Kölcsey Ferenc gondolati költészete, a Himnusz és a Szózat összehasonlítása

Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

A magyar romantika első és egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a felvilágosult klasszicizmustól az érzékeny romantikáig változott.

Élete

• Sződemeter, középbirtokos nemesi család
• Jogi diploma
• 1816-17: kritikusi tevékenység: Csokonai, Berzsenyi kritika
• 1817: válság, túlzásnak tartja a nyelvújítást, eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé fordulás, népköltészet fontossága
• 1826-tól: Szemerével szerkeszti: Élet és Literatúra, Nemzeti hagyományok c. tanulmány
• 1820-30: mint politikus is fellép, Szatmár megye jegyzője
• 1832: országgyűlési követ, Országgyűlési Napló írása
• 1835: konzervatív ellenzék kerekedik felül –lemond tisztjéről: visszatér Szatmárcsekére, de továbbra is politizál: bebörtönzött Kossuth védelmére kel, vád alá helyezett Wesselényi védőiratát írja, közben gazdálkodik, Kálmánt, öccse fiát neveli

Lírai művei

• Első versei:

• Kazinczy stílusában íródtak (klasszicizmus)
• De már szentimentalizmus hatása is érződik: mélabú, fájdalmas hangulat, szerelmi élmények iránti vágy
• Elfojtódás: 1814

• Vágy és valóság, ideál és realitás ellentmondásai között vergődő lelket jeleníti meg

• Boldogság utáni vágy, ezért görcsös, síró kiáltások szakadnak fel belőle
• Kétségbeesett lelkiállapotot elmélyíti a fájdalom oldódását jelentő sírás lehetetlenségének felismerése
• Elkeseredett, borongós hangulat, elégikus, csapongó
• Fontos téma: feudális elmaradottság ostorozása
• 20-as évek: változás
• politika felé fordulás
• hazafias versek: pl.: Hymnus (1823)
• Vanitatum vanitas: 1823
• Logikus felépítés, kiszámítottság
• Ütemhangsúlyos verselés (8 és 7 szótagos sorok)
• Keresztrím, páros rím (ababccdd – 87878877)
• Ironikus felszólítással indul (költő)
• Bibliai Salamon király beszél
• Metaforák, ellentétek, igék hiánya
• Élet értelmetlen körbeforgása
• Keretes szerkezet: 1. vsz. előrevetíti a tanulságot, amit az utolsó megismétel: „Minden épül csak hitványságon”, „Mind csak hiábavaló”
• 30-as évek: világnézeti átalakulás, epigrammák
• Emléklapra: 1833
• röviden, velősen fogalmazza meg az emberiség számára: „a haza minden előtt”
• cselekvő, aktív magatartás, amit mindenkitől elvár, ez a legfontosabb
• Huszt: 1831
• túllép eddigi versein, nem kesereg, pozitív hozzáállás
• kötelességünket írja le nagyon szigorú erkölcsi tanítással: „Hass, alkoss, gyarapíts!”
• romantika: misztikus rémalak, töredékesség, romvár, régies alakok (vala), hátborzongató hatások, képek, éjjeli, kísérteties, dallamosság, felkiáltás, kérdés, megszólítás, kifejező eszközök)
• Zrínyi dala: 1830
• Dialógus (párbeszéd): vándor kérdez – Zrínyi felel
• Dal / óda (ez nem epigramma)
• Kölcsey helyett Zrínyi a költő: magyar történelem legsötétebb korszaka a török kor, ekkor Zrínyi nagy hadvezér, tollal, karddal harcolt, hazaszeretet → abszolút példakép
• Magyarság legfontosabb eseményeit kutatja, keresi a dicsőséget („bérc” utal erre)
• Minden megvan, de negatív minőségben – sötét látomás
• Ellentétek: pozitív kérdés – negatív válasz
• Megszólítással zár: csak nevében él a nép, legpesszimistább ítélet
• Zrínyi második éneke: 1838
• Dal / óda
• Legpesszimistább az összes vers közül: elpusztulás, halál gondolata
• Dialóg: Zrínyi – sors, végzet
• 1., 3. vsz.: Zrínyi
• 2., 4. vsz.: sors (nem tud segíteni, nem akar
• idegen hatalom szűnjön meg, belső árulók ellen lép fel (az árulókat felelősség terheli), gyávák a magyarok
• felhívja a problémára a figyelmet

	Zrínyi dala	Zrínyi második éneke
Forma	Dialóg Vándor kérdez – Zrínyi felel Kérdés – felelet	Dialóg Zrínyi kérdez – Sors felel Könyörgés - ítélet
Hangulat	Pesszimista	Még pesszimistább
Műfaj	Dal / politikai óda	Dal / politikai óda
Versszakok	6	4
Rímek	Páros + ölelkező	Keresztrím
Befejezés	Csak nevében él a nép	Végleges, visszafordíthatatlan ítélet
Szerepek	Zrínyi a feljebblevő	Zrínyi könyörög, alárendelt

Kölcsey: Himnusz és Vörösmarty: Szózat összehasonlítása

Nemzetünk két, összetartozást kifejező éneke a Himnusz és a Szózat, melyek számos hasonlóságot mutatnak, de látásmódjukban, szerkezetükben eltérések is felfedezhetők.

	Himnusz	Szózat
keletkezés	1823. január 22. Szatmárcseke	1836.
kiadás	1828. Auróra	1837. Auróra
keletkezés körülményei	első reformországgyűlés megtorpanása, konzervatívok ellenállása a reformokkal szemben, csekei elszigeteltség, életformaváltás kudarca	nemzeti válság: országgyűlés berekesztése, Kossuth, Wesselényi letartóztatása, Kölcsey eltávolítása
cím	utal a műfajra, alcím: cenzúra megtévesztése, zivataros századok=török hódoltság kora	sokasághoz, nemzethez intézett felhívás
műfaj	himnusz (Istenhez fohászkodó, vallásos jellegű hálaének, az óda rokonműfaja), jeremiád (büntetés jogos, mégis siratja a pusztulást)	óda (magasztos eszméket, érzéseket ünnepélyes, fennkölt hangnemben megéneklő lírai költemény, jellemzője a pátosz)
téma	kilátástalannak látja a haza helyzetét, csak a csodában hisz: megszólaltatja a vallásos gyökerű nemzeti bűntudatot, a nemzetféltés gondolatát; pozitív és negatív történelmi események felsorolása	rendületlen, elszánt, tántoríthatatlan hazaszeretetre szólít fel; csak pozitív történelmi események említése
hangulat	pesszimista (5 versszak múlt, 1 versszak jelen, jövőre csak a keretben utal); némi remény (Isten kért és feltételezett áldása), ereszkedő	optimistább, emelkedő
versforma	imaforma	skót balladaforma (félrímekkel ellátott, 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozása)
megszólított	Isten	magyarság
felépítés	áldáskérés, magyarok bűnei, Isten haragja, törökök (Zrínyi)	szónoki beszédszerű, tétel, érvek, tétel
verselés	időmértékes (trocheusok, spondeusok)	időmértékes (jambusok→drámaiság, spondeusok→lassítás, lüktetés tompítása)
rímelés	keresztrím, igénytelen, dísztelen, gyakoriak a ragrímek, a tompított csengésű asszonáncok (miatt-villámidat)	félrím
nyelvezet	Zrínyi nyelve, 16-17. század (bús=fekete), régies szavak, Rákóczi-nótából kölcsönzött rím (tép-nép), kifejezi a Habsburg-ellenességét, protestáns prédikátorköltő: lélekbeli visszahelyezkedés megérteti a sajátos történelemszemléletet	régies igealakok
terjedelem	8 versszak, 8 soros versszakok	14 versszak, 4 soros versszakok
szerkezet	keretes (1. és 8. vsz.) 2-3. vsz.: Isten ajándékai, Isten cselekvő alany 4-6. vsz.: balsors nagy erejű romantikus képei 7. vsz.: jelen reménytelensége	keretes (1-2. és 13-14. vsz.) 3-5. vsz.: hősies küzdelem 6-7. vsz.: jelen, igazságszolgáltatás követelése 8-10. vsz.: szenvedélyes tiltakozás 11-12. vsz.: megsemmisülés látomása
1. versszak	Istenhez fohászkodik, áldást kér a magyarságra, E/3., Isten a történelem irányítója, egyetlen hatalmas körmondat rendkívüli érzelmi töltéssel, múltat és jövendőt egységbe foglaló szemlélet, ünnepélyesség	ünnepélyes hangnem, rögtön a legfőbb mondanivalóra tér, haza= kezdet és vég, E/2. →bensőséges kapcsolat, érzelmi feszültség
2. versszak	dicső múlt felelevenítése, Isten ajándékai, romantikus vonások, azonosulás: T/1., Árpád jelentősége, Magyarország természeti kincsei	Sors kiszámíthatatlanul áld vagy ver, hazához ragaszkodó rendületlen hűség
3. versszak	Hunyadi János és Mátyás törökellenes harcai, alliteráció	harcos múlt felidézése, a dicső múlt harcra kötelez a jelenben is, buzdító szándék, anafora, alliterációk
4. versszak	fordulat a történelemben (mongolok, törökök), szégyenletes események, keserű múlt, önbíráló hangnem, nemzeti bűnökkel indokolja, hogy Isten elfordította tekintetét, uralkodó osztály romlottsága átvezetés: Hajh indulatszó, változatos mondatfajták, romantikus kötői képek	honfoglalás, Hunyadiak
5. versszak	nemesség hazaárulása (Csák Máté), belső viszályok, testvérháborúk	Rákóczi-szabadságharc
6. versszak	romantikus kép, túlzások, ellentétek, paradoxon, érzelmi-hangulati tetőpont	biztató jelen: bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van helyhez a népek családjában, a jelen nem áll szemben a múlttal, hanem annak egyenes folytatása, diadal a Sors ellenében, kiharcolt élet
7. versszak	sivár jelen, szenvedések felsorolása, ellentétek (dicső múlt-sivár jelen), reménytelenség: hiányzik az áldozatkész, hazafias cselekvés, szabadságharcok hiábavalósága, mozgalmas képek	jövő: igazságszolgáltatást vár a nagyvilágtól
8. versszak	inverzió: könyörgésre változik a kérés, szánalmat vár és remél, képek sötétebb színezetűek, komorabbak	sordöntő jövő: a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt, a harcban a nagyszerű halál kockázatát is vállalni kell, szenvedélyes tiltakozás
9. versszak	-	ismétlés, fokozás, tiltakozásnak nincsenek érvei
10. versszak	-	megsemmisülés látomása, megbomló verszene, enjambement, jobb kor eljövetelének szükségessége, valláshoz kötött motívum
11. versszak	-	elismerést kiváltó bukás víziója, visszalendül a költemény dallama
12. versszak	-	nagyszabású romantikus képek a megsemmisülésről
13. versszak	-	tétel: inverzió, felszólító módú igealak, névszók igésítése, jelen feladatai, nyomatékos parancs, mozgalmasabb kép
14. versszak	-	2. versszakkal megegyezik, de az akusztikája más: magába foglalja a balszerencsés múlt után a jelen megpróbáltatásait s esetleg a nagyszerű halált is vállaló elkötelezettség parancsát
nemzethalál	lassú elkorcsosodás, erkölcsi süllyedés szégyenletes utolsó stációja	igazságtalan végzettel szembeszálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de elismerést kiváltó elbukása
mondanivaló	nemzeti történelem →balsors nem lát kiutat	történelmi dicsőségek →jelen biztatása lát kiutat
megzenésítés	1844. Erkel Ferenc: ima, fohász, templomi ének	1843. Egressy Béni: magyar verbunkos toborzó stílus