Kölcsey Ferenc
(1790-1838)
A magyar romantika első és egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a felvilágosult klasszicizmustól az érzékeny romantikáig változott.
Élete
- Sződemeter, középbirtokos nemesi család
- Jogi diploma
- 1816-17: kritikusi tevékenység: Csokonai, Berzsenyi kritika
- 1817: válság, túlzásnak tartja a nyelvújítást, eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé fordulás, népköltészet fontossága
- 1826-tól: Szemerével szerkeszti: Élet és Literatúra, Nemzeti hagyományok c. tanulmány
- 1820-30: mint politikus is fellép, Szatmár megye jegyzője
- 1832: országgyűlési követ, Országgyűlési Napló írása
- 1835: konzervatív ellenzék kerekedik felül –lemond tisztjéről: visszatér Szatmárcsekére, de továbbra is politizál: bebörtönzött Kossuth védelmére kel, vád alá helyezett Wesselényi védőiratát írja, közben gazdálkodik, Kálmánt, öccse fiát neveli
Lírai művei
- Első versei:
- Kazinczy stílusában íródtak (klasszicizmus)
- De már szentimentalizmus hatása is érződik: mélabú, fájdalmas hangulat, szerelmi élmények iránti vágy
- Elfojtódás: 1814
- Vágy és valóság, ideál és realitás ellentmondásai között vergődő lelket jeleníti meg
- Boldogság utáni vágy, ezért görcsös, síró kiáltások szakadnak fel belőle
- Kétségbeesett lelkiállapotot elmélyíti a fájdalom oldódását jelentő sírás lehetetlenségének felismerése
- Elkeseredett, borongós hangulat, elégikus, csapongó
- Fontos téma: feudális elmaradottság ostorozása
- 20-as évek: változás
- politika felé fordulás
- hazafias versek: pl.: Hymnus (1823)
- Vanitatum vanitas: 1823
- Logikus felépítés, kiszámítottság
- Ütemhangsúlyos verselés (8 és 7 szótagos sorok)
- Keresztrím, páros rím (ababccdd – 87878877)
- Ironikus felszólítással indul (költő)
- Bibliai Salamon király beszél
- Metaforák, ellentétek, igék hiánya
- Élet értelmetlen körbeforgása
- Keretes szerkezet: 1. vsz. előrevetíti a tanulságot, amit az utolsó megismétel: „Minden épül csak hitványságon”, „Mind csak hiábavaló”
- 30-as évek: világnézeti átalakulás, epigrammák
- Emléklapra: 1833
- röviden, velősen fogalmazza meg az emberiség számára: „a haza minden előtt”
- cselekvő, aktív magatartás, amit mindenkitől elvár, ez a legfontosabb
- Huszt: 1831
- túllép eddigi versein, nem kesereg, pozitív hozzáállás
- kötelességünket írja le nagyon szigorú erkölcsi tanítással: „Hass, alkoss, gyarapíts!”
- romantika: misztikus rémalak, töredékesség, romvár, régies alakok (vala), hátborzongató hatások, képek, éjjeli, kísérteties, dallamosság, felkiáltás, kérdés, megszólítás, kifejező eszközök)
- Zrínyi dala: 1830
- Dialógus (párbeszéd): vándor kérdez – Zrínyi felel
- Dal / óda (ez nem epigramma)
- Kölcsey helyett Zrínyi a költő: magyar történelem legsötétebb korszaka a török kor, ekkor Zrínyi nagy hadvezér, tollal, karddal harcolt, hazaszeretet → abszolút példakép
- Magyarság legfontosabb eseményeit kutatja, keresi a dicsőséget („bérc” utal erre)
- Minden megvan, de negatív minőségben – sötét látomás
- Ellentétek: pozitív kérdés – negatív válasz
- Megszólítással zár: csak nevében él a nép, legpesszimistább ítélet
- Zrínyi második éneke: 1838
- Dal / óda
- Legpesszimistább az összes vers közül: elpusztulás, halál gondolata
- Dialóg: Zrínyi – sors, végzet
- 1., 3. vsz.: Zrínyi
- 2., 4. vsz.: sors (nem tud segíteni, nem akar
- idegen hatalom szűnjön meg, belső árulók ellen lép fel (az árulókat felelősség terheli), gyávák a magyarok
- felhívja a problémára a figyelmet
Zrínyi dala | Zrínyi második éneke | |
Forma | Dialóg Vándor kérdez – Zrínyi felel Kérdés – felelet | Dialóg Zrínyi kérdez – Sors felel Könyörgés - ítélet |
Hangulat | Pesszimista | Még pesszimistább |
Műfaj | Dal / politikai óda | Dal / politikai óda |
Versszakok | 6 | 4 |
Rímek | Páros + ölelkező | Keresztrím |
Befejezés | Csak nevében él a nép | Végleges, visszafordíthatatlan ítélet |
Szerepek | Zrínyi a feljebblevő | Zrínyi könyörög, alárendelt |
Kölcsey: Himnusz és Vörösmarty: Szózat összehasonlítása
Nemzetünk két, összetartozást kifejező éneke a Himnusz és a Szózat, melyek számos hasonlóságot mutatnak, de látásmódjukban, szerkezetükben eltérések is felfedezhetők.
Himnusz | Szózat | |
keletkezés | 1823. január 22. Szatmárcseke | 1836. |
kiadás | 1828. Auróra | 1837. Auróra |
keletkezés körülményei | első reformországgyűlés megtorpanása, konzervatívok ellenállása a reformokkal szemben, csekei elszigeteltség, életformaváltás kudarca | nemzeti válság: országgyűlés berekesztése, Kossuth, Wesselényi letartóztatása, Kölcsey eltávolítása |
cím | utal a műfajra, alcím: cenzúra megtévesztése, zivataros századok=török hódoltság kora | sokasághoz, nemzethez intézett felhívás |
műfaj | himnusz (Istenhez fohászkodó, vallásos jellegű hálaének, az óda rokonműfaja), jeremiád (büntetés jogos, mégis siratja a pusztulást) | óda (magasztos eszméket, érzéseket ünnepélyes, fennkölt hangnemben megéneklő lírai költemény, jellemzője a pátosz) |
téma | kilátástalannak látja a haza helyzetét, csak a csodában hisz: megszólaltatja a vallásos gyökerű nemzeti bűntudatot, a nemzetféltés gondolatát; pozitív és negatív történelmi események felsorolása | rendületlen, elszánt, tántoríthatatlan hazaszeretetre szólít fel; csak pozitív történelmi események említése |
hangulat | pesszimista (5 versszak múlt, 1 versszak jelen, jövőre csak a keretben utal); némi remény (Isten kért és feltételezett áldása), ereszkedő | optimistább, emelkedő |
versforma | imaforma | skót balladaforma (félrímekkel ellátott, 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozása) |
megszólított | Isten | magyarság |
felépítés | áldáskérés, magyarok bűnei, Isten haragja, törökök (Zrínyi) | szónoki beszédszerű, tétel, érvek, tétel |
verselés | időmértékes (trocheusok, spondeusok) | időmértékes (jambusok→drámaiság, spondeusok→lassítás, lüktetés tompítása) |
rímelés | keresztrím, igénytelen, dísztelen, gyakoriak a ragrímek, a tompított csengésű asszonáncok (miatt-villámidat) | félrím |
nyelvezet | Zrínyi nyelve, 16-17. század (bús=fekete), régies szavak, Rákóczi-nótából kölcsönzött rím (tép-nép), kifejezi a Habsburg-ellenességét, protestáns prédikátorköltő: lélekbeli visszahelyezkedés megérteti a sajátos történelemszemléletet | régies igealakok |
terjedelem | 8 versszak, 8 soros versszakok | 14 versszak, 4 soros versszakok |
szerkezet | keretes (1. és 8. vsz.) 2-3. vsz.: Isten ajándékai, Isten cselekvő alany 4-6. vsz.: balsors nagy erejű romantikus képei 7. vsz.: jelen reménytelensége | keretes (1-2. és 13-14. vsz.) 3-5. vsz.: hősies küzdelem 6-7. vsz.: jelen, igazságszolgáltatás követelése |
1. versszak | Istenhez fohászkodik, áldást kér a magyarságra, E/3., Isten a történelem irányítója, egyetlen hatalmas körmondat rendkívüli érzelmi töltéssel, múltat és jövendőt egységbe foglaló szemlélet, ünnepélyesség | ünnepélyes hangnem, rögtön a legfőbb mondanivalóra tér, haza= kezdet és vég, E/2. →bensőséges kapcsolat, érzelmi feszültség |
2. versszak | dicső múlt felelevenítése, Isten ajándékai, romantikus vonások, azonosulás: T/1., Árpád jelentősége, Magyarország természeti kincsei | Sors kiszámíthatatlanul áld vagy ver, hazához ragaszkodó rendületlen hűség |
3. versszak | Hunyadi János és Mátyás törökellenes harcai, alliteráció | harcos múlt felidézése, a dicső múlt harcra kötelez a jelenben is, buzdító szándék, anafora, alliterációk |
4. versszak | fordulat a történelemben (mongolok, törökök), szégyenletes események, keserű múlt, önbíráló hangnem, nemzeti bűnökkel indokolja, hogy Isten elfordította tekintetét, uralkodó osztály romlottsága átvezetés: Hajh indulatszó, változatos mondatfajták, romantikus kötői képek | honfoglalás, Hunyadiak |
5. versszak | nemesség hazaárulása (Csák Máté), belső viszályok, testvérháborúk | Rákóczi-szabadságharc |
6. versszak | romantikus kép, túlzások, ellentétek, paradoxon, érzelmi-hangulati tetőpont | biztató jelen: bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van helyhez a népek családjában, a jelen nem áll szemben a múlttal, hanem annak egyenes folytatása, diadal a Sors ellenében, kiharcolt élet |
7. versszak | sivár jelen, szenvedések felsorolása, ellentétek (dicső múlt-sivár jelen), reménytelenség: hiányzik az áldozatkész, hazafias cselekvés, szabadságharcok hiábavalósága, mozgalmas képek | jövő: igazságszolgáltatást vár a nagyvilágtól |
8. versszak | inverzió: könyörgésre változik a kérés, szánalmat vár és remél, képek sötétebb színezetűek, komorabbak | sordöntő jövő: a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt, a harcban a nagyszerű halál kockázatát is vállalni kell, szenvedélyes tiltakozás |
9. versszak | - | ismétlés, fokozás, tiltakozásnak nincsenek érvei |
10. versszak | - | megsemmisülés látomása, megbomló verszene, enjambement, jobb kor eljövetelének szükségessége, valláshoz kötött motívum |
11. versszak | - | elismerést kiváltó bukás víziója, visszalendül a költemény dallama |
12. versszak | - | nagyszabású romantikus képek a megsemmisülésről |
13. versszak | - | tétel: inverzió, felszólító módú igealak, névszók igésítése, jelen feladatai, nyomatékos parancs, mozgalmasabb kép |
14. versszak | - | 2. versszakkal megegyezik, de az akusztikája más: magába foglalja a balszerencsés múlt után a jelen megpróbáltatásait s esetleg a nagyszerű halált is vállaló elkötelezettség parancsát |
nemzethalál | lassú elkorcsosodás, erkölcsi süllyedés szégyenletes utolsó stációja | igazságtalan végzettel szembeszálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de elismerést kiváltó elbukása |
mondanivaló | nemzeti történelem →balsors nem lát kiutat | történelmi dicsőségek →jelen biztatása lát kiutat |
megzenésítés | 1844. Erkel Ferenc: ima, fohász, templomi ének | 1843. Egressy Béni: magyar verbunkos toborzó stílus |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése