2010. május 25., kedd

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós

(1620-1664)

A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török ellen harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.

Élete

  • Csáktornyán vagy Ozalyn született, Horvátország, arisztokrata család (családnevük a horvát Zerin vagy Zrin várából vezethető le)
  • Apja végrendeletében fiai gyámja a király (testvére Péter)
  • Nevelőjük Pázmány Péter, jezsuita neveltetés, tanulmányaik: Bécs, Nagyszombat
  • Itáliai utazás, járt a pápánál is
  • Házassága: Draskovich Mária Eusébia (verseiben Viola), második felesége: Löbl Mária Zsófia (korábbi szerelme: Eszterházy Júlia Anna - verseiben Júlia)
  • Katonáskodott: 30 éves háború, I. Rákóczi György elleni hadjárat, sziléziai háború a svédek ellen, 1664-ben téli hadjárat (szentgotthárdi győzelem, vasvári béke..)
  • Célkitűzései: nemzeti hadsereg létrehozása, szervezkedett a Habsburgok ellen
  • Ezután „váratlanul” Csáktornyán egy vadkan megölte….

Művei

  • Tábori kis tracta: katonai kézikönyv rész (nem készült el teljesen)
  • Vitéz hadnagy: több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, tartalma: ideális hadvezér személye
  • Mátyás király életéről való elmélkedés: nemzeti uralkodó típusát mutatja be, példa a független, erős, centralizált magyar állam kiépítésére
  • Az török áfium ellen való orvosság: szenvedélyes hangú röpirat, változatos hangnem, logikus felépítés, téma: az állandó nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvel

Szigeti veszedelem

  • Műfaj: nemzeti műeposz
  • Keletkezés: 1645-46
  • Latin cím: Obsidio Sigetiana
  • Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos:
    • maga állította össze a kötetkompozíciót:
          1. Szerelmes versek
          2. Filozófiai, erkölcsi témájú epigrammák (az eposzt felépítő bűnök és erények szerepelnek bennük)
          3. Szigeti veszedelem (=Zrinyiász)
          4. Feszületre: óda, vallásos számvetés
          5. Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése
    • cím értelmezése: szirén = költő
    • címlapja is sajátosan barokk:
    • a háborgó tengeren a szerencse által ide-oda hányódó élethajó motívuma
    • a hajóban páncélban és sisakban ül Zrínyi, akit két szirén próbál eltántorítani útjától
    • a hajó dagadó vitorláján egy szalag: kötet címe és egy latin idézet: Sors bona, nihil aliud. (Jó szerencse, semmi más.)
  • Forrásai: Vergilius: Aeneis, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, korabeli históriás énekek, homéroszi művek (Iliász, Odüsszeia)
  • Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)
  • Alapkoncepció: a magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás. Isten kilátásban helyezi a büntetés feloldását is, ha megtérnek a magyarok. Az óriási török létszámmal szemben a szigeti védőseregben igen kiváló erények testesülnek meg, ezért a magyarság pártjára vonja Istent.
  • Barokk eposz jellemzői:
    • Megtartja a naiv eposz jellemzőit (saját korának mutat példát egy múltbeli történelmi eseménnyel) és az eposzi kellékeket
    • Szubjektívebb
    • Keresztény hit jegyébe született: pl. a múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)
    • Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krisztus katonája)
    • Háborújuk szent háború → haláluk a vértanúság rangjára emelkedik, így megvalósítja a költő a keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját, Krisztus követését (Imitatio Christi)
    • Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel (lásd: alapkoncepció)
    • Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)
    • Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
    • Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet
  • Szerkezet:
            1. 1-6. ének: ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll
            • 1. ének:
              • eposz eszmei megalapozása
              • ábrázolja és bírálja a magyarországi viszonyokat
              • Szulejmán elindul → ellenség nagyságának hangsúlyozása, hangoztatja, hogy a török tábor ereje nem a vezérekben, hanem a tömeg erejében rejlik
              • tartalmaz 3 eposzi kelléket: invokáció, porpozíció, enumeráció
              • Zrínyi lelkesítő beszéde
            • 2. ének:
              • hadsereg felszerelésének bemutatása: kitűnő fegyverzet → fokozza az ellenség nagyságát, de a helyzet nem reménytelen, ha a magyarok megtérnek: Isten akkor megbocsát
              • Szulejmán: méltóság, okos, vitézség, kegyetlen zsarnok, önző dicsvágy, embertelen magány
              • Zrínyi: hazaszeretet, erkölcsi fölény, bátor, leleményes, jó katonai képesség, tudatos, elszánt, felelősségérzet, egy eszmei ország eszmei vezetője (feszület előtti imádkozás → végzetes eposzi hős)
              • törökök: óriási tömeg, nagy katonai felkészültség, de csak a zsákmányszerzés és a zsarnoki kényszer tartja őket össze
              • magyarok: kis létszám, bátorság, bajtársiasság, kiemelkedő katonai képességek → követendő példaképek, emberi vonások → hitelesség alátámasztása
            • 3. ének:
              • siklósi csata: előkészíti a valódi csatát
              • megismerjük alaposabban a két sereget csatában
              • Zrínyit előzetesen bemutatja csatában
              • hangsúlyozza a várvédők elszántságát és győzelembe vetett hitét
              • öli a törököket → kiegyenlítődés, török önbizalmának csökkentése
              • bemutatja a török hibákat: ellenség lebecsülése, éberség hiánya, elbizakodottság
            • 4. ének:
              • seregszemle a siklósi győzelem után
              • török pánik
              • Zrínyi készülődik
            • 5. ének:
              • magyar seregszemle (enumeráció): vitéz Farkasics, okos Alapi
              • Zrínyi elbúcsúzik fiától (apai oldal)
            • 6. ének:
              • megérkezik a török előhad
              • Almás-pataknál magyar győzelem
            1. 7-13. ének: ostrom leírása, fő cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének bemutatása
            • 7. ének:
              • megérkezik a teljes török had
              • Farkasics meghal, Demirhám ás Deli Vid párbaja
            • 8. ének:
              • a török vezér bemutatása
            • 9. ének:
              • Jurasics és Radivoj halála (Aeneisből vette át)
            • 10. ének:
              • szerkezeti tetőpont (nem arányos elrendezés)
              • ostromének
              • Zrínyi hősiességének leírása
            • 11. ének:
              • legjobb törökök bemutatása
              • Rusztán és Delimán jó barátok, de Rusztán feleségét (Cumilla) Delimán is szereti → széthúzás
              • másodszor is összecsap Demirhám és Deli Vid: Deli Vid megöli Demirhámot
            • 12. ének:
              • Delimán és Cumilla tragikus szerelme: megszöknek, de Cumilla meghal, Delimán visszamegy meghalni
            • 13. ének:
              • Borbála és Deli Vid szerelme: Deli Videt elfogják, Borbála beöltözik töröknek és visszaszerzi
            1. 14-15. ének: történelmi valóság → vereség
            • 14. ének:
              • barokk eposz összes jellemzője megtalálható benne
              • csodás elemek felvonultatása
            • 15. ének:
              • a törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat
              • kirohanás
              • fizikai halál, de erkölcsi győzelem
  • Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím

  • Befejezés:
    • fizikailag elbuknak a magyarok (történelmi tény), de erkölcsileg győzelmet aratnak
    • keverednek a reális és irreális elemek: életszeretet, halálfélelem, hazaszeretet, szerelem – mesebeli bátorság, óriási erő, végzetszerűség
    • az egész művön végigvonuló alapeszme újra felerősödik: önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio Christi
  • Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt; konkrét utalás a jelen és jövő feladataira

Barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben

  • Aránytalan szerkezet
  • Meggyőzni akar: mire az ostrom elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a magyarok erkölcsi fölénye
  • Keresztény motívumok. invokáció Szűz Máriához, Jézus, angyalok szerepeltetése, feszület előtti imádkozás
  • Meglepetés, szellemes megoldások kedvelése: versszakok száma=ostrom évszáma: 1566
  • Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio Christi), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket
  • Szerencse (fortuna habilis=forgandó szerencse), váratlan fordulatok (pl. postagalamb)
  • A hihetetlent is el akarja hitetni
  • Epizódokra fektetett hangsúly: végső mondanivaló erősítése
  • Barokk hérosz megjelenítése: keresztény önfeláldozás, mártírság, Imitatio Christi
  • Zrínyi halálának és megdicsőülésének látomásos megéneklése

4 megjegyzés:

Rendszeres olvasók