Arany János balladái

Arany János

(1817-1882)

Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett az egyik legnagyobb magyar költőnek tartja.

Életműve:

• 3 korszak: nagyepika, kisepika, líra (mind verses)
• 1850-es években költői művészete válságba kerül (sok nagyepikai mű), ebből való kilábalás balladákkal, igazi egyéniség itt kerül felszínre

Verses kisepikai művek kialakulásának okai:

• 50-es évek hangulata nem engedi nagy lélegzetű művek írását
• tragikum iránti érzékenység
• költői stílusa is alkalmas erre a műfajra (tömörítés, sűrítés, dialógus kedvelése, népies szavak előtérbe helyezése)
• lelki folyamatok ábrázolása kedvelt témája

Ballada: kettős értelem

• versforma: balladaforma (Villon)
• 4 vsz.: versszakok refrénnel végződnek általában
• 1-3.vsz.: 8-10 soros
• 4. vsz.: 4-6 sor, általában ajánlás
• műfaj: a 3 műnem határán
• Gregus Ágost szerint: tragédia dalban elbeszélve
• Mindig tragikus kimenetelű
• Tele lírai elemmel
• Cselekmény sűrített
• Szaggatott elbeszélésmód
• Balladai homály: szerkesztésmód: időbeli kihagyások, térbeli váltások, elhallgatás
• Romantika fedezi fel: jellemzői miatt
• Népköltészetből alakul ki (nemzeti vonás kedvelése)
• Népballadák: pl.: Kádár Kata, Kőmíves Kelemen
• Vígballada: Arany fedezte fel, pl.: Pázmán lovag
• Műballada: „Arany a ballada Shakespeare-e”, a magyar műballadát világirodalmi szintűre emelte

Arany balladái:

• (skót balladák hatása)
• legjobban szerkesztett művei
• célja: nemzet ügyének szolgálata

jövőbe vetett hit ébrentartása (lsd: történelmi balladák)

• különös gondot fordít a történetek lélektani indokoltságára (bűn és bűnhődés motívuma!!!)
• nem tényeket, hanem a tények hatását fejti ki
• történetek hitelesek, életszerűek
• zenei ihletésűek
• rendszerezésük:
1. Keletkezés szerint:
• Nagyszalontai időszak: 1847-51: első balladái, pl.: A varró lányok, A szőke Panni
• Nagykőrösi: 1850-es évek: szinte legjobbak, pl.: Ágnes asszony, A walesi bárdok
• Pesti évek: 1860-as évek: pl.: Endre királyfi
• Budapesti évek: 1877: (Őszikék) pl.: Vörös rébék, Hídavatás
2. Téma szerint:
• Népi ihletésűek: parasztballadák: pl. Tengeri-hántás, A hamis tanú
• Történelmi balladák: pl. Szondi két apródja, V. László
• Romantikus ihletésű: pl. Tetemre hívás, Éjféli párbaj
• Nagyvárosi ihletésűek: pl. Hídavatás
3. Szerkezeti megoldás szerint:
• Egyszólamú: cselekmény az időrendet követi, pl. A walesi bárdok
• Egyszólamú körkörös felépítésű: befejezésben a kezdőkép visszatér (keretes), pl. Ágnes asszony
• Többszólamú előrehaladó: szaggatottság, térben, időben párhuzamos történések mennek végbe, pl. Szondi két apródja

V. László:

• 1853: többszólamú, történelmi, nagykőrösi
• Izgatottság: éjjel, vihar, szaggatottság: dialógusok, monológ
• 2 szál: rabok / király: végén összefonódnak (utolsó vsz.)
• Királyt a „hű cseh” mérgezi meg
• Cél: reménynyújtás a megfélemlített nemzetnek

Ágnes asszony:

• 1853: nagykőrösi, népies ihletésű, egyszólamú, körkörös
• Legnyugtalanítóbb központi motívuma: visszatérő, monoton, időtlen mosás
• Szánandó és félelmetes (Sziszifuszi hordó…)
• Oka: bűnhődése éppolyan rettenetes, mint bűne
• 3 szerkezeti egység:

1. 1-4. vsz.: balladai homály, sejthető a bűn, szórványos utalások, kérdésekre adott megtévesztő válaszok, kis idő
2. 5-19. vsz.:

5-7. vsz.: börtön: rémisztő

8-19.vsz.: bíróság: legrövidebb időt öleli fel, terjedelmében leghosszabb, itt lélekben játszódnak az események, finom eszközökkel mutatja be a megőrülés folyamatát, dialógusok szerepe: a bűn teljes feltárása

3. 20-26.vsz.: indítóképhez való visszatérés, időtlenítés, közel olyan rövid, mint az első rész, de hosszú időt ölel fel

• Refrén: kiszakadhat a főszereplőből / lehet maga az elbeszélő (Arany) sajnálatos részvéte / hallgatóság érzelmi reagálása
  

Szondi két apródja:

• 1856: többszólamú, történelmi, nagykőrösi
• Téma: Drégely vár ostroma: 1552, törökellenes harcok, megadás ellenére Szondiék halálukig védték a várat
• Történelmi hűség: forrásokat is használ hozzá:
• Istvánffy Miklós: ő írta meg Zrínyi Miklós halálát is
• Szalay László: kortárs, Magyarország története
• Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali pasa eleste 1552
• Értékelés: Gyulai Pál: „Hűség és hősiesség balladája”
• Célja: 2 különböző értékrend szembeállítása
• Versforma: zaklatott menetű, nyugtalanítóan váltakozó ritmusú, időmértékes (anapesztusi sorok közepén erőteljes cezúra → zaklatottság)
• Szerkezete:

1. 1-2. vsz.: színhely leírása, időpont megadása, 3 jelképes hely:

• bérc tetején rommá lőtt vár = hazaszeretet, önfeláldozás szimbóluma
• szemközti hegyen Szondi sírja, itt térdelnek az apródok = hős magasztos nyugalma, túlvilági béke
• lent, völgy: törökök = győztesek alantas diadalmámora

1. 3-4. vsz.: drámai párbeszéd indul meg:

• szultán + szolgája párbeszéde, szultán kérése: az apródok énekeljék meg az ő diadalát (ahogy Edward király is szerette volna)
• zsarnok véres tette ↔ negédes, finomkodó beszédmodora, török szavak felhasználása

2. 5. vsz.-tól: históriás éneket mondanak az apródok Szondiról, de Arany csak az ének közepétől írja le (ezt jelzi a … és a kötőszó a versszak elején)

• páratlan strófák:

• apródok éneke
• múltbeli események felsorolása
• emelkedett hangnem, pátosz

• páros strófák:

• szultán szolgájának beszéde, kérése, érvei…
• Ali küldötte próbálja lecsalogatni a völgybe (erkölcsi romlás…)
• hízelgő hangnem, burkolt fenyegetőzés

• a szultán szolgája lassan kifogy az érvekből, az ének hatása alá kerül (ez jelenti az apródok erkölcsi diadalát)
• fokozatosan emelkedik a hangulat, megnő a stilisztikai eszközök száma (azonos alakú szavak alkalmazása, belső rím, régies szavak, igealakok, ismétlés, felkiáltás)
• erőteljes befejezés: átok (az apródok részéről), sikertelen török próbálkozás

• Nem jön létre valódi párbeszéd, inkább csak monológok felváltva → két különböző erkölcsi világ, két egymásnak ellentmondó lelkület és értékrend szembenállása.
  

A walesi bárdok:

• 1857: egyszólamú, történelmi, nagykőrösi
• Keletkezés oka: 1857-ben Ferenc József feleségével Mo.-ra látogat, felkérik egy óda megírására a tiszteletére, de ő nem hódol be, elutasította a felkérést
• 1863: Koszorúban jelent meg (ekkor még „ó-angol balladának” álcázva
• Skót balladaforma
• Főszereplő: I. Edward, aki meghódította Walest, ellenszegülőket meggyilkoltatta (1277), hogy teljesen leigázza a tartományt
• Zsarnokellenes költemény
• Drámaiság: kérdések, felkiáltások, indulatszavak
• Többrétegű jelentés:
• történelmi esemény átértelmezése, saját korára alkalmazása
• zsarnok erkölcsi vétsége önmaga ellen fordul, önmagára nézve is rossz
• költő feladata, költői hitvallása, költészet erejének bemutatása: tiltakozni tud a politikai események ellen
• emberi bátorságról, hősi helytállásról szól

Az örök zsidó:

• 1860: nagykőrösi, első nagy lírai korszak lezáró műve
• Megjelent: Szépirodalmi Figyelő
• Műfaj: lírai elégia és epikus ballada ötvözete
• Verstípus: balladás hangulatú drámai monológ
• Alapja: monda, miszerint egy zsidó szidalmazta és bántalmazta a Golgotára menő Jézust, ezért az örök vándorlásra ítélte (itt a költő a zsidó)
• Téma: van-e értelme, célja az emberi létnek, folytonos újrakezdésnek, örök rohanásnak?
• Hangulat: Tovább! Tovább! – állandó belső feszültség, hajszolás, megpihenés lehetetlenné tevése
• Szerkezet: keretes: ez egész költemény a mitizált alak panaszáradata

1. 1-2. vsz.: pihenni – remény, megállni lehetetlen, nincs nyugalom sehol sem; szenvedés térben
2. 3. vsz.: soha, semmikor nem lel nyugalmat; szenvedés időben
3. 4-5.vsz.: törekvések a művészetben, hajszoltság, áldozat élménye, minden csak látszat
4. 6-7.vsz.: metaforák, nagyvárosi életérzés megjelenése, emberi kapcsolatok széthullása, egyén teljes elmagányosodása
5. 8-10: negatív léthelyzetből fakad a filozófiai eszmefuttatás: a természetben mindennek megvan a célja, de az emberi lét értelmetlen
6. 11. vsz.: ironikus, megpihen = halál, lezáratlan: halál ad-e értelmet a létnek?

Tetemre hívás:

• Keletkezés: 1877. okt. 27., élete alkonyán, Kapcsos könyve írta
• Egyszólamú, romantikus ihletésű
• Szerkezet:

1. 1. vsz.: halva megtalálják Bárczi Benőt

gyilkosság: tényközlések: mi történt, kivel, hol…

felháborodott, meglepődött hang, felkiáltás

2. 2-5.vsz.: palotába viteti apja, leírás, párbeszéd: apja + alabárdos, parancs

alapja: a seb vérzése a tanú arra, hogy ki a gyilkos (középkori hit)

gyász megjelenítése, romantikus képek

3. 6-10.vsz.: a gyilkos felfedezése, „ravatal”, Bárczi felkiáltásai, kérdések, felszólítások
4. 11. vsz.: szerető, Kund Abigél megjelenése, ő a gyilkos (seb vérezni kezd)
5. 12-16.vsz.: eset leírása: döbbenet, Bárczi felkiáltása

kacér enyelgés tragédiához vezet, büntetés: megtébolyodás

• Értékveszteség: felesleges volt a halál és a következményei is
• Verselés: szimultán, hexameteres forma
• Rímelés: keresztrím + ráütés: hangsúlyozás

Tengeri-hántás:

• Keletkezés: első változat: 50-es évek: A tengeri-fosztók, majd 1877. júl. 15.
• Tudatos nyelvművész: dallamos, óriási zeneiség
• Időmértékes verselés: szapphói-strófa utolsó sora, adoniszi sor, anakreoni sorok váltakozása
• Név tudatos választása: Dalos Eszti, Tuba Ferkó: uu- -, kapcsolat van köztük, nem tudnak egymás nélkül élni
• Téma:
• kerettörténet: népies, kukoricafosztás közben egy történet (adonyi bűneset), hallgatása, mesélése
• történet: Tuba Ferkó elhagyja megesett szeretőjét, Dalos Esztert, aki öngyilkos lesz. Mikor Ferkó hazatér, a lelkiismeret furdalás miatt megőrül, felmászik a templomtoronyra, lezuhan, meghal.
• Állandó kiszólások: „Ne tegyétek, ti lányok!” → többszólamú
• Értelmezése:
• szórakoztatás a kukoricafosztás közben (→Rómeó és Júlia)
• intő példázat, fiatalok erkölcsi tanítása
• babonák, hiedelmek mennyire élnek még ma is, babonás faluközösség költészetteremtése
• Színek, hangulatok jelentősége:
• piros: vér, tűz, fiatalok, életerő, szerelem, Eszti szépsége
• fekete: éjszaka, tűz füstje, fák sötét árnya, sejtelmesség, félelem, bánat, gyász, halál
• sárga: holdvilág, tűz, kukorica, Eszti halvány arca
• Nem oldja fel a történetet: bűnt követtek el, öngyilkosság, morális vétség, amihez nincs feloldás, de együtt érez velük.

Vörös Rébék:

• Keletkezés: 1877. szept.
• Falusi történet keveredése babonás elemekkel, naiv látomásokkal
• Vörös Rébék = Rebeka: varjú, vén boszorkány, kerítőasszony
• Történet: házasságtörésre csábítja Pörge Dani feleségét, a hűtlenség miatt a férj kettős gyilkosságot követ el
• Virtuóz bonyolultság: epikus és párbeszédes részek váltakozása
• Refrén: „Hess, madár!” – sátánűző felkiáltás…: elbeszélő, vagy valamelyik szereplő kiáltja el magát, közvetíti a riadalmat
• Szimbólum: madár, varjú: a gonosz alakváltozata, Rebeka, nem lehet elpusztítani, halhatatlan, nem lehet ellene védekezni