszása
• üres szoba → lelke üres, magány, társtalanság
• ablakból látott szomszéd ház → külvilág kérlelhetetlensége

• A felismerés fokozatai:

• megijed, hogy lekési a vonatot
• nyugtatja magát, hogy ez csak egy átmeneti állapot, majd elmúlik
• közeledni próbál családjához, de azok félnek tőle
• rádöbben, hogy egyedül maradt és hogy jóval régebben elhagyta már ezt a világot
• elbújik szobájában, hallgatózik, kukucskál, nem tud beszélni

• A család viselkedése:

• szülei kezdettől fogva undorodnak tőle
• húga az egyetlen, aki törődik vele, gondozza, eteti, kinyitja néha az ajtót, átrendezi a szobát, hogy a kedvére tegyen
• később nyűggé válik, mindenki meg akar tőle szabadulni
• rájönnek, hogy kénytelenek nélküle boldogulni → ez gyűlöletet vált ki belőlük
• albérlőt fogadnak, dolgozni kezdenek, apja is újra munkába áll → ismét családfőnek érzi magát

• A novella szerkezete:

1. fejezet: a változás hatásai a környezetre
2. fejezet: a család próbálja elfogadni a változást, de nem sikerül
3. fejezet: a család lemond Gregorról és a végén ő is lemond saját életéről → meghal /húga hegedülése döbbenti rá a zene fontosságára/

• Látásmód:

1. fejezet: Gregor szemszögéből
2. fejezet: a család szemszögéből
3. fejezet: kívülről látjuk → az író szemszögéből

• Az átváltozás értelmezése:

• apa-fiú konfliktus: az apa azt akarja, hogy fia olyan legyen, mint ő
• teljes elmagányosodás, társtalanság, kiszállás a külvilágból
• a szürke ember bezárkózása, személyiségének eltorzulása
• a társadalmi léten aluli életet élt → azt kapta, amit megérdemelt → amikor féreggé válik, akkor válik igazán emberré és elkezd emberként gondolkozni
• lázadás, üzenet a külvilágnak