Radnóti Miklós
(1905-1944)
Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.
Élete:
- 1905: Budapest, zsidó értelmiségi család
- 12 éves korától nagybátyja neveli
- 1927: érettségi, majd textilipari főiskola, de már vonzza az irodalom
- 1930-34: szegedi egyetem
- 1935. aug.: feleségül veszi élete egyetlen szerelmét, Gyarmati Fannit
- Zsidó származása miatt 1940-től munkaszolgálatok
- 1944. szept. 17.: agyonlövik, halála után holttestét megtalálták, verseit eljuttatták barátjának
Újságai:
- 1928: 2 szám
- Kortárs: avantgárd, példakép: Kassák
- Valóság: József Attila indította, munkatárs, majd barát
- Nyugat: 3. nemzedék tagja
Művei:
- 1930: Pogány köszöntő:
- rímtelen expresszionisztikus szabad versek
- 1931: Újmódi pásztorok éneke:
- idill: boldogság, harmónia ---- természet, szerelem
- elégia: szomorúság
- 1933: Lábadozó szél:
- idill+lázadás: társadalmi tartalom
- szabad versek
- klasszikus időmértékes verselés, strófaszerkezet
- 1935: Újhold:
- fenyegetettség állapota: szorongás
- szerelem, természet – idill
- Mint a bika: 1933:
- átmenet
- bika: pásztorok, fiatal: energikus, gyorsan reagál, idős: megfontolt, tapasztalt, óvatos
- hasonlat
- Kortárs útlevelére: 1934:
- kötetzáró
- párhuzam a Mint a bikával
- 3 lehetőséget ad:
- vadmacska: önvédelem (talán túlél)
- sár: behódoló (biztosabb a túlélés)
- lázadás, küzdelem: kicsi a túlélés esélye, de Radnóti ezzel ért egyet, a jövőért küzd
- 1936: Járkálj csak, halálraítélt!
- központi gondolat: halálközelség
- kettőség: otthoni idill ↔ valóság (fasizmus)
- fenyegetettség belejátszik az idillbe
- lezáródik az avantgárd korszaka: teljesen visszatér a kötött formákhoz
- klasszicizálódik: az életben minden kaotikus és zűrzavaros – versei ezért szabályosság válnak---„legalább ott legyen rend”
- Járkálj csak, halálraítélt!
- 1. vsz.: macska hasonlat, rémület
- 2. vsz.: borzalom és veszedelem, sziszegő hangok
- 3. vsz.: mostani követelmény megfogalmazása, tisztaéletűség
- 4. vsz.: úgyis meghal, de közben harcol is
- 1938: Meredek út:
- telítődik ellenséges indulatokkal az idilli táj, rém-iszonyat mindenütt jelen van
- teljes visszatérés a klasszicizmushoz
- az antikvitás verselése: hexameter
- eclogák
- 1946: Tajtékos ég:
- posztumusz kötet
- verseket ő állította össze
- halála megakadályozta megjelenésüket
- Pl.: Á la recherche…(számba veszi a múltat, lemondó), Erőltetett menet (kétségbeesett, de elszánt), Razglednicák (menetelés gyötrelmeiről)
Eclogák:
- Theokritosz pásztorokról szóló drámai életképeit nevezte idillnek, majd Vergilius irt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae (görög szó, jelentése: szemelvény) címmel váltak ismertté
- Idill és ekloga összemosódott: a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolása
- Idill: kellemesen harmonikus állapotot, boldogságkeresést jelöl
- Műfaji meghatározás: Olyan költemény, amely többnyire pásztori környezetben élő vagy oda vágyó emberek szelíd világát, illetve a békés élet utáni vágyakozását fejezi ki; párbeszédes és hexameteres formájú.
Radnóti eclogái:
- 1937: Felkérték, hogy vegyen részt a Vergilius eclogák magyarra fordításában, elvállalta
- Címe lett volna: Pásztori Magyar Vergilius
- Lefordít kilencet és rádöbben, hogy a kor, amiről Vergilius írt, olyan, mint a fasizmus
- Megírja 1. saját eclogáját
- Vergilius után csak Radnóti írt eclogákat (8-at), ezek 1938 és 1944 között születtek
- 1., 2., 4., 8. megőrzi a párbeszédes formát
- Alkalmanként elrugaszkodik a hexameteres verseléstől, naplószerűen a béke és háború idejét, az ellenállást és a szenvedést írja le
- Az eclogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében
Első ecloga:
- Vergilius és Theokritosz hagyományait eleveníti fel
- A költő és a pásztor párbeszédére épül
- A pásztor csak itt szerepel, mint beszélgetőtárs
- Saját maga párbeszéde
- Monologikus, képzelt dialógus
- 1938-ban írta, a többit 2-2,5 év szünettel, majd 3-at 44-ben, az utolsót ott, ahol fogva tartották
- Nyitányvers
- A pásztor a költő másik énje
- Egyik felől idill, másik felől háború, fasizmus
- Költő passzívabb, de nem elkeseredett, optimistább: pozitívan végzi a beszélgetést
- József Attilát is megemlíti
- Élni és írni: egyet jelent neki
- Tölgyhasonlat: költő magatartás: a halálraítéltség tudatában is a halál pillanatáig új levelet hajtó, erős tölgyként kell élnie
Második ecloga:
- Általában hexameterben írt költemény
- A pilóta (repülő) és a költő dialógusára épül
- A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg
Harmadik ecloga:
- A költő monológja a múzsához
Negyedik ecloga:
- 1943: szenvedélyes szabadságvágy
- Távolodik a hexameteres soroktól
- Megtartja még a dialógust
- Tragikus embersors ábrázolása
- Párbeszéd: formái: háború, saját sorsa, következmény
- Itt már érzi, hogy meg fog halni
- Elsőhöz képest pesszimistább: ettől kezdve minden verse pesszimista
- A „Hang” bátorít és bizakodik, ő optimistább
- A haláltudat és az életösztön viaskodik
- Nosztalgikus: csak a múltban van idill
- Jellegzetes motívumok: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés
Töredék (Hatodik ecloga):
- 1934 novemberében Bálint György költő emlékére írja
- A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg
- Sokkal többet mondana el, mint amennyit el lehet
- Anafora
- Minden versszak egy mondat, egy fontos gondolat: emberi hősiesség, hallgatás, nem behódolás, üldöztetés
- Jambikus verselés
- Pontozás: romantika (Anyegin)
- Mint aki meghalt – túlvilágról szól
Hetedik ecloga:
- 1944. július
- Munkatáborban írta: Lager Heidenau
- Ellentétre épül: idill (otthon, haza) ↔ valóság (láger)
- Impresszionizmus, klasszicizmus, expresszionizmus
- Hangulata: elégikus, nosztalgikus, beletörődött
- Pesszimista, de van némi bizakodás: Fanni
- Ecloga:
- Cím
- Képzeletbeli párbeszéd (nagy belső monológ)
- Pásztori jelleg nincs
- Hangnemet megőrzi
- Hexameter – szimbólum: költészete, kultúra, humánum
- 1. és 6. vsz.: keret (látod-e): tábor + haza
- 1. vsz.-ban megjelöli a pontos helyet, időt, sor kerül a környezetrajzra
- „Látod-e” megszólítás: bizalmas, csöndes hang, a csak egy emberhez szóló beszéd, amely a szerelmi vallomás szavaival zárul
- Ránehezedik a valóság
- 2. vsz.: „Mondd, van-e ott haza még, ahol értek e hexameter is?” A hexameter az emberiséget jelentette Radnótinak, a költői szót, a megformáltságot, mely erkölcsi támaszt adott számára
- 3. vsz.: E/1, a versírást fogalmazza versbe, a lágerben élő költőt rajzolja meg
- 4.-5. vsz.: tábor, halálérzet
- 4. vsz.: alliterációk zsongása
- 5. vsz.: visszatér a verskezdő szögesdrót, a képzelet elröptet, de az ész visszaránt. A szakasz közepén megszólítja a hitvest, de fogalmi szinten olvasójának értelmére hat elsősorban egy keserűen ironikus megállapítással
- 6. vsz.: keret, újra a tábor látképe. Az utolsó sor egy összefoglaló vallomás, mely kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
- A haza csak az 1.-2. versszakban jelenik meg – nem tesz ki egy egész versszakot
- Minden szakasz önálló egység: elindít, kibont és lezár egy-egy képet, de a zárás egyben a következő kép nyitását is előkészíti
- Emberséget makacsul őrző költő
- Tudatos önfegyelem
- Valóság: szenvedés, megalázottság, félelem, reménytelenség, haláltudat
Nyolcadik ecloga:
- A költő és a próféta párbeszéde, mely a bibliai világra alapozódik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése