Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós

(1620-1664)

A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török ellen harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.

Élete

• Csáktornyán vagy Ozalyn született, Horvátország, arisztokrata család (családnevük a horvát Zerin vagy Zrin várából vezethető le)
• Apja végrendeletében fiai gyámja a király (testvére Péter)
• Nevelőjük Pázmány Péter, jezsuita neveltetés, tanulmányaik: Bécs, Nagyszombat
• Itáliai utazás, járt a pápánál is
• Házassága: Draskovich Mária Eusébia (verseiben Viola), második felesége: Löbl Mária Zsófia (korábbi szerelme: Eszterházy Júlia Anna - verseiben Júlia)
• Katonáskodott: 30 éves háború, I. Rákóczi György elleni hadjárat, sziléziai háború a svédek ellen, 1664-ben téli hadjárat (szentgotthárdi győzelem, vasvári béke..)
• Célkitűzései: nemzeti hadsereg létrehozása, szervezkedett a Habsburgok ellen
• Ezután „váratlanul” Csáktornyán egy vadkan megölte….

Művei

• Tábori kis tracta: katonai kézikönyv rész (nem készült el teljesen)
• Vitéz hadnagy: több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, tartalma: ideális hadvezér személye
• Mátyás király életéről való elmélkedés: nemzeti uralkodó típusát mutatja be, példa a független, erős, centralizált magyar állam kiépítésére
• Az török áfium ellen való orvosság: szenvedélyes hangú röpirat, változatos hangnem, logikus felépítés, téma: az állandó nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvel

Szigeti veszedelem

• Műfaj: nemzeti műeposz
• Keletkezés: 1645-46
• Latin cím: Obsidio Sigetiana
• Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos:

• maga állította össze a kötetkompozíciót:

1. Szerelmes versek
2. Filozófiai, erkölcsi témájú epigrammák (az eposzt felépítő bűnök és erények szerepelnek bennük)
3. Szigeti veszedelem (=Zrinyiász)
4. Feszületre: óda, vallásos számvetés
5. Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése

• cím értelmezése: szirén = költő
• címlapja is sajátosan barokk:
• a háborgó tengeren a szerencse által ide-oda hányódó élethajó motívuma
• a hajóban páncélban és sisakban ül Zrínyi, akit két szirén próbál eltántorítani útjától
• a hajó dagadó vitorláján egy szalag: kötet címe és egy latin idézet: Sors bona, nihil aliud. (Jó szerencse, semmi más.)

• Forrásai: Vergilius: Aeneis, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, korabeli históriás énekek, homéroszi művek (Iliász, Odüsszeia)

• Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)
• Alapkoncepció: a magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás. Isten kilátásban helyezi a büntetés feloldását is, ha megtérnek a magyarok. Az óriási török létszámmal szemben a szigeti védőseregben igen kiváló erények testesülnek meg, ezért a magyarság pártjára vonja Istent.
• Barokk eposz jellemzői:

• Megtartja a naiv eposz jellemzőit (saját korának mutat példát egy múltbeli történelmi eseménnyel) és az eposzi kellékeket
• Szubjektívebb
• Keresztény hit jegyébe született: pl. a múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)
• Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krisztus katonája)
• Háborújuk szent háború → haláluk a vértanúság rangjára emelkedik, így megvalósítja a költő a keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját, Krisztus követését (Imitatio Christi)
• Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel (lásd: alapkoncepció)
• Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)
• Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
• Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet

• Szerkezet:

1. 1-6. ének: ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll
• 1. ének:
• eposz eszmei megalapozása
• ábrázolja és bírálja a magyarországi viszonyokat
• Szulejmán elindul → ellenség nagyságának hangsúlyozása, hangoztatja, hogy a török tábor ereje nem a vezérekben, hanem a tömeg erejében rejlik
• tartalmaz 3 eposzi kelléket: invokáció, porpozíció, enumeráció
• Zrínyi lelkesítő beszéde
• 2. ének:
• hadsereg felszerelésének bemutatása: kitűnő fegyverzet → fokozza az ellenség nagyságát, de a helyzet nem reménytelen, ha a magyarok megtérnek: Isten akkor megbocsát
• Szulejmán: méltóság, okos, vitézség, kegyetlen zsarnok, önző dicsvágy, embertelen magány
• Zrínyi: hazaszeretet, erkölcsi fölény, bátor, leleményes, jó katonai képesség, tudatos, elszánt, felelősségérzet, egy eszmei ország eszmei vezetője (feszület előtti imádkozás → végzetes eposzi hős)
• törökök: óriási tömeg, nagy katonai felkészültség, de csak a zsákmányszerzés és a zsarnoki kényszer tartja őket össze
• magyarok: kis létszám, bátorság, bajtársiasság, kiemelkedő katonai képességek → követendő példaképek, emberi vonások → hitelesség alátámasztása
• 3. ének:
• siklósi csata: előkészíti a valódi csatát
• megismerjük alaposabban a két sereget csatában
• Zrínyit előzetesen bemutatja csatában
• hangsúlyozza a várvédők elszántságát és győzelembe vetett hitét
• öli a törököket → kiegyenlítődés, török önbizalmának csökkentése
• bemutatja a török hibákat: ellenség lebecsülése, éberség hiánya, elbizakodottság
• 4. ének:
• seregszemle a siklósi győzelem után
• török pánik
• Zrínyi készülődik
• 5. ének:
• magyar seregszemle (enumeráció): vitéz Farkasics, okos Alapi
• Zrínyi elbúcsúzik fiától (apai oldal)
• 6. ének:
• megérkezik a török előhad
• Almás-pataknál magyar győzelem
2. 7-13. ének: ostrom leírása, fő cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének bemutatása
• 7. ének:
• megérkezik a teljes török had
• Farkasics meghal, Demirhám ás Deli Vid párbaja
• 8. ének:
• a török vezér bemutatása
• 9. ének:
• Jurasics és Radivoj halála (Aeneisből vette át)
• 10. ének:
• szerkezeti tetőpont (nem arányos elrendezés)
• ostromének
• Zrínyi hősiességének leírása
• 11. ének:
• legjobb törökök bemutatása
• Rusztán és Delimán jó barátok, de Rusztán feleségét (Cumilla) Delimán is szereti → széthúzás
• másodszor is összecsap Demirhám és Deli Vid: Deli Vid megöli Demirhámot
• 12. ének:
• Delimán és Cumilla tragikus szerelme: megszöknek, de Cumilla meghal, Delimán visszamegy meghalni
• 13. ének:
• Borbála és Deli Vid szerelme: Deli Videt elfogják, Borbála beöltözik töröknek és visszaszerzi
3. 14-15. ének: történelmi valóság → vereség
• 14. ének:
• barokk eposz összes jellemzője megtalálható benne
• csodás elemek felvonultatása
• 15. ének:
• a törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat
• kirohanás
• fizikai halál, de erkölcsi győzelem

• Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím

• Befejezés:

• fizikailag elbuknak a magyarok (történelmi tény), de erkölcsileg győzelmet aratnak
• keverednek a reális és irreális elemek: életszeretet, halálfélelem, hazaszeretet, szerelem – mesebeli bátorság, óriási erő, végzetszerűség
• az egész művön végigvonuló alapeszme újra felerősödik: önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio Christi

• Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt; konkrét utalás a jelen és jövő feladataira
  

Barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben

• Aránytalan szerkezet
• Meggyőzni akar: mire az ostrom elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a magyarok erkölcsi fölénye
• Keresztény motívumok. invokáció Szűz Máriához, Jézus, angyalok szerepeltetése, feszület előtti imádkozás
• Meglepetés, szellemes megoldások kedvelése: versszakok száma=ostrom évszáma: 1566
• Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio Christi), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket
• Szerencse (fortuna habilis=forgandó szerencse), váratlan fordulatok (pl. postagalamb)
• A hihetetlent is el akarja hitetni
• Epizódokra fektetett hangsúly: végső mondanivaló erősítése
• Barokk hérosz megjelenítése: keresztény önfeláldozás, mártírság, Imitatio Christi
• Zrínyi halálának és megdicsőülésének látomásos megéneklése