Mikszáth Kálmán parasztábrázolása

Mikszáth Kálmán

(1847-1910)

Kapocs a 19. és a 20. századi elbeszélő irodalom között. Nagy hatással volt rá a romantika (Jókai) és a realizmus is.

Írói pályája

• későn érő író (nem voltak könyvei, falusi mesélők által szerezte meg irodalmi élményeit)
• Jókai nagy hatással volt rá
• kisvárosi környezet (Selmecbánya, Balassagyarmat) anekdotakincse, innen hozza világképét
• korszakai:
1. 1880-as évek:
• Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882)
  Novellák, elbeszélések a falusi életből, újszerű parasztábrázolás (Jókai egyszerű, romantikus alakjaihoz képest), új elem a magyar irodalomban
• történelmi novellái, regényei: jelen sivárságából a múltba menekül
• országgyűlési karcolatok: parlamenti élet visszásságait
• regényei: a vezetők erkölcsi züllöttsége, aljassága
2. 1890-es évek:
• realista vonás megerősödik: romantikus idill + realista igényű társadalombírálat, de a cselekményesség és az anekdotizmus akadályozza a realizmus kiteljesedését
• korabeli dzsentri kerül az ábrázolás középpontjába (pl. A gavallérok)
3. századfordulótól:
• századforduló válsága, mélyebb társadalomtükrözés, nagyobb kompozíció
• legérettebb művei: 1900: Különös házasság, 1908: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1904: Jókai Mór élete és kora: életrajzi regény; 1908-10: Fekete város

Tót atyafiak, A jó palócok

• 4 hosszabb, 15 rövidebb novella (Novella: rövid terjedelmű, zárt epikai alkotás, az életnek egy bizonyos mozzanatát mutatja be. Gyakran tartalmaz drámai fordulatokat, mivel az érzelmek sűrítetten fordulnak elő, ahol is minden szó fontos.)
• Előzmény: Jókai műveiben már feltűnik 1-2 paraszti származású szereplő, de nem főszereplő, kevésbé hangsúlyos, egyoldalúan mutatja be, a természetességet képviselik, az úri világban tűnnek fel, nem saját környezetükben (kedves, kedélyes epizódszereplők)
• Helyszín:

• teljesen új világot mutat be, a parasztok világát
• gyermekkora idilli világát eleveníti fel 1-1 sor, jellem, helyzet, népballada keretében
• szülőföldjéhez való ragaszkodás érződik
• a falvak társadalmi problémáira alig van utalás (romantikus stílus!); helyette szerelmi viszonyok, tragédiák, babonák, csodák
• távol vannak a zajos, civilizált világtól, ezért béke, nyugalom
• természet, és annak közelsége nagyon fontos: szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják lakóhelyüket, nem elégedetlenek

• Parasztábrázolás:

• történeteinek főhőseivé válnak
• Mikszáth fedezi fel először: az együgyűnek vélt emberek lelkében is felzaklató konfliktusok zajlanak; műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzéseik és érzelmeik vannak
• gazdagokkal szemben az erkölcsi tisztaság jellemzi a parasztokat (uraik fölé emeli őket)
• életüket átszövik a hiedelmek, babonák, féltranszcendens motívumok (Gózoni Szűz Mária, A bágyi csoda)
• egyszerűségük nem róható fel negatívumként, inkább erényükként kezeli
• őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba
• uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben
• szereplői tele vannak rejtett érzékiséggel (Bágyi csoda)
• emberi kapcsolatok náluk még jóval szorosabbak, fontosabbak (mindenki ismer mindenkit)
• palócokról könnyedebb, felszabadultabb stílusban ír (maga is közülük származott), mint a sokszor mogorvának ábrázolt, zord helyeken élő tótokról
• ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel tragikus események történnek, kiemeli: ha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat
• érződik műveiből: minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van
• Természet szerepe:
• hőseit természet veszi körül, cselekedeteiket a természet diktálta körülmények határozzák meg (Az a fekete folt, Az a pogány Filcsik, Lapaj…)
• a természet békéje, harmóniája veszi körül őket, ezért nem érzik a társadalmi elnyomást, nem lázadnak ellene, mindennel meg vannak elégedve, az idillt csak néha dúlja fel valami konfliktus
• természet kiemelt szerepe:
• szinte beleszól a szereplők sorsába (Királynő szoknyája)
• kifejezi a lélekben rejlő folyamatokat (Szűcs Pali szerencséje)
• magatartásával tudósít egy cselekvésről, melyet az író elhallgat (Bágyi csoda)
• természet együtt él és lélegzik az emberi sorsokkal
• Stílus:
• elhallgatás, nyitott befejezés, időtlenség, általánosítás, meseszerűség és valóság keveredése, anekdoták megjelenése, ironikus megjegyzések (Gózoni Szűz Mária)
• már nem nemesekről és hőstetteikről ír → távolodik a romantikától
• történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe
• író nem kívülállóként meséli el a történetet, hanem beleéli magát, s mint mesélő adja azt elő
• alkalmazza az élőbeszéd sajátosságait, függő beszédet, ezért nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy a szereplő, vagy az író gondolatai-e
• bensőséges hangulattal közelebb hozza az olvasóhoz a szereplőket
• Novellák jellemzői:
• némelyik modern lélektani dráma, a balladai sejtés mögött 1-1 nyugtalanító tragédia rejlik (Szűcs Pali szerencséje, Az a fekete folt, Tímár Zsófi özvegysége, Szegény Gélyi János lovai)
• balladai eszközök:
• sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét
• népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata
• rendkívül tömörek
• végkifejletére is csak utalásokból következtethetünk, azokat balladai szerű homály fedi (A Péri lányok szép hajáról: Judit valószínűleg meghalt)
• szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában
• hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában
• A jó palócok kötet novellái jóval könnyedebbek, rövidebbek, mint a Tót atyafiak
• népmesékhez hasonlóan, az ártatlanság és a jótett elnyeri jutalmát, a bűnösre büntetés vár
• szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan
• igyekszik tompítani a tragikus események élét
• csendes líraiság és a szelíd humor
• óvakodik a naturalista eszközöktől, a hétköznapi gondok nem jutnak el hozzá
• Követője: Móricz Zsigmond:
• Mikszáth nem valóságosan festi meg a parasztokat
• Móricznál: szegénység, nyomor, elégedetlenség, társadalom is tükröződik, eltér a hagyományoktól, konzervatív szemlélettől (↔derű, nyugalom, meghittség színhelye)

Az a fekete folt

• Tót atyafiak kötetben található
• Cím:
• csak a végén derül ki a cím értelmezése (az akol helye)
• a történetből nem árul el sokat
• feszültséget kelt, érdeklődést vált ki
• szerkesztést is megadja: keretes, a címet fejti ki
• Mű indulása: időtlen kezdés, népmesék világához közeli, messziről indulva kezdi: részletes, hosszúra nyúlik: eredeti állapot leírása: akol bemutatása, táj részletes leírása, természet bemutatása; a közvéleményben róla kialakult negatív képen keresztül ismerjük meg Olej Tamást
• Humor, enyhe irónia, élcelődés
• Helyszín: Brezina, Felvidék
• Stílus: meseszerű
• Szereplők:
• Olej Tamás:
• emberektől távol élő, a közösségből kivetett ember, Taláry Pál herceg birtokán dolgozik, mint számadó juhász
• minden bárányát ismeri (talán a lányánál is jobban)
• bensőséges viszony a természettel
• békés természet (békés viszony urával: Isten, Talári herceg, vármegye)
• hallgatag, szófukar, külső vélemény róla: szívtelen, érzéketlen, mert nem sírt a felesége temetésén
• felesége emlékét kegyelettel őrzi, még most is hallja a hangját
• határozott jellem, erkölcsi igényesség, tisztesség
• önostorozó lelkiismeret
• Taláry ajánlata: (felajánlja neki az egész birtokot nyájastól, Anikáért cserébe) lelki küzdelem, ingadozik, önvád, erkölcsi bűntudat, mesebeli gazdagság ↔ lánya; a birtokot választja
• természetes emberi tisztesség felülkerekedik
• meghasadás, önítélet, morális kétségbeesés (akol felgyújtása): nem tudja feldolgozni tettét, elkeseredésében felgyújtja a régóta vágyott akolt
• Anika:
• naiv, gyönyörű, egyszerű jellem
• jólelkű, hiszékeny, kedves, a világot szépnek, tisztának látja
• 16 éves, karcsú derekú, ábrándos (tekintetű)
• Taláry Pál:
• herceg, ifjú, könnyelmű, kéjsóvár, dúsgazdag
• nem ébreszt bene tette erkölcsi, lelkiismereti aggályt
• idegen a paraszti világban, elkényeztetett
• lelkileg, erkölcsileg sekélyes
• modortalan, lenéző
• Matykó:
• egyszerű jellem, természetszeretet
• tisztelet urával szemben, engedelmesség
• Falusi ember szemszögéből írja le
• Történet során az elbeszélő és a főszereplő nézőpontja néhol összefonódik
• Romantikus vonások: történet, részletes leírások, sejtelmesség, lányszöktetés, Anika jelleme (Jókai női főszereplőire emlékeztet)
• Realista vonások: környezetrajz, Felvidéki táj bemutatása
• Lélektani ábrázolás (düh, vívódás, fájdalom)