Babits Mihály kései költészete

Babits Mihály

(1883-1941)

A XX. század elején a magas szintű irodalom másik kiemelkedő alakja Ady mellett. Óriási, sokoldalú műveltséggel rendelkezett – eredeti nyelven olvasta végig csaknem a teljes európai irodalmat.

Lírája a gondolati-filozófiai mélység, a töprengő, a kérdező és kétkedő eszmélkedés élményének kifejezése.

Élete

• A Nyugat első nemzedéknek tartja
• 1883-ban született Szekszárdon mélyen vallásos, értelmiségi családban
• Apja, Babits Mihály törvényszéki bíró, míg édesanyja, Kelemen Auróra
• Iskolái: Budapest, Pécs, budapesti egyetem bölcsészettudományi kar /magyar-latin szak/ (Négyessy László szemináriuma)
• 1904-től levelezik Kosztolányival és Juhásszal
• Tanár lesz, a bajai cisztercita gimnáziumban, szegedi állami főreáliskolában, majd Fogarason (utóbbit száműzetésként éli meg) rengeteget olvas, megtanul görögül ® hat rá Henri Bergson filozófiája
• 1906-ban a Magyar szemlében jelennek meg első versei
• 1908: Nyugat elindul
• Juhász Gyula – irodalmi antológia (Holnap antológia) ® híres lesz a nagyváradi költőkkel együtt
• Kosztolányival Adyt közösen bírálják (irigységből)
• 1913-ban jelent meg a Dante-fordítás első része, a Pokol
• 1916. márc. 26-án Nyugat zeneakadémiai matinéján szerepel Adyval, Ignotusszal, Móriczcal, Karinthyval. Felolvassa a Húsvét előtt c. háborúellenes versét
• 1917: Fortissimo verse miatt a Nyugatot elkobozzák, őt perbe fogják
• 1918: Nyugat szerkesztője
• Őszirózsás forradalom idején egyetemi tanár, majd nyugdíjazzák, megfosztották fizetésétől, még nyugdíjától is
• 1921-ben vette feleségül Tanner Ilonát (Török Sophie), gyerekük nem volt, egy rokon kislányt fogadtak örökbe
• 1927: Baumgartner alapítvány kurátora ® anyagi jólét
• 1929: Nyugat főszerkesztője (1933-ig Móriczcal), MTA tagja
• 1940: Itáliába megy, hogy átvegye a Dante-fordításért járó San Remo-díjat
• Gégerák volt betegsége, melyben hosszú szenvedés után halt meg 1941-ben egy budapesti szanatóriumban

Életműve

• Legfőképp lírai műveket írt, de voltak
• elbeszélő prózái (A gólyakalifa, Halálfiai)
• írt tanulmányokat (Az ifjú Vörösmarty, Tanulmány Adyról)
• végzett fordításokat (Dante: Isteni színjáték, Szophoklész: Oidipusz király, Shakespeare: A vihar)
• poeta doctus volt (érdekelte a filozófia)
• Verseskötetei:
• 1909: Levelek Iris koszorújából
• 1911: Herceg, hátha megjön a tél is!
• 1913: Béke és háború közt
• 1916: Recitativ
• 1920: A nyugtalanság völgye
• 1925: Sziget és tenger
• 1929: Az istenek halnak, az ember él
• 1933: Versenyt az esztendőkkel!
• 1938: Összes versei
• Életművének csoportosítása:
• fiatalkori artisztikus individualista
• pacifizmusával tudatosuló racionalizmus
• konzervatív, liberális eszmék időszaka
• humanista korszak

I. fiatalkori artisztikus individualista (művészi egyéniség) /1900-16/

• nagymértékben hozzájárult a modern líránk megújításához:
• Berzsenyihez hasonlóan ő is példát mutat az antik versformák felhasználhatóságához
• személyiség kitárulkozása
• a versek nagy részének hangulata nosztalgikus, központi mondanivaló: soha meg nem elégedés
• első verseskötete: Levelek Iris koszorújából (1909)
• a kötet versei, ahogy Írisz (szivárvány istennője) is, sokszínűek, változatosak
• szokatlan rímek, zeneiség, sok költői kép
• a hagyományőrzést és a modernséget együtt kívánta megvalósítani
• a kötetet 3 óda vezeti be, melyek felfoghatóak ars poeticaként is

II. pacifizmusával tudatosuló racionalizmus (ésszerűsége békevággyal párosul) /1917-20/

• oka: a világháború borzalmai egyre nyilvánvalóbbak, rájön annak valós jellegére ® valóság felé fordul
• felvállalja a békéért harcoló ember szerepét
• a Recitativ kötet reprezentatív verse: Húsvét előtt (1916)
• témája: emberi szó kimondásáért való küzdelem
• műfaja: rapszódia
• cím értelmezése: utal az ünnepre (feltámadás = a háborúnak vége lesz, eljön a BÉKE)
• jelkép: malom, a háború malma, idő (mindent felőrlő)
• elszántság; önmagát, külső fenyegetettséget kell legyőznie
• utolsó 2 versszak dalszerű, közösség érdekében való megnyilvánulás iránti küzdelem, béke utáni helyreállítás

III. konzervatív, liberális eszmék időszaka /1920-31/

• kezd kinyílni a társadalmi problémák felé
• visszavágyik az önállóság, függetlenség felé
• a halál is megjelenik témaként: állandó küzdelem, szenvedés
• nyitókötet: A nyugtalanság völgye [Fortissimo!]
• újabb kötet: Az istenek halnak, az ember él
• A gazda bekeríti házát (1929)
• elmélkedő jelleg
• műfaj: rapszódia – nagy érzelmi indulatok, felkiáltó, kérdő mondatok
• alapmotívum: kertépítés (elzárkózás, értékóvás)
• utolsó versszak: önmegszólítás ® középkori szerzetes az ázsiai hordák elől dugta el a könyveket (a „szebb tegnapot” védi)
• Ady motívum: háborúellenes, a tavasz lesz majd jó, csak ki kell várni (reménykedés)

IV. humanista korszak (szembenézés a halállal) /1931-41/

• magányosság keríti hatalmába, idegennek érzi magát a fasiszta világban à szemlélődik, bölcselkedik
• vállalja a prófétai küldetését (Mint különös hírmondó…)
• fájdalmas, komor hangulatát a korai halál fenyegető közelsége indokolja ® a versekben megszólal a haláltól való rémület, „mindenkinek a saját halálát kell meghalnia” [Heidegger értelmezésével Babits is egyetért]
• DE: mivel a halálhoz vezető utat az emberiség történetében emberi méltósággal már sokan megtették, az ő példájuk adhat erőt
• a többi Nyugatoshoz hasonlóan nem tragikusan, hanem elégikusan fogja fel az elmúlást
• fölerősödnek a kultúr- és művészettörténeti rájátszások, allúziók, hasonlatok
• Balázsolás (1937)
• gégeműtétje előtt írta
• a cím is Szent Balázsra utal, a torokgyík gyógyítójára
  február 3. balázsáldás (Babits is igénybe veszi)
• önvád gyötri, hogy csak betegsége idején fohászkodik a szenthez
• a befejező részben párhuzamba állítja kettejük sorsát
• rádöbben az élet értékére
• gyermeki és felnőtti lét szembeállítása
• életmentés csodáját kívánja, nem a halálba való belenyugvás bölcsességét
• soráthajlások, jambikus verselés
• Ősz és tavasz között (1936)
• mondanivaló: csak az egyén éli meg a halált tragikusan
• téma: nehéz szembenézni az elmúlással
• versszervező erő: hasonlat, példázat
• szerkezet: az évszakváltás rendje szabja meg, minden második versszakban refrén van
  az ősz az elmúlás képe (~ szüret felelevenítése)
• a 3. vsz.-ban változik az évszak: tél ® „silány föld” kihat érzelmi állapotára, s közben gyermekkori emlékeit idézi
• 5. vsz.: számadás ® izgatottság, türelmetlen idegesség
• 7. vsz.: tragikus egyéni beismerés: Babitsnak már nem jön a tavasz („Csak az én halálom nem halandó.”)
• stílus: archaizáló, naturalista
• zárás: negatív leírás, a jó dolgokat mind megtagadja
• Jónás könyve (1938)

• A Nyugat szeptemberi számában jelent meg (gégeműtét utáni lábadozáskor írta)
• keletkezés háttere: Anschluss ® Babits tanácstalan
• bibliai parafrázis – feldolgozás, átirat
• parabola: példázat, tanulság céljából elmondott történet (profetikus is egyben)
• vallomás a költő feladatáról, világképéről (hangulatáról) ® rejtett lírai önvallomás (irónia, groteszk humor!)
• párhuzamot vont Jónás és a saját története között
• műfaja: elbeszélő költemény
• téma: az ószövetségi Jónás története
• ószövetségi történetet 2 ponton változtatja meg

• Ninive eredetileg megtér, itt nem, ennek ellenére Isten megbocsát (mindkét műben) ® tök-epizód (amíg van egy-két jó, a várost nem lehet elpusztítani = „… látá az Ur, hogy ott egyik-másik szívben még Jónás szava kicsirázik”)
• Jónás gyáva, meglapul, nem jelentkezik, (nem kéri, hogy vessék vízbe) ® az ószövetségi Jónás belátja reménytelenségét, a babitsi viszont reménykedik

• szerkezet: 4 rész

• 1. rész: Ninive bűnös, Jónás lett kijelölve, hogy felszólítsa őket, de ő nem akarja teljesíteni a küldetést (menekül)
• 2. rész: a cethal gyomrában (büntetés)
• 3. rész: Ninivében kinevetik
• 4. rész: Isten megbocsát, (a nem megtéréssel a II. világháborúra utal)

• jelképes mű, mert egyszerre önarckép (szubjektív vallomás) és ars poetica (saját magán keresztül fogalmazza meg a küldetés-, s az erkölcsi közösség vállalását) ¬ „mert vétkesek közt cinkos, aki néma”
• jelkép: Ninive =

• a szélsőjobboldali szervezkedés megjelenítője
• a megtévesztett Európa

• Jónás: ellenhős (de fejlődésre képes)

• menekül a küldetés elől (gyáva, vádaskodó, lenéző, korlátolt), vállalja a prófétaságot (belátja az Úr nagyságát), nem marad néma a bűnösök között, mert prédikál

• Babits kifejezi, hogy a bibliai történetet átalakította az ország és az európai civilizációért aggódó humanista történetté

• végkicsengése: a próféta tegye meg küldetését, lépjen a fasizmus ellen, Európát meg kell menteni
• nyelvezete: archaizáló jelleg (elavult szavak, régies igeidők, latinos nyelvtanrendszer)
• mondatpárhuzam, gondolatritmus, páros rímek, jambikus sorok
• szókincsében minden társadalmi rétegből merít
• Jónás imája (1939)
• keletkezés: Babits érzi halála közeledtét
• kötészetének megújulásáért könyörög
• két nagy mondatból áll a vers, a vers első fele: pesszimista szomorúság, majd (második egység) bizakodás
• Jónás könyvének szerves része lett

Befejezés:

Babits elsősorban gondolati líra terén hozott újat. Mindenekelőtt értekező prózáját, irodalomtörténeti, kritikai tanulmányait kell kiemelni, nyelvtehetsége pedig egyik legkiválóbb műfordítónkká tette. Két drámai alkotása mellett életének szerves részét képezte öt regénye is.