2010. május 25., kedd

Ady Endre szerelmi költészete

Ady Endre

(1877-1919)

Ady nemcsak szép versek írója kívánt lenni, hanem egy új élet hírnöke, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni.

Versek jellemzői

  • Szimbolista alkotások (egy-egy szó nagybetűvel írva=szimbolista jegy): általában az egész versen végigvonul
  • Szimultán verselés
  • Mondanivalóját a hangulatával sejteti
  • Sajátos kötetszerkesztése: záró vers is van, ciklusok tematikus egységet alkotnak (1. és 3. párhuzam, 1. és 2. ellentét (pl. halál ↔élet)), a versek címe legtöbbször három tagból áll
  • A szimbolista látásmódot a szecessziós és a romantikus vonások is kiegészítik:
    • személyiség áll a központban → uralkodó szerepe lesz a személylírának
    • költői feladatvállalás
  • 1913-tól változás a költészetében:
    • ok: Csinszkával való kapcsolata, beköszönt az első világháború
    • tematikai változás: háború ellen szítás
    • forma: leegyszerűsödés, forradalmi hangulat, szókimondóbb stílus
    • stílusjegyek: expresszionizmus hatásai: mozgalmasság, dinamizmus (sok ige)

Perdita-költészet

  • Elindítója Vajda János (Gina-szerelem).
  • Szabadabb erkölcsű társasági hölgyhöz, szeretőhöz vagy züllésbe taszított lányokhoz szól.
  • Nem a lelki harmónián, hanem a gyötrő, égető szerelmi-testi szenvedélyen van a hangsúly.
  • A nő nem menyasszony vagy feleség, hanem szerelmi partner, nem élettárs, hanem ellenfél, ki inkább kínzó szenvedést okoz, mint megnyugtat.

Léda-versek

  • Ady életformájában, szerelmi ügyeiben is más értékrendhez igazodott, mint az emberek többsége: a polgárokat riasztó feltűnésvágy, a perdita-kultusz volt a forrása.
  • 1903-ban Nagyváradon ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal, akit verseiben Lédának szólított.
  • Léda férjes asszony volt, ráadásul idősebb is a költőnél.
  • Lázadás volt ez a szerelem: Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó házasságtörő kapcsolatot.
  • A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólalt meg.
  • Benne rejlett ebben a szerelemben a menekülés vágya, az egyéni megváltódás óhaja is: Léda is, Ady is túl sokat várt ettől a felfokozott érzéstől.
  • A csalódás rövidesen diszharmonikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést, s napirenden voltak közöttük a féltékenykedések, perpatvarok.
  • Szerelmükbe a hiányérzet fészkelte be magát, állandó kísérője lett a hiábavalóság tudata s a halálhangulat.
  • Jellemzői:
    • női test leírása → életszeretet, evilágiság
    • érzéki testi szerelem
    • azt, hogy szeretlek, nem mondja ki
    • gyakori gesztusok: hódolás, könyörgés, fenyegetés és megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belőlük
  • Léda:
    • Ady-líra kiváltója: tiltakozás az úri Magyarország erkölcse, előítélete ellen
    • méltó társ
    • igazi egyéniség → érzés ambivalenciája
    • kemény, határozott személyiség
  • Héja-nász az avaron: (1905)
    • diszharmonikus szerelem: vergődő nyugtalanság, örökös mozgás, gyötrelmes fájdalom
    • ragadozó héjapár=szerelmesek
    • szerkezet:
      • 1. vsz.: bántó hanghatások kísérik a szerelmi vágyat
      • 2. vsz.: nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatáról van szó, hanem szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról ír
      • 3. vsz.: boldogság → boldogtalanság, ifjúság → öregség, út egyre gyorsul: igék változnak, gyorsuló rohanás vége: megállás
      • 4. vsz.: megállás=halál, hiábavalóvá lett a korábbi mozgás
    • mondanivaló: hiábavalóság sejtetése, emberség, gyengéd jóság fájdalmat okozó érzése
  • Lédával a bálban: (1907)
    • kétféle szerelem ellentétére épül: víg párok ↔ Adyék: a régi idillt és a mai diszharmóniát jeleníti meg
    • hangulat: baljós, szomorú
    • sejtelmes vízió: boldogtalanság, ifjúság és szerelem elmúlásának tragikuma
    • szerkezet:
      • 1. vsz.: harmónia, szerelemnek még örülni tudó gyanútlan párok
      • 2. vsz.: testet öltött boldogtalanság → rettenet, közvetve az ember legnagyobb létbeli ellenfelével, az idővel szembesít
      • 3. vsz.: csend és némaság, győz a szomorúság → fenyegető elmúlás
    • mondanivaló: nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött mindig ott lappang a boldogtalanság
  • Elbocsátó, szép üzenet: (1912)
    • már megromlott a kapcsolata Lédával, ez a műve a vele való szakítás verse (már korábban is akart szakítani első nagy szerelmével, de a lány nem engedte)
    • kegyetlen, igazságtalan és gyilkosan gőgös vers
    • kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már régóta nem volt igaz, a versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá (több korábbi versben is szó van arról, hogy minden nőben csak önmagát szerette)
    • leírja, hogy soha nem is szerette Lédát, csak egy futó kaland volt, pedig a szíve mást gondolt

Csinszka-versek

  • Lédával való szakítás első hírére valósággal ostrom alá vették levelekkel a belé szerelmes nők.
  • Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a költőhöz: Boncza Berta.
  • Ő voltaképpen Ady távoli rokona volt, Erdély nyugati részében élt, a festői környezetű Csucsán.
  • 1914-ben látogatta meg Ady először az akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak, hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis megtartották az esküvőt és utána a csucsai kastélyban éltek.
  • Csinszka Ady egyetlen támasza volt, biztosította számára a menedéket: élet szépségei → szimbólum.
  • Jellemzői:
    • nyoma sincs a Léda-versekre jellemző vívódásnak
    • hétköznapibb stílusban írta: egyszerű dalforma
    • szépség és idill őrzése
    • letisztult szerelem → védte a humánumot, a tegnapot
  • Őrizem a szemed: (1916)
    • az öregedő férfi szerelmi vallomása: elsősorban egy társban szeretné megtalálni a vigaszt, Csinszka háttérben marad
    • szerkezet:
      • 1. vsz.: nyugalom: az egymást fogó kéz és az egymásba néző szem képe, megismételt „vénülő”: az öregség és a szerelem ellentétének feszültsége
      • 2. vsz.: a kozmikussá váló kép („világok pusztulása”), a sor elején lévő metafora („ősi vad”), a rímek eltűnése a háborús rettenet, a riadalmat közvetíti
      • 3. vsz.: megismétli az első strófát, amiért az érzelmi hangulati háttér megváltozott, nemcsak a biztonságérzetet sugall, hanem a kozmikus pusztulás hatására a riadt egymásba kapaszkodást is
      • 4. vsz.: kérdésekre (miért, meddig) nincs és nem is lehetséges a válasz, a világ és az egyén sorsa egyaránt kiszámíthatatlan, de a boldogság, a szeretet igénye itt is megjelenik
  • Nézz, Drágám, kincseimre: (1917)
    • címben Csinszkát szólítja meg
    • szerkezet:
      • 1. vsz.: megszólítás, helyzetének megállapítása
      • 2. vsz.: büszke marad a magyarságra
      • 3. vsz.: Csinszka szeresse őt akkor is, ha bajban van
      • 4. vsz.: ha Csinszka nem jött volna életében, talán már meghalt volna, és azoknak kellett volna eltemetniük őt, akik gúnyolták
      • 5. vsz.: Csinszka volt a menedéke, szeresse őt, míg élni fog
      • 6. vsz.: megismétli az első szakasz két sorát, azt akarta, hogy Csinszka fiatalnak lássa
  • De ha mégis? (1918)
    • elégia
    • az elmúlás, a boldogság elvesztése, elérhetetlensége jelenik meg
    • már nagyon beteg volt és érezte életének elmúlását
    • Csinszkát kéri, hogy ilyen betegen is tartsa meg őt szívében és lelkében
    • megbékélés: végrendelet-szerű

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése