A morfémák szerepe a szóalak felépítésében
A szóelemek (morfémák) a szavak (lexémák) és a szóalakok alkotóelemei.
Pl: ember = lexéma (önálló jelentéssel bíró szótári egység)
embert = szóalak (ragozott szó)
A szóelemek (morfémák) fajtáit, rendszerét a morfológia (szóalaktan) vizsgálja.
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz.
Morféma :
* alap (szótő)
* járulékos (toldalékmorféma)
o Képző (megváltoztatja a szó jelentését) pl: olvas-gat
o Jel (módosítja a szó jelentését) pl: betű-k
o Rag (meghatározza a szó mondatbeli szerepét) pl: könyv-ben
A magyar nyelvben (mivel ragasztónyelv) a toldalákok legtöbbször a tő után következnek (szuffixumok).
Kivéve: -leg, -legesleg -azaz a felsőfok, illetve a túlzófok jele melyek a tő előtt helyezkednek el (prefixumok)
A morfémákat alaki önállóságuk szerint 3 csoportba lehet sorolni:
* Szabad morféma olvas, könyv
* Félszabad morféma a könyv alatt
* Kötött morféma szavak
A tőmorfémák csoportosítása:
* Egyalakú tövek (a tő minden toldalék előtt változatlan marad) pl: olvasnak, olvasott, olvasó
* Többalakú tövek (a tő bizonyos toldalékok előtt megváltozik) pl: bokor, bokros (csomag :D:D:D)
A toldalékmorfémák
* Képző: közvetlenül a tő után állhat, új szótári szót hoz létre pl: hal-ász
* Jel: állhat előtte képző, utána rag következhet pl: hal-ak
* Rag: szóalakzáró szóelem (zárómorféma) pl: halászok-kal
A szótő és a toldalék között egyes szóalakokban megjelenhet egy-egy kötőhangzó.
Pl: ház-ak
A kötőhangzó nem morféma, nincs jelentése.
A tőmorfémák és a toldalékmorfémák kapcsolódásának formai sorrendje kötött:
szótő-képző-jel-rag
1 2 3 4
barát-ság-os-abb-an
1 2 2 3 4
Fontos:
* Két vagy több tőmorféma is előfordulhat egy szóalakban pl: anyanyelv
* Egy szóalakban megjelenhet több képző is pl: felel-ős-ség
* Megjelenhet több jel pl: leg-okos-abb-ik-é
* DE csak egyetlen rag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése