2010. május 25., kedd

Radnóti Miklós eclogái

Radnóti Miklós

(1905-1944)

Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.

Élete:

  • 1905: Budapest, zsidó értelmiségi család
  • 12 éves korától nagybátyja neveli
  • 1927: érettségi, majd textilipari főiskola, de már vonzza az irodalom
  • 1930-34: szegedi egyetem
  • 1935. aug.: feleségül veszi élete egyetlen szerelmét, Gyarmati Fannit
  • Zsidó származása miatt 1940-től munkaszolgálatok
  • 1944. szept. 17.: agyonlövik, halála után holttestét megtalálták, verseit eljuttatták barátjának

Újságai:

  • 1928: 2 szám
  • Kortárs: avantgárd, példakép: Kassák
  • Valóság: József Attila indította, munkatárs, majd barát
  • Nyugat: 3. nemzedék tagja

Művei:

  • 1930: Pogány köszöntő:
    • rímtelen expresszionisztikus szabad versek
  • 1931: Újmódi pásztorok éneke:
    • idill: boldogság, harmónia ---- természet, szerelem
    • elégia: szomorúság
  • 1933: Lábadozó szél:
    • idill+lázadás: társadalmi tartalom
    • szabad versek
    • klasszikus időmértékes verselés, strófaszerkezet
  • 1935: Újhold:
    • fenyegetettség állapota: szorongás
    • szerelem, természet – idill
    • Mint a bika: 1933:
      • átmenet
      • bika: pásztorok, fiatal: energikus, gyorsan reagál, idős: megfontolt, tapasztalt, óvatos
      • hasonlat
    • Kortárs útlevelére: 1934:
      • kötetzáró
      • párhuzam a Mint a bikával
      • 3 lehetőséget ad:
        • vadmacska: önvédelem (talán túlél)
        • sár: behódoló (biztosabb a túlélés)
        • lázadás, küzdelem: kicsi a túlélés esélye, de Radnóti ezzel ért egyet, a jövőért küzd
  • 1936: Járkálj csak, halálraítélt!
    • központi gondolat: halálközelség
    • kettőség: otthoni idill ↔ valóság (fasizmus)
    • fenyegetettség belejátszik az idillbe
    • lezáródik az avantgárd korszaka: teljesen visszatér a kötött formákhoz
    • klasszicizálódik: az életben minden kaotikus és zűrzavaros – versei ezért szabályosság válnak---„legalább ott legyen rend”
    • Járkálj csak, halálraítélt!
      • 1. vsz.: macska hasonlat, rémület
      • 2. vsz.: borzalom és veszedelem, sziszegő hangok
      • 3. vsz.: mostani követelmény megfogalmazása, tisztaéletűség
      • 4. vsz.: úgyis meghal, de közben harcol is
  • 1938: Meredek út:
    • telítődik ellenséges indulatokkal az idilli táj, rém-iszonyat mindenütt jelen van
    • teljes visszatérés a klasszicizmushoz
    • az antikvitás verselése: hexameter
    • eclogák
  • 1946: Tajtékos ég:
    • posztumusz kötet
    • verseket ő állította össze
    • halála megakadályozta megjelenésüket
    • Pl.: Á la recherche…(számba veszi a múltat, lemondó), Erőltetett menet (kétségbeesett, de elszánt), Razglednicák (menetelés gyötrelmeiről)

Eclogák:

  • Theokritosz pásztorokról szóló drámai életképeit nevezte idillnek, majd Vergilius irt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae (görög szó, jelentése: szemelvény) címmel váltak ismertté
  • Idill és ekloga összemosódott: a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolása
  • Idill: kellemesen harmonikus állapotot, boldogságkeresést jelöl
  • Műfaji meghatározás: Olyan költemény, amely többnyire pásztori környezetben élő vagy oda vágyó emberek szelíd világát, illetve a békés élet utáni vágyakozását fejezi ki; párbeszédes és hexameteres formájú.

Radnóti eclogái:

  • 1937: Felkérték, hogy vegyen részt a Vergilius eclogák magyarra fordításában, elvállalta
  • Címe lett volna: Pásztori Magyar Vergilius
  • Lefordít kilencet és rádöbben, hogy a kor, amiről Vergilius írt, olyan, mint a fasizmus
  • Megírja 1. saját eclogáját
  • Vergilius után csak Radnóti írt eclogákat (8-at), ezek 1938 és 1944 között születtek
  • 1., 2., 4., 8. megőrzi a párbeszédes formát
  • Alkalmanként elrugaszkodik a hexameteres verseléstől, naplószerűen a béke és háború idejét, az ellenállást és a szenvedést írja le
  • Az eclogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében

Első ecloga:

  • Vergilius és Theokritosz hagyományait eleveníti fel
  • A költő és a pásztor párbeszédére épül
  • A pásztor csak itt szerepel, mint beszélgetőtárs
  • Saját maga párbeszéde
  • Monologikus, képzelt dialógus
  • 1938-ban írta, a többit 2-2,5 év szünettel, majd 3-at 44-ben, az utolsót ott, ahol fogva tartották
  • Nyitányvers
  • A pásztor a költő másik énje
  • Egyik felől idill, másik felől háború, fasizmus
  • Költő passzívabb, de nem elkeseredett, optimistább: pozitívan végzi a beszélgetést
  • József Attilát is megemlíti
  • Élni és írni: egyet jelent neki
  • Tölgyhasonlat: költő magatartás: a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie

Második ecloga:

  • Általában hexameterben írt költemény
  • A pilóta (repülő) és a költő dialógusára épül
  • A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg

Harmadik ecloga:

  • A költő monológja a múzsához

Negyedik ecloga:

  • 1943: szenvedélyes szabadságvágy
  • Távolodik a hexameteres soroktól
  • Megtartja még a dialógust
  • Tragikus embersors ábrázolása
  • Párbeszéd: formái: háború, saját sorsa, következmény
  • Itt már érzi, hogy meg fog halni
  • Elsőhöz képest pesszimistább: ettől kezdve minden verse pesszimista
  • A „Hang” bátorít és bizakodik, ő optimistább
  • A haláltudat és az életösztön viaskodik
  • Nosztalgikus: csak a múltban van idill
  • Jellegzetes motívumok: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés

Töredék (Hatodik ecloga):

  • 1934 novemberében Bálint György költő emlékére írja
  • A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg
  • Sokkal többet mondana el, mint amennyit el lehet
  • Anafora
  • Minden versszak egy mondat, egy fontos gondolat: emberi hősiesség, hallgatás, nem behódolás, üldöztetés
  • Jambikus verselés
  • Pontozás: romantika (Anyegin)
  • Mint aki meghalt – túlvilágról szól

Hetedik ecloga:

  • 1944. július
  • Munkatáborban írta: Lager Heidenau
  • Ellentétre épül: idill (otthon, haza) ↔ valóság (láger)
  • Impresszionizmus, klasszicizmus, expresszionizmus
  • Hangulata: elégikus, nosztalgikus, beletörődött
  • Pesszimista, de van némi bizakodás: Fanni
  • Ecloga:
    • Cím
    • Képzeletbeli párbeszéd (nagy belső monológ)
    • Pásztori jelleg nincs
    • Hangnemet megőrzi
    • Hexameter – szimbólum: költészete, kultúra, humánum
  • 1. és 6. vsz.: keret (látod-e): tábor + haza
  • 1. vsz.-ban megjelöli a pontos helyet, időt, sor kerül a környezetrajzra
  • „Látod-e” megszólítás: bizalmas, csöndes hang, a csak egy emberhez szóló beszéd, amely a szerelmi vallomás szavaival zárul
  • Ránehezedik a valóság
  • 2. vsz.: „Mondd, van-e ott haza még, ahol értek e hexameter is?” A hexameter az emberiséget jelentette Radnótinak, a költői szót, a megformáltságot, mely erkölcsi támaszt adott számára
  • 3. vsz.: E/1, a versírást fogalmazza versbe, a lágerben élő költőt rajzolja meg
  • 4.-5. vsz.: tábor, halálérzet
  • 4. vsz.: alliterációk zsongása
  • 5. vsz.: visszatér a verskezdő szögesdrót, a képzelet elröptet, de az ész visszaránt. A szakasz közepén megszólítja a hitvest, de fogalmi szinten olvasójának értelmére hat elsősorban egy keserűen ironikus megállapítással
  • 6. vsz.: keret, újra a tábor látképe. Az utolsó sor egy összefoglaló vallomás, mely kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
  • A haza csak az 1.-2. versszakban jelenik meg – nem tesz ki egy egész versszakot
  • Minden szakasz önálló egység: elindít, kibont és lezár egy-egy képet, de a zárás egyben a következő kép nyitását is előkészíti
  • Emberséget makacsul őrző költő
  • Tudatos önfegyelem
  • Valóság: szenvedés, megalázottság, félelem, reménytelenség, haláltudat

Nyolcadik ecloga:

  • A költő és a próféta párbeszéde, mely a bibliai világra alapozódik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók