Örkény látásmódja

12. Örkény István látásmód
szempont: hatalom és kiszolgáltatottság megjelenése művészetében

- Budapesten születik jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban
- a Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerez
- 1930-as években kezd írni, a Szép Szó köréhez tartozik, jól ismeri József Attilát
- 1938-39 London, Párizs
- 1942 behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökíti meg
- a 2. magyar hadsereggel gyalogol a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esik
- 1946-1956 az MKP tagja
- újságoknál dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag
- Házastársak című regénye sikeres, Lila tinta című elbeszélése nagy port kavar
- 1956-ban részt vesz a forradalomban, ezért 5 évre betiltják
- a 60-as években születnek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák
- utolsó éveinek egyik legsikeresebb drámája a Pisti a vérzivatarban
- életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza
- részletes, anekdotikus mű: Örkény szeretett önmagáról beszélni
Tóték
Keletkezés
- első változatot 1964-ben kezdi írni
- eredetileg forgatókönyvnek szánja, címváltozatok: Pókok, Csönd legyen!
- 1966-ban jelenik meg kisregény alakban
- 1967-ben Kazimir Károly rendező javaslatára dráma formában is megírja
- bemutató a Thália Színházban, főszereplő Latinovits Zoltán
- világszerte nagy siker, 1970-ben Feketehumor-díj Franciaországban
- később Fábri Zoltán filmet forgat belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel
Felépítés
- apró, egymástól gyakran független mozaikokból áll össze a cselekmény
- két felvonás
- elsőben a feszültségből konfliktusok bontakoznak ki
- másodikban a konfliktusok megoldódnak
A drámai szituáció
- a fronton harcoló Gyula ráveszi parancsnokát, hogy töltse szabadságát a szüleinél
- a szülők – fiuk túlélése érdekében – mindent megtesznek a vendégért
- érkezését lázas készülődés előzi meg
- az őrnagy komikus figura lenne, ha nem képviselne hatalmat Tóték szemében
- idegrendszerét megviselte a frontszolgálat, hozzászokott a parancsolgatáshoz
- már érkezésekor feszültséget kelt: összetévesztik egy másik katonával – csalódnak benne
- Tót tűzoltóparancsnok tekintélye az őrnagy érkeztével csorbul
- a közösség az őrnagyot fogadja el hatalomként, neki rendeli alá magát
- Tót a beletörődéssel kiprovokálja magának, hogy megalázzák
- az őrnagy rákényszeríti a családot, hogy vele együtt virrasszanak
- látszatcselekvés: dobozolás (azóta szimbolikus értelmet kapott)
- egyre abszurdabb helyzetekben mindinkább megalázza Tótot
- fejébe kell húznia a sapkáját, zseblámpát kell a szájába vennie, stb.
- különféle érthetetlen vádak, pl. szőrnagynak gúnyolta az őrnagyot
A groteszk
- eredet a német grotta (barlang) szóból, jelentése: furcsa, elrettentő és mulatságos egyszerre
- a Tótékban az abszurditás az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik
- a valószerűséget dokumentumok is erősítik
- a regény konkrét időben és térben játszódik, a drámaváltozat elvontabb, általános érvényű
- a dráma egy mellékszereplő által válik groteszkké, abszurddá
- a postás az első rész végén megsemmisíti a Gyula haláláról hírt adó levelet
- nyilvánvalóvá válik, hogy Tóték erőfeszítése hiábavaló
- az őrnagy groteszk figura – egyszerre nevetséges és félelmetes
- tettei és a Tótékra kényszerített viselkedés komikusnak hatnak
- az általa képviselt hatalom mögött a háború, az elnyomás áll
Tót menekülési kísérletei
- a második részben Tót kiutat keres, megpróbál eltűnni az őrnagy látóköréből
- először Tomaji plébános ágya alatt talál menedéket
- az egyház, a történelmi szellem képviselője; nem nyújt igazi segítséget
- Cipriani professzor modern szemléletű ideggyógyász, megérti Tótot, de nem segít ő sem
- először a budiban tud Tót az őrnagy fölé kerekedni, rákényszeríteni az akaratát
Végkifejlet
- Örkény szerint az ember egyetlen kiútja a tett
- Tót csak a dráma végén cselekszik: négy darabra vágja az őrnagyot
- pszichológiailag alátámasztott tett: az őrnagy Tóték várakozásával ellentétben visszatér
- a dráma a későn cselekvő, korlátozott kisember és a hatalom viszonyáról szól
- Tót a cselekvés által helyreállítja az erkölcsi világrendet
- Örkény reménykedik, hogy ez történelmi léptékben is megtehető
Értelmezési lehetőségek
- az őrnagy alakjában a háború dehumanizáló ereje jelenik meg
- fasizmus és kisember viszonya
- eredetileg józan gondolkodású emberek is vakon kiszolgálják a hatalmat
- az ember nem képes saját történelmi korát megítélni
- kommunizmus: az őrnagy a dobozolást mint társadalmi programot képzeli el
- hatalom és áldozat viszonya szinte minden élethelyzetben elképzelhető
- „Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást”
- bárki kerülhet hasonló helyzetbe a hétköznapi életben, pl. munkahelyen
- két életminőség ütközése: „értelmiségi” őrnagy behatolása a kispolgári Tótékhoz
- félelemtől eltorzult lélek: Tót kivetkőzik önmagából, nem képes cselekedni
- tűzoltóparancsnokként éppen gyors döntésekre kellene képesnek lennie
- Örkény cselekvésbe vetett hite: „az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye”
- „Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik”
Egyperces novellák
Előzmények, keletkezés
- novelláskötetek: Jeruzsálem hercegnője, Nászutasok a légypapíron
- az Egyperces novellák kötet 1968-ban jelenik meg
- tartalmazza a fenti kötetek egyes írásait, valamint új műveket is
Négy szövegtípus
- elbeszélés vagy párbeszéd, pl. A sátán Füreden
- dokumentatív, csak a címmel együtt értelmezhető szöveg, pl. Mi mindent kell tudni
- kisebb részekből összetevődő mű, pl. Szóvirágok
- vizuális alkotás, pl. Pecsét
Új műfaj
- szűkített próza, rövid terjedelmű írások
- „képletek”: a közlés minimumával áll szemben az értelmezési lehetőségek maximuma
- az olvasóra komoly alkotási feladat hárul
- a „füstcsóva elve”: a realista novella ábrázolja a házat és a kéményből kiszálló füstöt is
- az egyperces csak a füstcsóváról szól
- enigmaszerűség (enigma: rejtély, talány)
- valóság ábrázolása egy új nézőpontból
- töredékes események, életre keltett gondolatok
- változatos témák: „népmesétől a városi folklórig, (…) a kurtára fogott tragédiáig”
- szürrealista, naturalista, groteszk elemek keveredése
In memoriam dr. K. H. G.
- párbeszédes novella
- fekete humorral idézi meg a fasizmus történelmi helyzetét
- a munkaszolgálatos dr. K. H. G. irodalomról próbál beszélgetni német őrével
- az őrt felidegesíti a fogoly szellemi fölénye, ezért lelövi
- „mindennapi” történet a német lágerekben
- az egész kor groteszk tragikuma jelenik meg a történetben
- a műveletlenség és a durva, primitív viselkedés közti kapcsolatot is bemutatja
- az őr a kezében lévő hatalommal visszaél, a legegyszerűbb megoldást választja